Vettünk valamit hétszázezerért a legkisebb szigetországtól

Aggódnak a Naurui Köztársaság jövőjéért a Nauru-barát magyar fiatalok - írta két miniszterhez intézett írásbeli kérdésében egy jobbikos parlamenti képviselő. A kormány - több más kis szigetország mellett - tavasszal döntött arról, hogy diplomáciai kapcsolatot létesít az apró óceániai állammal, ami jól jöhet az ENSZ Biztonsági Tanácsába pályázó Magyarországnak. A kapcsolatot más nem nagyon indokolja, a gazdasági miniszter szerint utoljára öt éve érkezett Magyarországra naurui import, mi pedig 22 milliáért szállítottunk üzemanyagot a szigetre, de az is több éve volt.

Írásbeli kérdést intézett a külügyminiszterhez és a nemzetgazdasági miniszterhez Szávay István jobbikos országgyűlési képviselő, hogy Magyarország és a csendes-óceáni szigetvilágban található Nauru kapcsolatáról érdeklődjön. A képviselő kérdésének indoklásában azt írta, hogy a szigetország magyarországi ismerői "aggódva tekintenek a Naurui Köztársaság jövőjére, mivel a globális felmelegedés hatására a tengerszint emelkedése veszélyezteti az ott élőket".

Szávay még májusban nyújtotta be kérdéseit, amelyekre a hónap végén válaszolt Martonyi János külügyminiszter és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is. A leveleket a napokban tették közzé az Országgyűlés honlapján. Bár a kérdések indoklásában Szávay a szigetállam jövőjéért aggódó magyarokat emlegette, a kérdések nem Nauru megmetésére vonatkoznak, csupán arra, hogy milyen gazdasági, kereskedelmi, politikai és diplomáciai kapcsolatai vannak Magyarországnak Nauruval, illetve hogy milyen árucikkek formájában zajlott kereskedelem a két ország között.

Nauru május végén került az érdeklődés középpontjába, amikor a kormány döntött arról, hogy nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatot létesít a független óceániai szigetekkel és szigetcsoportokkal. A szigetekkel való kapcsolatfelvételt a Külügyminisztérium azzal indokolta, hogy elősegíthetik Magyarország diplomáciai céljait és külpolitikai érdekérvényesítését. Külügyi tisztviselők és az [origo]-nak nyilatkozó volt nagykövetek szerint a törpeállamok nem gazdasági szempontból érdekesek Magyarországnak, hanem mert ősszel szeretnénk az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) nem állandó tagjává válni, és ezen a szavazáson az apró óceániai országoknak is egy-egy szavazatuk van (a Föld túloldalán található, "üzemképtelen államocskáknak" tartott szigetországokról szóló cikkünket itt olvashatja, arról pedig itt olvashat, mit szólt a magyar közeledéshez Nauru, Kiribati és Tuvalu tiszeteltbeli konzulja).

Szávay kérdését bő két héttel a kapcsolatfelvételről szóló kormánydöntés előtt küldte meg a minisztériumoknak, és abban nem is esik szó a BT-tagságról. A politikus ehelyett a környezetvédelmi problémákat és a globális felmelegedés miatt emelkedő tengerszintet emlegeti: "Több nemzetközi környezetvédő szervezet is a sziget megmentésén fáradozik, hiszen most már a környezetszennyezés tényleg embertársaink életét fenyegeti" - írta. Szávay szerint "néhány lelkes fiatal Magyarországon is megmozdult", és nemrégiben létrehozták a "Magyar-Naurui Baráti Társaságot", amelynek a jobbikos képviselő is tagja.

