Teafiltert és fésűt sem tarthatott a kártérítést kapó rab

Nem volt természetes fény a cellákban, nem vihetett be tollat, fésűt és teafiltert a zárkába, és nem közölték vele, miért van szükség a szigorú intézkedésekre - ilyen kifogások miatt ítélt meg kártérítést egy magyar férfinak az Emberi Jogok Európai Bírósága. A bíróság szerint nem volt indokolt a szigorú büntetés, és azt sem magyarázza semmi, hogy a férfit miért kellett még a fogorvoshoz is bilincsben vinni. A magyar kormány szerint "szakszerű és jogszerű" volt a fogva tartás.

"Mintha Hannibal Lectert őriznék ott" - mondta az [origo]-nak Győző Gábor, a Helsinki Bizottság ügyvédje a sátoraljaújhelyi különleges biztonsági körletről (KBK). Védencét, Csüllög Zsigmondot itt tartották két évig fogva - az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint indokolatlanul megalázó és embertelen körülmények között. Ezért a strasbourgi bíróság kétmillió forintos kártérítés megfizetésére kötelezte a magyar államot keddi ítéletében (itt olvashatja az ítéletet angolul).

Az ügyvéd szerint "a KBK-ba sok zsiliprendszeren keresztül vezet az út a zárkákhoz, valódi börtön a börtönben", ahol a rabok nem érintkezhetnek egymással, mindenhová őrök kísérik őket, és csak üvegfalon keresztül beszélhetnek a családtagokkal havonta legfeljebb egy órát. Jelenleg itthon Sátoraljaújhelyen kívül a sopronkőhidai fegyintézetben található ilyen körlet összesen nagyjából 20 cellával, ahol a legveszélyesebb bűnözőket őrzik.

Csüllög Zsigmondot, az úgynevezett kecskeméti maffiaper harmadrendű vádlottját 2006-ban bűnszervezetben elkövetett emberölés előkészülete miatt ítélték öt év fegyházra. Csüllög azért fordult 2008-ban a strasbourgi bírósághoz, mert nem tartotta emberhez méltónak a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön különleges biztonságú körletének fizikai körülményeit.

Bilincsben a fogorvosnál

Az elítéltet két évig (2006 augusztusától 2008 szeptemberéig) tartották fogva a sátoraljaújhelyi KBK-ban, ahol zárkájában nem volt természetes fény vagy elkülönített vécé, nem volt megfelelő a szellőztetés és folyamatosan videokamerával figyelték. Az ítélet idézi Csüllög beadványából azt a részt is, amely szerint nem tarthatott magánál személyes tárgyakat: a cellába nem vihetett be például órát, tollat, fésűt, műanyag evőeszközt, sőt teafiltert sem. Könyvet és újságot is csak korlátozott számban kaphatott.

A strasbourgi bíróság helyt adott Csüllög azon kifogásainak is, hogy indokolatlan, hogy a zárkán kívül kezét-lábát minden alkalommal megbilincselték, és még az orvosi és fogorvosi vizsgálatokon sem vették le a bilincset.

Eltitkolt indok

A strasbourgi bíróság a fogva tartás körülményeit "megalázónak" értékelte, és "nem talált egy olyan indokot sem, amelynek alapján ezt az embertelen bánásmódot jogosnak tarthatta volna" - áll az ítéletben annak ellenére, hogy Csüllögöt erőszakos bűncselekménnyel összefüggésben ítélték el. A bíróság helyt adott Csüllög kártérítési kérelmének, és maradéktalanul megítélte a beadványban kért 6000 euró kártérítést és 2680 euró perköltséget (összesen nagyjából 2,3 millió forint), amelyet a magyar államnak kell kifizetnie.

