Kövér László házelnök úgy döntött, hogy megvonja tiszteletdíjuk egy részét az alkotmányozási vitát bojkottáló MSZP-s és LMP-s képviselőktől. Kövér szerint döntése nem szorul magyarázatra, akkor kellene magyarázkodnia, ha nem így dönt. Mesterházy Attila MSZP-elnök szerint viszont hiányolta a fideszes képviselők, köztük Orbán Viktor miniszterelnök büntetését, hiszen szerinte sem a kormányfő, sem a fideszes képviselők nagyjából harmada nem volt jelen az alkotmányozáskor a parlamentben.
A képviselőknek elvileg kötelező megjelenniük az üléseken. "A képviselő joga és kötelessége, hogy kezdeményezően részt vegyen az országgyűlés munkájában, elősegítse annak eredményes működését. Kötelessége részt venni az országgyűlés ülésein, továbbá annak a bizottságnak az ülésein, amelynek tagja" - áll a házszabályban. Ha egy képviselő egy adott hónapban a szavazások több mint egyharmadától igazolatlanul távol marad, a képviselői alapdíj összegét arányosan csökkentik. A hiányzást azonban a frakcióvezető saját hatáskörében igazolhatja. A szavazástól távol maradókat a frakciószabályzat szerint is büntetik, ennek mértéke frakciónként eltér.
Az országgyűlés március 22-én kedden kezdte meg az új alaptörvény általános vitáját. Az [origo] vitát követő munkatársainak tapasztalatai szerint már az első ülésnapon látszott, hogy az érdeklődés visszafogott: délelőtt a 262 kormánypárti képviselő közül egyszerre legfeljebb 80-90 volt jelen a teremben, de mire véget értek a vezérszónoki felszólalások, ez a létszám is jelentősen leapadt.
Az ülésterem az alkotmányvita első napján - Orbán itt még a helyén ül
A kormány tagjai közül Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, valamint Orbán Viktor kormányfő volt jelen hosszabb ideig a vita első napján. Orbán mindössze egy rövidebb szünetet tartott, és csak a vezérszónoki felszólalások végén távozott, hogy sajtótájékoztatót tartson. A kormányfő az általános vita további napjain nem jelent meg. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az első napon késve érkezett, és nem is maradt sokáig.
Bár az alkotmányvitában szinte minden kormánypárti felszólaló megjegyezte, hogy számára nagy megtiszteltetés részt venni a munkában, az ülésteremben mind a négy napon foghíjasak voltak a padsorok, legfeljebb a kormánypárti frakciók harmada volt egyszerre a teremben. Péntekre, az általános vita negyedik napjára csappant meg igazán az érdeklődés: körülbelül negyven-ötven kormánypárti képviselő volt az ülésteremben.
Teljesen üres soha nem volt az ülésterem, a Fidesz és a KDNP mindig biztosított bizonyos minimális jelenlétet. A kormánypárti frakciók ugyanis már korábban kialakították az úgynevezett beülési vagy ügyeleti rendszert. Ennek lényege, hogy a képviselőket négy csoportba osztották, és az egyes csoportoknak adott időpontban jelen kell lenniük a teremben. Ezt folyamatosan ellenőrzik: vitanapokon gyakran látható, hogy jelenléti íveket adnak körbe a képviselők.
A zárószavazáskor már teljes volt a létszám a kormánypárti sorokban
Publikus jelenléti ívet az országgyűlésben nem vezetnek, tehát csak a szavazásokból derülhetne ki, hogy kik a visszaeső hiányzók. A parlament honlapján azonban nem lehet kiválogatni azt, hogy egy-egy képviselő hányszor és hogyan szavazott (csak fordítva lehet, a szavazásnál lehet megtudni, hogy az adott javaslatra ki hogyan voksolt), így nem lehet megbízható statisztikát készíteni arról, hogy ki hiányzott a legtöbbet.
Április 11-én, az alaptörvényhez benyújtott módosító indítványok szavazásán például a Fidesz és a KDNP képviselői teljes létszámban jelen voltak, a szavazási adatok szerint senki nem hiányzott sem igazolással, sem a nélkül. A szavazási dömping - amelynek során volt egy név szerinti szavazás is - negyed háromkor kezdődött, a frakciófegyelemnek megfelelően 225 fideszes és 37 kereszténydemokrata képviselő szavazott, még csak nem is tévesztett senki.
Három óra után azonban már kezdett lazulni a fegyelem, egy jobbikos módosítóra már három fideszes képviselő elfelejtett szavazni, pedig jelen voltak (a kártyájuk a szavazógépben volt). Amikor véget ért a módosító indítványok szavazása, megkezdődött a fegyelem további bomlása: egy határozati javaslatra már hatan nem szavaztak, majd az első interpellációnál már 55, a másodiknál már 85 kormánypárti szavazat hiányzott (köztük Orbán Viktoré).
Az alaptörvény részletes vitája április 4-én
Fordított folyamat figyelhető meg az április 18-i ülésen, amelyen elfogadták az új alaptörvényt. A jeles alkalomból minden fideszes és KDNP-s képviselő jelen volt, és csak az elnöklő Kövér László nem szavazott (az elnök hagyományosan csak akkor szavaz, ha szavazategyenlőség állna fent). Közvetlenül az alaptörvény szavazása előtt azonban, egy nemzetközi szerződés kihirdetéséről 12 fideszes és 2 KDNP-s képviselő nem szavazott.
Még többen hiányoztak az alaptörvény zárószavazása előtt elhangzott interpellációkról szóló szavazásoknál: két órával a szavazás előtt, az első ellenzéki interpelláció után még 56 fideszes (köztük Orbán és Navracsics Tibor is) és 12 KDNP-s képviselő hiányzott az ülésteremből. Egy fél órával később Orbán már beért (hiszen szavazott az utolsó interpellációra), de 28 fideszes és 3 KDNP-s képviselőtársa még mindig hiányzott.
A kormánypárti képviselők nem csak a plenáris ülésekről hiányoznak gyakran. A bizottságokban is tapasztalható, hogy sokan nem érnek rá részt venni az üléseken. Erre az esetre azonban a házszabály lehetőséget ad a képviselőknek, hogy helyettest bízzanak meg maguk helyett. A bizottságokban gyakran látni, hogy a kormánypárti tagoknak csak a fele van jelen, akik két kézzel, vagy a helyettesített képviselőtársuk névtábláját felemelve szavaznak.
Az ellenzéki képviselők gyakran kritizálják ezt az eljárást, és név nélkül a kormánypártiak is elismerik, hogy nem elegáns. Egy befolyásos kormánypárti képviselő korábban az [origo]-nak azt mondta: ez mindaddig így is marad, amíg nem lesznek főállású képviselők. A polgármesteri vagy más önkormányzati posztot betöltő, vagy megyei kormánymegbízottként tevékenykedő képviselők ugyanis egyszerűen nem érnek rá részt venni a bizottsági üléseken.
Az [origo] szerette volna megkérdezni Kövér Lászlót, hogy tervezi-e figyelmeztetni vagy megbüntetni a hiányzó kormánypárti képviselőket. Az országgyűlés sajtószolgálata írásban kérte kérdéseinket, azokat szerdán eljuttatuk a sajtószolgálathoz és az elnöki kabinethez is.