Kényszerszinglik és üresfejű fiatalok ellen harcol a kormány

Szabad, nem felülről irányított fővárost, őseik hagyományait tovább éltető, földművelésből élő vidékieket és önálló döntésekre képes fiatalokat képzel el a kormány az ifjúságról készült vitairata szerint. A dokumentum alapján a kormány úgy látja, a fiatal generációkat keserítik el legjobban az elmúlt évek konfliktusai. A tehetséges fiatalokat már középiskolában kiemelnék, de javítanának a fiatal nők társadalmi helyzetén is.

Külön honlapot és Facebook-oldalt hozott létre a kormány, illetve Mihalovics Péter, az új nemzedék jövőjéért felelős miniszteri biztos annak a vitaindítónak, amelynek alapján a kormány kidolgozza majd 2012-2016-ig szóló ifjúságpolitikai programját. A 110 oldalas, Új nemzedék című vitairat tíz témakör alapján foglalkozik a fiatalokkal, és bár jellemzően nem derül ki belőle, hogy mit gondol róluk a kormány, azt felsorolja, hogy az ifjúság mely problémáit tartja a legfontosabbaknak.

Mihalovics Péter a vitairatról szóló sajtótájékoztatón azt mondta, az ifjúságpolitikai programalkotás folyamatát három lépcsőben képzelik el. Az első volt a vitairat elkészítése. Ezt követi a társadalmi párbeszéd, amelynek során a következő két hónapban az ország különböző pontjain meghallgatják és összegyűjtik a fiatalok, illetve a különböző szakmai szervezetek képviselőinek kritikáit, javaslatait a koncepcióról. A cél az, hogy ősz elejére egy olyan programot terjesszenek a kormány elé, amely iránymutatást tud adni a fiatalokról szóló kormányzati döntésekhez - mondta.

A felvetett témákhoz - melyeket az Ifjúság 2008 című kutatásból vett adatokkal támasztanak alá - országosan ismert személyiségek írtak véleményt, köztük Sub Bass Monster rapper, Kiss Ramóna színésznő, Harcsa Veronika énekesnő, Rátai Dániel feltaláló vagy Iváncsik Gergő kézilabdázó. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter írta az előszót, szerinte a kormány egyik legfontosabb feladata "Magyarország megfiatalítása".

"Magyarország beleöregedett az elmúlt évek konfliktusaiba, a fiatalok egyre inkább úgy érzik, hogy mindent körülvesz a rosszkedv, a hanyatlás és a válság" - írta Navracsics, aki szerint a gyerekeket aktív részvételre és a demokratikus értékek védelmére kell nevelni, hogy Magyarország felelősségteljes polgáraivá válhassanak. "Az új nemzedék egy olyan Magyarországot álmodott meg, ahol minden fiatal törődik hazájával, mert pontosan tudja, hogy hazája is törődik vele" - írja Mihalovics a bevezetőben.

Kell a szabadság a fővárosban

A vitairat szerint Budapesten "sosem lehetett, és a jövőben sem kell mindent vezetői döntésekkel, központosított szervezőmunkával meghatározni". Számos területen szükségtelen az állami vagy önkormányzati beavatkozás, inkább "kiterjedt szabadságra", vagy a jó kezdeményezések támogatására van szükség a vitairat szerint.

Egészen máshogy látja a vidéki fiatalok helyzetét a dokumentum. "Isten - haza - család, a vidék Magyarországának ezek a gyökerei" - írja a vidékről a vitairat, amely szerint a vidéken élők soha nem válhatnak másodrendű állampolgárokká, ezért az "új nemzedéket" vidéken arra kell ösztönözni, hogy "ne szakadjon el ősei létformájától, hanem folytassa az évszázados hagyományt, amit a termőföld megművelése jelent".

Mivel "a hazai gazdatársadalom korszerkezete válságba jutott", olyan vidékpolitikát kell kidolgozni, amely a fiatalok számára is vonzóvá teszi a gazdálkodást. Az állami ösztönzés része kell, hogy legyen az önkéntes termelési és értékesítési szövetkezetek létrehozása - olvasható a szövegben. A fejezet szerzője a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesületének egyik fiatal aktivistája.

Kényszerszingli magyar nők

A vitairat hosszan foglalkozik a fiatal nők problémáival. Szemléletváltást tart szükségesnek a családtervezésnél, "nálunk ugyanis még mindig sokan gondolják úgy, hogy a gyerek kizárólag a nő dolga", miközben nagyon súlyos diszkrimináció éri a kisgyermekes nőket a munkahelyükön. "A nők és a férfiak jelenléte a munka világának hierarchikus rendjében ugyancsak aránytalan" - jegyzi meg a szöveg, amelyet egy jogászként dolgozó fiatal nő írt.

A kormánynak arra is hangsúlyt kell fektetnie a vitairat szerint, hogy "a férfiak uralta politikai terepen" jelentősen nőjön a nők szerepvállalása. "Szerencsére hazánkban a fiataloknak csak nagyon kis százaléka az úgynevezett tudatos szingli, aki egyáltalán nem vágyik gyerekre, családra, így Magyarországon valójában inkább kényszerszingliségről beszélhetünk. Aggasztó viszont, hogy egyre több a magányos húszas, harmincas nő, holott nagy részük még ma is a házasságot tartja a legjobb együttélési formának" - sorol fel több problémát a vitairat.

Fiatalok buliznak a Parlament előtt

Egyedül kell dönteniük

"Unalomig ismételgetjük a közhelyeket a fogyasztói társadalomról, a marketing fontosságáról, a célcsoportok eléréséről. Aggódunk a feltétel nélküli fogyasztás miatt, hogy mindenféle tartalomszűrés nélkül jut el a fiatalokhoz. Be kellene végre látnunk, hogy az egyetlen megoldás, ha a fiatal önmagától képes különbséget tenni jó és rossz, követendő és elítélendő között. Ahelyett, hogy kivesszük a kezéből a döntés lehetőségét, meg kellene tanítani helyesen dönteni" - jelenti ki a vitairat.

"Ami minket kiemel Európából, az a tehetség és a kreativitás" - mondta korábban az [origo]-nak adott interjújában Mihalovics Péter. A vitairat külön fejezetet szentel a tehetségeknek. A szöveg szerint főleg a kisebb településeken jellemző, hogy a "szunnyadó tehetségeket" sohasem fedezik fel. Ugyanakkor a kormány változtatásokat tervez ezen a téren a vitairat szerint, többek között például önálló csoportot hozna létre a tehetséggondozás irányítására az oktatási államtitkárságon. "A tehetségígéretként diagnosztizált diákokat nívócsoportokba kell szervezni, vagyis a középiskolában már ki kell emelni a többiek közül, nem húzhatja vissza őket a környezet" - szól az egyik elképzelés.

"Amíg a művészetek egy elérhetetlenül magas piedesztál tetején porosodnak, addig a fiataloknak nem lesz hozzá közük" - áll a szövegben, amelyből az is kiderül, hogy az elitkultúrához tartozó tereken kívül vannak olyan "szubkulturális terek" is, amelyek az ifjúsági kultúra részei. Ilyenek például a "beszédcselekvés helyszínei", a kocsmák és kávézók.