"Figyelni fogjuk, hogyan alkalmazzák az új alkotmányt" - interjú az Európa Tanács főtitkárával

Az új törvények megalkotásakor szeretné, ha a magyar kormány figyelembe venné a Velencei Bizottság ajánlásait - ezzel válaszolt az [origo]-nak adott interjújában Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára arra, hogy a magyar kormány elutasította a testület bírálatát. A norvég politikus szerint a szervezet különös figyelemmel kíséri majd a médiatörvény alkalmazását is. A főtitkár a bonni Deutsche Welle Global Media Forum című konferencián nyilatkozott munkatársuknak.

- A magyar kormány éppen a múlt héten közölte, hogy nem fogadja el az Európa Tanács mellett működő Velencei Bizottság kritikáját az új alkotmányról. Mi az ön válasza erre?
- Most már inkább a jövővel kell foglalkoznunk, az alkotmányt elfogadta a parlament. Az Európa Tanács még a szavazás előtt bírálta az alkotmányozás folyamatát, és arra szólított föl, hogy szélesebb alapokra kell helyezni a jogszabály elkészítését. Nagyon fontos ugyanis, hogy olyan alkotmány szülessen, amelyet mindenki, minden politikai erő, csoport és egyén elfogad. Véleményem szerint tehát Magyarország jobban járt volna egy olyan alkotmánnyal, amelyet mindenki magáénak érez. A Velencei Bizottság véleményét még nem volt alkalmam alaposabban tanulmányozni, viszont rendkívül fontos lenne, ha a magyar parlament az új törvények megalkotásakor figyelembe venné az ajánlásokat.

- A kormány válaszában viszont erre nem tett utalást. Lényegében egyértelműen elutasította a Velencei Bizottság véleményét, azt hangsúlyozva, hogy a testület - idézem - "félreérti az alaptörvény szövegét" és "nem tudta kivonni magát a magyar alkotmánnyal szembeni ideológiai támadások hatása alól". Milyen reményeket fűz ezután az együttműködéshez?
- Még egyszer: remélem, hogy az alkotmányhoz kapcsolódó törvények elfogadásánál szélesebb konszenzus kialakítására törekszik a magyar kormány. Demokráciában ugyanis fontos a többség, a kormányzat munkája, de az is, hogy az ellenzék is működjön. Ennek a két erőnek kell együtt dolgoznia, hogy közös megoldásokat találjanak. Ezért fontos, hogy a magyar kormány megtalálja az együttműködés módozatait azokkal is, akik nem értenek vele egyet. Remélem, hogy az új törvények elfogadásakor figyelembe veszik a Velencei Bizottság ajánlásait.

- Hogyan értékeli a médiatörvény elfogadása utáni helyzetet? A jogszabályt számos nemzetközi szervezet bírálta, köztük volt az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Thomas Hammarberg is. A bírálatok ellenére a törvény csak néhány ponton változott, immár tehát az Európai Bizottság is áldását adta rá.
- Tény, hogy az Európai Unióhoz képest Hammarberg úr sokkal szélesebb alapokról vette vizsgálat alá és bírálta a médiatörvényt. Nagyon szorosan figyelemmel kísérjük azt, ami ezzel kapcsolatban Magyarországon történik. Az Európa Tanács számára a jövőben a sajtószabadság kérdése kiemelten fontos téma lesz.

Norvégia kormányfője is volt
Thorbjorn Jagland 2009 októbere óta tölti be az emberi jogok betartása felett őrködő szervezet, az Európa Tanács főtitkári tisztjét. Előtte a norvég parlament elnöke volt 2005 és 2009 között, korábban pedig Norvégia kormányfői (1996-97) és külügyminiszteri (2000-2001) tisztségét is betöltötte. Elnöke volt a Norvég Nobel-bizottságnak is, amely minden évben dönt a Nobel-békedíj odaítéléséről - olvasható az Európa Tanács honlapján található életrajzában.

