Lassú építkezést alapozhatnak meg Martonyi kedveskedő mondatai

Két nap alatt több ázsiai delegációval tárgyaltak a magyar kormány tagjai Gödöllőn, a külügyminiszternek jóformán mindenkihez volt egy kedves szava. Egy, az [origo]-nak nyilatkozó korábbi tokiói nagykövet szerint fontosak az ilyen gesztusok, és segíthetnek learatni a szocializmus idején kiépült élénk kapcsolatok gyümölcsét. Ehhez azonban hosszú építkezés kell, ami még épp csak elkezdődött.

"Azt szeretnénk, hogy a kínai üzletemberek, diákok, turisták, emberek, amikor Európába jönnek, akkor Magyarországon otthon érezzék magukat." "Azt kérjük Japántól, hogy amikor idejönnek a japán emberek Európába, akkor Magyarországot egy kicsit a második otthonuknak tekintsék."

A barátságos mondatokat Martonyi János külügyminiszter mondta az MTI szerint, miután hétfőn és kedden a Gödöllőn megrendezett Ázsia-Európa találkozón (ASEM) tárgyalt több ázsiai külügyminiszterrel. Martonyi kilenc kollégájával folytatott kétoldalú megbeszéléseket, a kínai külügyminiszternek például azt mondta, várjuk befektetőiket, ő pedig cserébe azt ígérte, ösztönözik üzletembereiket, hogy Magyarországra jöjjenek. Az ausztrál Kevin Ruddal megállapodott egy gazdasági kapcsolatokat élénkítő munkacsoport létrehozásáról, a dél-koreai Kim Szung Hvannal pedig megegyezett, hogy "bőven van helye a külkereskedelmi egyensúly javításának Magyarország javára".

A magyar külpolitikában a kormányváltás óta kiemelt figyelmet kap Ázsia. Orbán Viktor miniszterelnök a választások óta eltelt több mint egy évben többször kijelentette, hogy Kelet felé kell fordulnia az országnak, de a Nemzetgazdasági Minisztérium által idén májusban bemutatott külgazdasági vitairat is kiemelt helyen említ - Oroszországon és Indián kívül - hét ázsiai országot, és azzal számol, hogy a térségbe irányuló magyar export részaránya 2015-re közel megduplázódik.

Jang Csie-cse kínai külügyminiszter Gödöllőn

A szándékon túlmenő konkrét lépés egyelőre nem látható Matura Tamás, a Magyar Külügyi Intézet Kínával és Kelet-Ázsiával foglalkozó kutatója szerint. Matura az [origo]-nak azt mondta: egyelőre a kapcsolatok politikai megalapozásáról van szó, konkrét eredmények csak hosszabb folyamat után várhatók. Monori Gábor, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének Kínára szakosodott munkatársa szerint a protokoll szempontjából elengedhetetlen, hogy akár mindegyik kollégájával kétoldalú találkozón vegyen részt a külügyminiszter, ha már itt vannak egy ilyen eseményen. Ez segíti későbbi kapcsolatainkat is, bár az üzletet alapvetően a versenyszféra bonyolítja le.

A szocializmus gyümölcsei

Pedig Magyarország - legalábbis a kelet-közép-európai térség többi államához képest - kimondottan szerencsés helyzetben van Ázsiában Sűdy Zoltán korábbi tokiói magyar nagykövet szerint. Magyarország az EU-átlagnál jobban odafigyelt Ázsiára, sok ázsiai nyelvet beszélő szakemberünk van, a kultúra ismerete is tényező, mivel az üzletkötésnek ott más hagyományai vannak - mondta az [origo]-nak a jelenleg egy ázsiai térségre szakosodott gazdasági tanácsadócéget vezető volt diplomata (a más hagyományú üzletkötés buktatóiról itt olvashat részletesebben).

Sűdy szerint máig kiható hozadéka van a rendszerváltozás előtti testvérországi kapcsolatoknak, az akkori üzleteknek, a sok egykor Magyarországon tanuló ázsiai kapcsolatainak. De vannak újabb keletű kapcsolatok is: minőségi ugrás történt például a Japánnal fenntartott kapcsolatban a rendszerváltás után: Magyarország az 1990-es években kimondottan domináns tényező volt a kelet-közép-európai térségbe irányuló japán befektetéseknél.