A Fővárosi Bíróságon egy 2009-es határozattal valóban bejegyezték ezt a szervezetet, amelynek képviselője a társadalmi szervezetek nyilvántartása szerint Szávay István. A szervezet a Facebook közösségi oldalon is megtalálható, itt 36 tagja között számos parlamenti képviselő, illetve a Jobbikhoz kötődő személy található. A csoport tagjai között ott van Staudt Gábor jobbikos képviselő, Bencsik János, a Jobbik sajtóosztályának nemzetpolitikai referense, Silhavy Máté, a Jobbik korábbi képviselőjelöltje, illetve Szávay István barátnője, valamint Schiffer András, az LMP parlamenti frakcióvezetője is.

Nauru belsejében csak a kimerült foszfátbányák maradtak

Martonyi János válaszában azt írta, hogy "osztja Szávay aggodalmát" a Nauru jövőjét fenyegető globális felmelegedés miatt. A külügyminiszter szerint Nauruval a kontaktusok egyelőre esetiek, az együttműködés elsősorban a nemzetközi szervezetekben valósul meg, de felemlegette, hogy Magyarország 2011-ben 17 millió euróval járult hozzá az Európai Fejlesztési Alaphoz, amely az afrikai, csendes-óceáni és karibi országoknak, köztük Naurunak is segítséget nyújt. A válaszban szerepel az a kormányzati terv is, hogy Magyarország felveszi a diplomáciai kapcsolatot Nauruval: ez ugyanakkor nem állandó missziót jelent majd a szigeten, a kapcsolatokat továbbra is a New York-i ENSZ misszión keresztül fogják fenntartani - írta.

Matolcsy György a Naururól szóló kérdésre adott válaszában azt írta Szávaynak, hogy "országaink között nincs szignifikáns gazdasági kapcsolat". A miniszter hozzátette: erre a belátható jövőben sincs reális kilátás, de ez nem is meglepő a Naurui Köztársaság Magyarországtól való távolsága és 10 000 fő körüli lélekszáma miatt. A válasz másik részéből kiderül, hogy Naururól 2006-ban 700 ezer forint értékű árut importált Magyarország, és 1,2 millió forint értékben exportált oda. Arról nem állnak rendelkezésre adatok, hogy pontosan milyen árukból tevődött össze ez az "elhanyagolható nagyságú forgalom" - írta a miniszter. 2008-ban szintén volt némi export, ez 22 millió forint értékű üzemanyag, petróleum volt - írta Matolcsy, hozzátéve, hogy tőkemozgás az elmúlt 5 évben nem volt a két ország között.

Naurui gyerekek a foszfátbányászok elhagyott házain

A KSH adatai szerint korábban, 2004-ben 10,2 millió forint, 2003-ben pedig 16,5 millió forint értékben érkezett áru Naururól Magyarországra. Ezzel a parányi szigetország még mindig jobban teljesített, mint például Palau, ahonnan az elmúlt 10 évben mindössze egy alkalommal, 2002-ben érkezett import 12,7 millióért, vagy Tonga és Vanuatu, ahonnan a 2001-ben 600 ezer illetve 100 ezer forint ért behozott áru volt az egyetlen import. Más óceániai országokkal azonban a KSH szerint ennél jóval nagyobb kereskedelmet bonyolított Magyarország: a Marshall-szigetekről 2004-ben 182 millió forintért, Pápua-Új-Guineáról 2005-ben és 2002-ben is több mint 60 millió forintért érkezett áru.

A legkisebb sziget
Nauru területét tekintve a világ harmadik legkisebb független állama Vatikán és Monaco után. Ezzel együtt a legkisebb önálló szigetállamnak számít, csak az Új-Zélandhoz tartozó Tokelau kisebb nála. Nauru egyetlen, mindössze 21 négyzetkilométeres szigetből áll, amelyen mikronéz és polinéz lakosság él. A sziget a 19. század végén német gyarmat volt, egészen az első világháború végéig. Mivel területe foszfátokban gazdag, már a 20. század elején bányászni kezdték a nyersanyagot, amelyet a készletek kimerüléséig, az 1980-as évek végéig exportáltak. Azóta az ország nagy szegénységben él.