"A világot megváltoztató" Ronald Reagan elindul a szovjet emlékmű felé

A kommunizmus elszánt ellenfeleként emlékeztek meg a szónokok Ronald Reagan egykori elnökről a budapesti szobrának szerdai avatásán. Orbán Viktor magyar kormányfő arról beszélt, hogy Reagan megváltoztatta a világot, Condoleezza Rice korábbi amerikai külügyminiszter pedig arról, hogy a magyar forradalmak inspirálták a néhai elnököt. Reagan szobra épp a szovjet emlékmű felé néz.

Sok fontos ember gyűlt össze szerda délután a budapesti Szabadság téren. Ott volt a magyar kormány számos tagja - köztük Orbán Viktor miniszterelnök -, és többen olyanok, akik korábban az Egyesült Államok politikájának voltak alakítói. Mindannyian a száz éve született Ronald Reagan egykori amerikai elnök szobrának avatásán vettek részt, amelyet a tér Parlament felőli oldalán állítottak fel. A szobor járás közben ábrázolja a 2004-ben elhunyt politikust, mögötte a Parlament épülete látható, és arccal épp a szovjet emlékmű felé néz.

Bár erre a konkrét elhelyezésre nem hangzott el utalás az avatáson, a beszédek mindegyike azt emelte ki, hogy Reagan a kommunizmus elszánt ellenfele volt, és jelentős szerepe volt a szovjet birodalom összeomlásában. Az első beszédet mondó Semjén Zsolt kormányfőhelyettes például arról beszélt, hogy szerinte három embernek volt köszönhető a szovjet uralom alóli felszabadulás: spirituális értelemben II. János Pál pápának, politikai-gazdasági értelemben Ronald Reagannek és Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió utolsó pártfőtitkárának. Semjén megjegyezte, Gorbacsov ugyan "rossz oldalon állt", de legalább felismerte azt.

Az avatás leghíresebb résztvevője Condoleezza Rice, az előző amerikai kormány külügyminisztere volt. Rice az első sorban foglalt helyet, közvetlenül Orbán Viktor mellett, és mindegyik szónok külön köszöntötte őt. A politikatudománnyal foglalkozó professzor szakterülete épp a Szovjetunió volt, így kutatóként (jelenleg ismét a neves Stanford Egyetemen oktat) is ismeri azt a korszakot, amelynek az 1981 és 1989 között hatalmon lévő Reagan az alakítója volt. Rice rövid, öt-tíz perces beszédet mondott, amelyben visszautalt a magyar történelem két kulcsfontosságú epizódjára, az 1848-as és az 1956-os forradalomra. Azt mondta, hogy ezek mind inspirálták a szabad világban élőket, és szerinte akit talán a leginkább megérintettek ezek a történések, az Ronald Reagan volt. Rice szerint Reagan az ilyen események hatására fogadta meg, hogy mindig küzdeni fog az elnyomás alatt élőkért. Beszédét azzal zárta, hogy amikor az egykori elnök szobránál "megállunk, akkor fogadjuk meg", hogy az elnyomásban élők "ügye soha nem lesz elveszve, és mindig mellettük állunk".

Condoleezza Rice, korábbi amerikai külügyminiszter. A szoboravatás képeiért kattintson!

Reagan valóban kemény ellenfele volt a kommunista rendszereknek. Ő volt az az elnök, aki egyszerűen a "gonosz birodalmának" nevezte a Szovjetuniót, 1987-es berlini beszédében pedig felszólította Mihail Gorbacsovot, hogy "rombolja le ezt a falat". Nemcsak szavakban volt kemény, elnöksége alatt ugyanis jelentősen megnövelte az amerikai védelmi költségvetést, és meghirdette az űrtechnológiára épülő úgynevezett csillagháborús tervét. Bár tárgyalt a szovjetekkel a két ország fegyverarzenáljának csökkentéséről, kemény partnernek bizonyult, és Gorbacsovval folytatott több egyeztetése is eredménytelenül ért véget.

Többek között erről az elszántságról beszélt a szobor ünnepélyes felavatása után szónokló Orbán Viktor is. "Annak a vezetőnek állítunk szobrot, aki megváltoztatta a világot" - mondta a kormányfő, aki megjegyezte, hogy "újra kellene egy Ronald Reagan", mert szerinte ugyan '90-ben sokan azt hitték, hogy a nyugati világ győzelme teljes volt, de most azt látni, hogy egy "új és ismeretlen fejezet kezdődött az emberiség történetében". Orbán ezúttal nem ment bele a részletekbe, de korábban többször is beszélt arról, hogy a három évvel ezelőtt elindult gazdasági válság átalakítja a világrendet, és a fejlődő országok erősödésével együtt a nyugati világ gyengülni fog.

További képekért kattintson a fotóra!

Az avatáson levetítettek egy néhány perces klipet Reagan pályájáról, és ebben is volt szó arról, hogy az egykori elnök mennyire értett a kommunikációhoz. Valóban a frappáns, egyenes mondatokról volt híres, és sok mondása vált szállóigévé. Bírálói azt mondták róla, annyira egyszerű gondolkodású, hogy csak ilyen - és utaltak filmszínészi múltjára - hollywoodi filmekbe illő beszólásokra képes. Mostanra azonban jelentősen megváltozott ez a kép. Bár továbbra is sokan kritizálják elnökségét - rámutatva például, hogy a kiadáscsökkentésről szóló retorikája ellenére hatalmas hiányt halmozott fel -, mégis általános nosztalgia övezi az emlékét.

És ez nemcsak a republikánusokra igaz, hanem a demokraták egy részére is. Nagy feltűnést keltett például a 2008-as elnökválasztási kampányban, amikor Barack Obama még jelöltként arról beszélt, hogy "Ronald Reagan olyan módon változtatta meg Amerika pályáját, amilyen módon sem Richard Nixon, sem Bill Clinton nem tette meg". Ez komoly elismerés az egyszerű gondolkodásúnak nevezett Reagan számára egy olyan demokrata politikustól, akit épp értelmiségi hozzáállása, professzori stílusa miatt szoktak egyaránt dicsérni és bírálni.

A nosztalgia minden bizonnyal annak is szól, hogy ugyan Ronald Reagan alatt is számos problémával küszködött az ország, mégis úgy tekintenek rá vissza az amerikaiak, mint aki győzelemre vezette az Egyesült Államokat a szovjet birodalom ellen. Ráadásul nemcsak önbizalmat adott az amerikaiaknak, hanem képes volt jókedvre deríteni is őket. Igazi kaliforniai derűlátással állt hozzá a dolgokhoz, humora pedig legendás volt. Amikor két hónappal a beiktatása után egy merénylő meglőtte, a kórházban azt mondta az orvosainak, "remélem, maguk mind republikánusok". Feleségének pedig azzal viccelődött, hogy "drágám, elfelejtettem lebukni". A szobor ebből is visszaad valamit, a Szabadság téren tornyosuló szovjet emlékmű felé néző Reagan szája ugyanarra a mosolyra húzódik, amely ismerős a néhai elnök szerepléseit megörökítő videókról.