"Dolgozunk, keményen" - Hol tart az elszámoltatás?

Drágán vásárolt festmények, filozófusok pályázatai és egy sokat használt benzinkártya is magára vonta az elszámoltatási kormánybiztos figyelmét az elmúlt egy évben. Orbán Viktor sürgetése ellenére csak egy olyan ügy van, amelyben már megtörtént a vádemelés. A kormánybiztos szerint "mindennek rendelt ideje van".  Az [origo] megnézte, hol tart az elszámoltatás.

A Fidesz egyik legtöbbet ismételt jelszava a tavaszi országgyűlési választásokat megelőző kampányban az elszámoltatás volt. A Nemzeti ügyek politikája című választási program rendről szóló részében is első helyen emelték ki annak fontosságát, hogy az elmúlt nyolc évben hatalmon lévőknek vállalniuk kell a felelősséget a hatalmi visszaélésekért, korrupciós ügyekért. Tavaly márciusban Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy "két ügy van, amely nem tűr halasztást: az elszámoltatás és az ország megmentése a gazdasági összeomlástól". Mint mondta, minden más - így még az új alkotmány megalkotása is - csak e két ügyet követheti majd, amit szeptemberben, kormányának első száz napját értékelve azzal indokolt: "az elszámoltatás tétje a jövő".

Az [origo] összegyűjtötte azokat az ügyeket, amelyek az elmúlt egy évben az elszámoltatásügyi kormánybiztosság látóterébe kerültek és feljelentés is született velük kapcsolatban. Miért nyomozott Budai Gyula Szilvásy György egykori titokminiszter apósának festményei után? Mik azok a "polipszerű" összefonódások? Ki tankolta a kocsiját kétmillió forintért egy és egynegyed év alatt?

A kormány júniusban elszámoltatási kormánybiztosnak nevezte ki Papcsák Ferencet, akit az őszi önkormányzati választások után Budai Gyula váltott. A miniszterelnök szóvivője, Szijjártó Péter Papcsák kinevezésekkor azt mondta, hogy a feladata lesz megnevezni azokat a felelősöket, akik korábban részt vettek olyan döntésekben, amelyek "egyértelműen károsak voltak az országnak és az adófizetőknek", illetve megtenni azokat a jogi lépéseket, amelyek következményeként a felelősöknek a törvény előtt kell majd számot adniuk tetteikről. Áprilisban az országgyűlés elfogadta az új alkotmányt, az elszámoltatási kormánybiztos pedig január végén az MTV híradójában azt mondta, hogy egy olyan ügyet tud felmutatni, amely bírósági szakaszba ért.

"Megértem, ha egyesek azt mondják, hogy megy az idő, és még senki sincs börtönben" - mondta az [origo]-nak Gruber Attila fideszes országgyűlési képviselő, aki a Külügyi Bizottságnak az elmúlt nyolc év esetleges kormányzati visszaéléseit vizsgáló albizottságágának az elnöke is. Hozzátette azonban, hogy ez a lassú jogi folyamat és a bonyolult nyomozati eljárások miatt van így, szerinte "egy válópernek az eljárását is el lehet húzni két évig". "Jogászként azt mondom, hogy az általános jogi ügymenet alapján nincs gond, politikusként viszont azt, hogy miért nem történt még semmi?" - mondta Gruber.

"Személy szerint kizárólag az elmúlt 5 hónap értékelésére nyílik lehetőségem, hiszen miniszterelnök úr 2010 novemberében bízott meg a kormánybiztosi feladatok ellátásával, s az első hónap pusztán a szervezési feladatok ellátásával telt, érdemi munka csak ezután kezdődhetett. Dolgozunk. Keményen" - Budai Gyula. (Az elszámoltatási kormánybiztos megjegyzéseit az egyes szakaszok végén közöljük.)

Sukoró és az Álomsziget

A legnagyobb falat Budai előtt Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök. Budai többször azt mondta, hogy felmerülhet Gyurcsány Ferenc egykori kormányfő büntetőjogi felelőssége, elsősorban a sukorói és a hajógyári szigeti kaszinóberuházásoknál. A sukorói King's City-beruházás kapcsán még 2009 októberében Schiffer András, az LMP frakcióvezetője jelentette fel Gyurcsány Ferencet hivatali visszaélés miatt.