- A magyar uniós elnökség egyik első számú célkitűzése volt az európai romastratégia elfogadása, közben viszont aggodalomra okot adó jelenségek történnek a mindennapokban: egyenruhás gárdisták járőröznek egyes falvakban, félelemben tartva a romákat. Milyennek értékeli Magyarország teljesítményét a romaintegráció kérdésében?
- A magyar kormány hozzáállását, különösen azt, hogy az uniós elnökség központi elemévé tették a romastratégia elfogadását, nagyra értékelem. Ennek eredménye, hogy elindult a közös cselekvés az Unióban, és azt remélem, hogy ez előbb vagy utóbb a szép beszédeknél többet is jelent majd. A múltban ugyanis ez történt: gyönyörű beszédeket hallottunk, és kevés valódi cselekvést láttunk.

- Mi a garancia arra, hogy nem ugyanez történik a jövőben? Mint mondtam, közben, úgymond, a terepen sokszor elég durva a helyzet.
- Tisztában vagyok ezzel. Az a fontos, hogy a kormány, a hatóságok és a politikusok egyértelműen fogalmazzanak az ilyen incidensekkel kapcsolatban. Ezek teljesen elfogadhatatlanok, és ezzel kapcsolatban a politikusoknak egyértelműen kell beszélniük. Legalább ilyen fontos viszont az is, hogy konkrét politikai döntések is szülessenek a roma népesség életkörülményeinek javítására.

- Itt a konferencián a beszédében úgy fogalmazott, hogy 1989-ben az emberekért, a berlini fal lebontásakor az emberi jogokért küzdöttek. Ehhez az ideához képest hogyan látja Magyarország mostani teljesítményét? Beszéltünk itt a sokat bírált médiatörvényről vagy az alkotmányról, mindkét jogszabályt sokan visszalépésnek tekintik az emberi jogok szempontjából.
- Először is fontos figyelembe venni, hogy Magyarország egy autoriter berendezkedésből indult, és ehhez képest kell megvizsgálni, hogy hol tart. Igen, vannak gondok, de nem gondolom, hogy Magyarország újra az önkényuralmi rendszer felé indult volna el.

- Hogyan értékeli akkor ezeket a jelenségeket?
- Figyelni fogjuk, hogyan alkalmazzák az új alkotmányt és a médiatörvényt a gyakorlatban, és milyen új törvények következnek ezután.

- Tehát önmagukban ezek az elfogadott jogszabályok az ön véleménye szerint nem jelentenek semmilyen veszélyt?
- Ezt nem mondtam. Az alkotmány egy társadalom működésének kerete, amelyet konkrét törvényekkel kell megtölteni. Elmondtam, milyen gondjaink voltak az alkotmányozás folyamatával, ennek szélesebb alapokon kellett volna nyugodni, de most a készülő törvényekre kell összpontosítani, és arra, hogy a médiatörvényt hogyan alkalmazzák.

- Kicsit szélesebb értelemben milyennek látja a kelet európai országok teljesítményét az emberi jogok tekintetében? Főleg a húsz évvel ezelőtti ideálokhoz képest hol tartunk ön szerint?
- Nagyon nagy haladás történt azóta, de rengeteg még a tennivaló például az igazságszolgáltatás területén vagy a korrupció elleni küzdelemben, amely a régió több országában a legnagyobb fenyegetések egyike. Ezzel együtt nem gondolom, hogy ezek az országok újra az autoriter berendezkedés felé fordulnának.

- A nemzetközi szervezeteknek milyen feladatuk van ebben? Az embernek néha az az érzése, hogy a "naming and shaming"-en, vagyis a problémás országok nevesítésén és megszégyenítésén kívül nem sok hatása van a bírálatoknak.
- Nagyon pesszimistán látja, főleg mert minden országot külön kell vizsgálni. Itt van például Lengyelország, amely óriási fejlődést mutat ezen a téren. Az európai elvek és az európai gazdasági integráció hatása ezekre az országokra történelmi. Rengeteg a kihívás és a probléma, de tagadhatatlan mindaz, ami ezen a téren történt, és ebben az európai intézményrendszer hatása kétségtelen.