A bíróság kimondta azt is, hogy a magyar hatóságok önkényesen jártak el, amikor egyszer sem közölték Csüllög Zsigmonddal a szigorú fogva tartás indokait. A KBK-s elhelyezésről nem a bíróság, hanem a büntetés-végrehajtási szervezet egy speciális bizottsága dönt. Az úgynevezett Különleges Fogvatartást Megállapító Bizottság tagjai az országos büntetés-végrehajtási parancsnok, továbbá az egészségügyi, biztonsági és a fogvatartási főosztályok vezetői.

A BVOP-utasítás nem részletezi, mi alapján zárható valaki KBK-ba, csak annyit ír: a fogvatartási ügyek főosztálya "döntésre előkészíti és előterjeszti a Különleges Fogvatartást Megállapító Bizottság részére a különleges biztonságú körletre, illetve zárkába helyezéssel kapcsolatos ügyeket, végzi az ezzel kapcsolatos ügyintézést és vezeti a nyilvántartást".

Győző Gábor szerint "meglehetősen furcsa", hogy hiába kérték, a védencével és akkori ügyvédjével máig nem közölték, miért kellett két évet a sátoraljaújhelyi KBK-ban töltenie. "A strasbourgi bíróságnak sem árulták el, meg sem próbálták védeni a mundér becsületét" - állította Győző Gábor.

Szakszerű és jogszerű

A Belügyminisztérium a strasbourgi ítélet után Csüllög fogva tartásának indokairól azt közölte egy közleményben: a KBK-ban az erőszakos, életellenes bűncselekményt elkövetőket, vagy a szervezett bűnözői csoportok tagjait, vagy a nyíltan agresszív viselkedésű, az intézet rendjét és biztonságát veszélyeztető fogvatartottakat helyezik el.

Csüllög Zsigmondot, akit emberölés előkészületéért, fegyvercsempészésért jogerősen elítéltek, "a jogszabályoknak megfelelően helyezték el". Vagyis a strasbourgi ítélet ellenére a kormány úgy látja, hogy Csüllög fogva tartása "szakszerű és jogszerű volt, mindenben megfelelt a szabályozásnak". Győző Gábor ügyvéd szerint azonban Csüllög Zsigmond vádlott-társai közül senki más nem került ilyen körülmények közé, pedig többeket ugyanúgy erőszakos bűncselekményért és szervezett bűnözésért ítélték el.

Le a bilincset

A strasbourgi ítélet Csüllög kifogásai mellett említi a "Kínzás és embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés megelőzésére létrehozott európai bizottság" (CPT) Magyarországról szóló jelentéseinek több pontját. A bizottság 2005-ös és 2009-es jelentésében (utóbbit itt olvashatja) arra kérte a magyar hatóságokat, hogy írásban értesítsék a fogvatartottakat a KBK-ba helyezés okairól, és az intézkedést bizonyos időközönként "vizsgálják felül és finomítsák". A CPT azt is javasolta, hogy legyen fellebbezési lehetőség is egy független hatóság előtt.

A CPT-jelentések (az ítéletben idézett 2005-ös, illetve a 2009-es is) - Csüllög strasbourgi beadványához hasonlóan - kifogásolták "a mozgáskorlátozó eszközök túlzott alkalmazását". Vagyis azt, hogy akkor is megbilincselik a fogvatartottak kezét és lábát, amikor például orvoshoz mennek vagy a napi kötelező testmozgást végzik.

Megkérdeztük a Belügyminisztériumot, hogy a strasbourgi ítélet és az abban idézett CPT jelentések alapján változtatnak-e a szabályokon. A tárca azt válaszolta, hogy a CPT 2009-ben "azonnali intézkedésre okot adó körülményt nem tárt fel, apróbb kifogásait (mozgáskorlátozó eszközök használata, zárkák szellőzése) az intézet orvosolta".

A Helsinki Bizottság erre úgy reagált Pintér Sándornak írt nyílt levelében: a Belügyminisztérium strasbourgi ítéletre adott reakciójából úgy tűnik, hogy "a magyar hatóságok továbbra is követendőnek tartják az embertelen bánásmód abszolút tilalmát sértő gyakorlatot".