Budai az ügy kapcsán Kovács Tamás egykori legfőbb ügyésszel is összeszólalkozott, ugyanis szerinte Kovács nem volt hajlandó lépni, pedig heteken keresztül az asztalán volt a Gyurcsány elleni feljelentés. Kovács Tamás szerint azonban a sukorói telekcsere ügyében az ő asztalára nem került semmilyen feljelentés. Gyurcsány mentelmi jogának megszüntetését végül a fideszes többség által legfőbb ügyésznek megválasztott Polt Péter által vezetett ügyészség kérvényezte, ugyanis hivatali visszaéléssel akarják meggyanúsítani Gyurcsányt (az ügyről itt olvashat bővebben).

"Könnyelműség lenne részemről, ha a szakterületemen kívül eső szervek munkáját minősíteném. Ez közel sem az én kompetenciám, hiszen a Kormánybiztosság munkája a vizsgálati szakasz befejeztét, illetve a jogi konzekvenciák levonását követően lezárul. Ugyanakkor magától értetődően rendkívül nagy a társadalmi igény az érintett, a visszaélést elkövető személyek felelősségre vonására; s magam sem tagadhatom, ez lenne a munkánkra nézve a valódi visszacsatolás. Személy szerint vallom: mindennek rendelt ideje van" - mondta Budai Gyula.

A hajógyári szigeti Álomsziget projekt miatt is tett feljelentést Budai, és jelezte, hogy szerinte vizsgálni kellene "egyes korábbi állami vezetők büntetőjogi felelősségét" is, de az ügyben tavaly decemberben nyomozást indító Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője az [origo]-nak azt mondta, hogy nincs gyanúsítottja az ügynek, és egyelőre adatgyűjtés folyik.

Az Álomsziget beruházást a Gyurcsány-kormány - Veres János pénzügyminiszter előterjesztésére - 2009 márciusában minősítette kiemelt beruházássá. Budai szerint törvénytelenül, mivel nem állt fenn az ezt lehetővé tevő fontos közérdek. A kiemelt státust az Orbán-kormány visszavonta, a befektető kaszinókoncessziós pályázatát pedig a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is vizsgálja.

"Azt gondolom, szükségtelen az ilyen mértékű számszerűsítés a feljelentések tekintetében, hiszen a feljelentések számának gyarapításával még korántsem érkeztünk el az ügyek végső, megnyugtató lezárásához, a felelősség megállapításához, illetve a szükséges személyi érintettség kérdéséhez. De amennyiben ezt egy fajsúlyos kérdésnek tekinti, elmondhatom, pontosan 31 vizsgálati anyag lezárását követte büntető feljelentés. Hangsúlyozandó, hogy ebben szerepelnek mindazon feljelentések, amelyeket kormánybiztosi minőségben, illetve korábban miniszterelnöki megbízottként tettem. Számos esetben a feljelentés megtételét az illetékes szervekre bíztam, amelyek viszont a hivatalom által készített vizsgálati jelentés alapján fordultak a nyomozati szervekhez." - Budai Gyula

A rokonok

Az elszámoltatási kormánybiztos többször is felvetette volt szocialista kormánytagok felelősségét bizonyos ügyekben, illetve több olyan ügyben is feljelentést tett, amelyben egykori kormánytagok vagy a rokonaik is érintettek. Budai javaslatára tett feljelentést a fővárosi önkormányzat Vadai Ágnes MSZP-s országgyűlési képviselő férje, az egykori fővárosi MSZP-s képviselő Egerfai József ügyében. Budai szerint Egerfai 2009-ben több mint 4 millió forintért adott tanácsokat a Parking Kft.-nek "a felszíni parkolási koncepcióval kapcsolatban", felmerült azonban a gyanú, hogy valódi munkavégzés nem történt.

Egy másik ügyben Budai azért javasolt feljelentést, mert szerinte az állami tulajdonban lévő BMSK Zrt. tízmillió forintért vett képeket Csáky Lajos festőművésztől, Szilvásy György volt titokminiszter apósától. Budai közölte, hogy a festmények a szakértők szerint csak hárommillió forintot érnek, és ezért hétmillió forint kár érte az államot. Mindkét esetben a BRFK nyomoz, az ügyek jelenlegi állását firtató kérdésünkre későbbre ígértek tájékoztatást.