Az európai uniós csatlakozás idején Ázsia feledésbe kezdett merülni a magyar külpolitikában, és ugyan azóta "látható a lemaradások bepótlása", ezek egyelőre egyoldalúan Kínára koncentrálódnak - mondta Sűdy. Ezt jelzi például a kínai delegációdömping: a gödöllői találkozón részt vevő külügyminiszter után, június 24-25-én Ven Csia-pao kínai miniszterelnök érkezik.

Nem Kína a divatország

Balázs Péter korábbi külügyminiszter szerint a jó gazdasági kapcsolatokhoz elengedhetetlen az ismertség és a bizalom, amely Kínával van meg a leginkább. A kapcsolat az 1960-as évektől kezdve folyamatos és intenzív - az akkor beindított új gazdasági mechanizmus nagyon tetszett a kínaiaknak. A többi országgal való kapcsolat erősítése mellett ugyanakkor több érv is felsorakoztatható. Például Kína fokozatosan veszít versenyképességéből, megnőttek a bérek, a jüan is erősödik lassan, és érzékelhető, hogy az ott megtelepedett európaiak elkezdték "délre úsztatni kapacitásaikat" - mondta Monori Gábor, aki azonban hozzátette, ez egy nagyon lassú folyamat, amelynek a lefutása 15-20 évbe is beletelhet.

Magyarországon ugyanakkor továbbra is Dél-Korea és Japán a legnagyobb befektető a térségből. Matura szerint a kínai jelenlét - bár rendkívül hangsúlyos szerepet kap a velük való kapcsolat - egyelőre nem jelentős, tavaly év végén 600 millió dollárnyi működő tőke érkezett onnan, ehhez képest Dél-Koreából kétszer ennyi, 1,3 milliárd dollár érkezett Magyarországra.

Monori szerint elsősorban Kínában és Vietnamban nyomulhatna a magyar diplomácia, a Magyarországon élő több tízezresre becsült kínai, illetve több ezresre becsült vietnami diaszpóra ugyanis előnyt jelent a kapcsolatépítésben. "Oda jön szívesen egy ország, ahol tudja, hogy a saját állampolgárain keresztül is létre tudja hozni a befektetéseket. Nincs olyan kérdés, amire ne tudna választ kapni itt élő honfitársától. Előny emellett még, hogy leányvállalat formájában jelen van a Bank of China kínai állami bank, de kiemelkedő az Európában egyedülálló kínai-magyar két tannyelvű iskola megléte is (az iskoláról itt olvashat bővebben).

Sűdy szerint is aktívabban ki lehetne használni Magyarország helyzeti előnyét. Szerinte ennek érdekében a kormány sokat tehet gesztusokkal, szimbólumokkal, mivel az ázsiai térségben ezeknek nagyobb jelentőségük van, mint a világ más részeiben. Ezenkívül az üzleti lehetőségek kihasználásához jól jönne, ha lenne a jelenleginél aktívabb támogatási rendszer, például magyar kis- és középvállalkozások ázsiai térségbeli kiállítási megjelenéseinek, üzletszerző körútjainak szakmai, anyagi támogatása.

Az ázsiai befektetők Magyarországra csábítása mellett az Ázsiába irányuló magyar kivitel növelése is fontos, ez ugyanis most nem számottevő. Kicsi az a termékkör, amelyet kiviszünk, kevés az ott versenyképes termék - mondta az [origo]-nak Monori Gábor, aki szerint nagyságrendi különbség van például a magyar-kínai külkereskedelmi egyenlegben a kínaiak javára. Matura Tamás arra figyelmeztetett, hogy a Kínába irányuló export 70-80 százalékát hazai telephelyű multicégek termékei teszik ki, amelyekről megjegyezte, hogy "made in, de nem made by Hungary" (Magyarországon, de nem Magyarország által készült).