"Jelenleg mintegy 50 ügyben folytat vizsgálatot a Kormánybiztosság. Ezek egy része Papcsák Ferenc kormánybiztos úrtól örökölt - folyamatában lévő, de még befejezetlen - ügyek, illetve a megbízatásomat követően az általam összeállított vizsgálati tervben szereplő korrupciógyanús anyagok. Mai napig igyekszem a terv szerint feldolgozni az iratokat, de természetesen a külvilágot kizárni teljességgel lehetetlen, s időnként egyéni bejelentések prioritást élvezhetnek." - Budai Gyula

Filozófuspályázatok

"Egyértelműen a filozófusok pályáztatásának története volt a legmegdöbbentőbb" - mondta Budai áprilisban azokról a pályázatokról, amelyeket a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatott, Budai szerint jogellenesen, mert azokat tartalmi okok miatt vissza kellett volna utasítani. Az elszámoltatási kormánybiztos négy pályázat miatt tett feljelentést, amelyek készítői összesen körülbelül 300 millió forintos támogatást kaptak az államtól. Budai azt mondta, kérésére a legfőbb ügyész a Központi Nyomozó Ügyészséget jelölte ki a nyomozás lefolytatására. Az [origo] kereste a Központi Nyomozó Főügyészséget, ahol azt mondták, hogy a filozófusok ügyével nem ők foglalkoznak.

Budai az infokommunikációs kis- és középvállalkozások fejlesztésére, feltőkésítésére létrehozott Informatikai Kockázati Tőkealap-kezelő (IKT) Zrt. 2004 és 2010 közötti gazdálkodását is kifogásolta, mert szerinte ebben az ügyben 1,7 milliárd forint kár érte az államot. Szerinte a befektetések lebonyolítására semmilyen közbeszerzési, pályázati eljárást nem írtak ki, a források odaítéléséről az IKT Zrt. felügyeleti szerve, a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. tagjaiból összeállított befektetési döntőbizottság határozott "ismeretlen eljárás keretében". Az üggyel jelenleg is a Nemzeti Nyomozó Iroda foglalkozik, gyanúsított egyelőre nincsen.

"Akadnak persze érdekes ügyek, számtalan esetben előfordul, hogy a vizsgálat során újabb és újabb csontvázakra bukkanunk. Ebben a tekintetben az előző kormányhoz köthető közpénzszórás igen változatos képet mutat. Számos alkalommal még arra sem vették a fáradságot, hogy legalább a törvényesség látszatát megőrizzék, gátlástalanul éltek vissza az aktuális politikai pozíciójukból fakadó helyzetükkel. Elegendő pusztán a legfrissebb vizsgálat, az IKR Zrt. 5 milliárd Ft-ról szóló kormányzati garanciavállalás ellentmondásos helyzetét megemlíteni. Hogyan kerülhet kormányzati garancia egy, a vagyonát off-shore cégekbe kiszervező vállalat mögé. Reméljük, a jövő választ ad minden kérdésünkre." - Budai Gyula

Az MNV volt vezére

"Számomra teljesen egyértelmű volt, hogy az MNV Zrt.-nél nem volt meghatározott koncepció és cél, ad hoc jelleggel hoztak döntéseket, különböző baráti kapcsolatokon keresztül valósult meg például az állami földterületek értékesítése" - mondta még áprilisban Budai Gyula. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gazdálkodásával kapcsolatban Budai több ügyben is feljelentést tett, az MNV volt vezérigazgatójának, Tátrai Miklósnak pedig kétszer is előzetes letartóztatásba kellett vonulnia tavaly, de végül mindkét esetben kiengedték.

Tátrai és Császy Zsolt, az MNV egykori értékesítési igazgatója gyanúsítottként szerepelt a sukorói telekcsere ügyében hűtlen kezelés miatt, májusban pedig Budai a Fradi-pálya privatizációja miatt jelentette fel őket, mivel szerinte "jogszabályon alapuló kötelezettségeik megszegésével, biztosítékok nélküli szerződéskötéssel" 1,2 milliárd forint plusz áfa kárt okozhattak a magyar államnak. A vádat mindketten tagadták, Császy pedig azt mondta, hogy közjogi nonszensz, és demokráciaellenes, hogy egy elszámoltatási kormánybiztos, valamint az igazságszolgáltatás céljait egybemossák bármely ügyben.

"Több alkalommal is előfordult, hogy a teljes vizsgálati anyag áttekintését követően arra a következtetésre jutottunk - s erről a sajtótájékoztatók alkalmával számot is adtunk -, hogy a közpénzek felhasználása tekintetében visszaélés nem állapítható meg. Magától értetődően a vizsgálatok kezdeményezését megelőzően lehetnek feltételezéseink, hiszen egy-egy eset nem véletlenül kerül látószögbe, azonban pusztán objektív tényfeltárást követően vonhatunk le konzekvenciákat." - Budai Gyula

Tátrai felelőssége felmerült a moszkvai kereskedelmi képviselet épületének eladásával kapcsolatban, és az MNV korábbi főigazgatója a gyanúsított abban az ügyben is, amelyet Budai az egyetlen olyan elszámoltatási ügynek nevezett, amely már a tárgyalási szakaszba lépett. A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség tavaly szeptemberben emelt vádat a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. ügyében többek között Tátrai ellen. Az ügyben azért indult nyomozás, mert a ménesbirtok vezetője vélhetően jogcím nélkül utalt át 365 millió forintot az állami kézben lévő és felszámolás alatt álló Bábolna Zrt.-nek, állítólag Tátrai utasítására. A tárgyalás jelenleg is folyamatban van, a tanúk meghallgatása zajlik.

Budai májusban feljelentést tett egy másik ménesbirtok, a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. privatizációjával kapcsolatban is, mert szerinte körülbelül 900 millió forintos kár érte az államot. Az ügyben jelenleg is nyomoz a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság.

"Nincs szándékomban kiemelni egyetlen ügyet sem. Nem feltétlen nagyságrendi kérdések mentén döntünk egy-egy vizsgálat mellett, sokkal inkább elvek mentén munkálkodunk. A jelenlegi Kormány húzott egy igen éles határvonalat, mely igyekszik világossá tenni azt a szándékot, hogy az adófizető állampolgárok pénztárcáját érintő felelőtlen gazdálkodásnak vége szakadt. Mi komolyan gondoljuk, s e szerint cselekszünk." - Budai Gyula

Fapál László lakása

Budai Gyula felszólalt a Honvédelmi Minisztériumban kipattant vesztegetési ügyben is, azt kifogásolta, hogy a Budapesti Katonai Főügyészség szerinte megpróbálta eltussolni Juhász Ferenc szocialista országgyűlési képviselő, egykori honvédelmi miniszter állítólagos érintettségét az ügyben, ezért Budai a legfőbb ügyésztől kérte a nyomozás megindítását az ügyben. (A vesztegetési ügy hátteréről itt olvashat bővebben.)

A vesztegetési ügy miatt előzetes letartóztatásba helyezték Fapál Lászlót, a honvédelmi tárca egykori közigazgatási államtitkárát, akit azonban később kiengedtek. Budai ezután egy másik ügy kapcsán "lakásmutyi" miatt tett feljelentést az államtitkár ellen, mert szerinte Fapál jóval kevesebb pénzért vásárolta az általa a minisztériumtól bérelt zuglói lakást, mint amennyiért a HM annak idején megvette. Az ügyet jelenleg a vesztegetési üggyel egyetemben a Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálja, de egyelőre nem gyanúsítottak meg senkit.

Szolgálati autók és gyanús benzinkártya

Budai Gyula a Mezőgazdasági Szakszolgálati Hivatal autóparkja miatt is feljelentést tett az MGSZH korábbi vezetője ellen, mert szerinte a hivatal autóparkjának eladásakor, illetve az új kocsik bérléséről szóló, 2009-ben kötött szerződéssel minimum 500 millió forintos kárt okoztak az államnak, sőt a hatéves futamidő végére a megállapítható veszteség szerinte elérheti a hárommilliárd forintot is. Azt is hozzátette, hogy a lízingkonstrukció jóval kevesebbe került volna. Az MGSZH korábbi vezetője, Lukács László szerint a folyamat szabályos volt, és azt mondta, hogy az államot nem érte kár.

A Magyar Agrárkamara főtitkárát érintő ügyben egy kétmillió forintos tankolást is felemlegetett a Vidékfejlesztési Minisztérium, amelyet Ebele Ferenc főtitkár állítólag 15 hónap alatt hozott össze, de a Minisztérium szerint az agrárkamara "jó erkölcsbe ütköző, jogosulatlan előnyöket biztosító szerződéseket" kötött Ebelével, és havi 750 ezer forintos fizetést, plusz juttatásokat és szolgálati autót is kapott. Budai hűtlen kezelés miatt tett feljelentést, Ebele tagadta a vádakat, a tankoláshoz pedig többek között annyit fűzött hozzá, hogy Veszprémben lakik, a munkahelye Budapesten van, az utat pedig naponta megtette.

A Magyar Közút Kht.-hoz köthetően két közbeszerzés miatt is feljelentést kezdeményezett Budai. Az egyikben a Kht. a gyanú szerint a Megaholding Kft.-vel kötött szabálytalanul szerződést, és ezért 125 millió forint kár érte az államot. A másik ügyben Budai szerint a közbeszerzési szabályok megkerülésével a Gts Datanet Távközlési Kft.-vel szerződtek, itt a belső vizsgálat szerint 130 millió forintos a kár.

"Egyrészről összesen 6 kollégámmal - mindannyian kormánytisztviselők - együtt veszünk részt közvetlenül a munkában, s úgy gondolom, a feldolgozott ügyek száma és jelentősége tekintetében, illetve a fenti tény ismeretében nincs okunk elégedetlenségre. Az elvárások, de egyúttal a felelősség is rendkívül nagy: meg kell találni az arany középutat. Ez a munka körültekintést igényel, hiszen célunk nem a feljelentések számának öncélú gyarapítása. Kevesen vannak vele tisztában, ahhoz, hogy szakmailag, jogilag felelősségteljes álláspontot alakíthassunk ki, számos esetben több ezer oldalnyi iratanyag precíz áttekintése szükségeltetik. Másrészről, amennyiben a közemberek elvárásai felől közelítünk a kérdéshez, a többség elégedett a munkánkkal, s érdekes módon nem elhanyagolható azon emberek száma sem, akik még keményebb, konzekvensebb fellépést tartanának ildomosnak. Azt gondolom, nekünk az önmagunk által felállított erkölcsi mércének kell kizárólag megfelelni." - Budai Gyula

Budai korábban Lázár Jánossal, a Fidesz frakcióvezetőjével közösen is tett egy feljelentést a Hód-Mezőgazda Rt. 2004-es privatizációja miatt. A kormánybiztos szerint a vizsgálata azt állapította meg, hogy a Hód-Mezőgazda privatizációja során több mint egymilliárd forint kár érte a magyar államot. Lázár János pedig azt mondta, hogy a hódmezővásárhelyi képviselő-testület 2004-ben azt kérte az akkori kormánytól és a vagyonkezeléssel megbízott szervezetektől, hogy ne értékesítsék a társaságot, ám megkeresésük eredménytelen volt. Az üggyel jelenleg is a Nemzeti Nyomozó Iroda foglalkozik, gyanúsított egyelőre nincsen.

"Polipszerű" összefonódások

Papcsák Ferenc volt elszámoltatási kormánybiztos még tavaly nyáron kijelentette, hogy a filmekben látott érdekhálóként működő, "polipszerű" összefonódásokról árulkodik az a több száz megvizsgált tanácsadói szerződés, amelyet 2002 és 2010 között közpénzzel gazdálkodó költségvetési szervek és állami cégek kötöttek magántársaságokkal. Papcsák akkor négy céget - a Telkes Csoportot, az IFUA Horváth and Partners Kft.-t, a Develor Tanácsadó Zrt.-t és a Deloitte Tanácsadó Zrt.-t - emelt ki, és azt is hozzátette, hogy a törvénysértő ügyekben a szükséges polgári, illetve büntetőjogi lépések meg fognak történni, de az említett cégek tevékenységével kapcsolatban azóta nincs hír feljelentésről.

A Papcsákék áltál a Magyar Közlönykiadó Kft.-nél lefolytatott vizsgálatok eredménye alapján azonban feljelentést is tett az érintett minisztérium. A vizsgálat szerint 2008-ban a társaság akkori ügyvezetője, Kodela László mint különböző kiadványok szerzője több szerződést kötött az általa vezetett állami társasággal "törvénysértő módon", tulajdonosi felhatalmazás nélkül, több mint 12 millió forint értékben. A vizsgálat Papcsák szerint feltárta azt is, hogy Kodela László egy több száz millió forintos kehidakustányi ingatlanügylethez kapcsolódóan a tulajdonosi döntésekkel ellentétesen kötött meg, illetve teljesített különböző szerződéseket 36,5 millió forint összegben. Kodela rosszindulatú csúsztatásnak, rágalomnak, politikai koncepciós eljárásnak nevezte Papcsák Ferenc kijelentését, és azt is kifogásolta, hogy a csaknem három hónapos belső vizsgálat során egyetlen egyszer sem hallgatták meg.