Tovább faggatózik majd a nevünkre kíváncsi kormány

Kemény nyilatkozatpárbaj alakult ki a Miniszterelnökség és a kormány szociális kérdőívét bíráló adatvédelmi biztos között. A kormány lényegében azzal vádolja a biztost, hogy posztjának közelgő megszüntetése miatt kötött bele a személyes adatokat is bekérő kérdőívbe. Az [origo] birtokába került dokumentumokból az derül ki, hogy a kormány futólag egyeztetett a biztossal a kérdőívről, személyes adatainkra azért van szüksége, hogy újabb kérdésekben kérje a válaszolók véleményét, de bizonytalan, hogy mire használná még azokat.

Hivatalos vizsgálattal keveri az egyeztetési folyamatot a miniszterelnök szóvivője az adatvédelmi biztos által az [origo]-nak megküldött dokumentumok szerint. A miniszterelnökség és Jóri András adatvédelmi biztos hivatala közötti nyilatkozatháború indult az után, hogy Jóri András bejelentette, az ombudsmani hivatal vizsgálata alapján a kormány által indított szociális konzultáció adatkezelésének számos eleme sérti a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat.

Erre Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője úgy reagált, hogy "sajnos azt kell feltételeznünk, hogy Jóri úr most megjelentetett levelét személyes motivációk indokolják, az új alaptörvény ugyanis a jelenlegi négy ombudsman helyett egy ombudsmanról beszél, és jól láthatóan Jóri úr bizonytalan személyes karrierjét illetően". Szijjártó azt is hozzátette, hogy a kormány áltál adatkezelőnek kijelölt Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEK KH) vezetői több személyes egyeztetést folytattak az ombudsmannal, illetve munkatársaival, és azt is megjegyezte, hogy szerinte az egyeztetéseken egyszer sem hangzott el kifogás az ombudsman részéről a személyes adatok védelmével kapcsolatban.

Jóri András csupán egy május 5-ei alkalmat nevezett meg, amikor a kérdőív miatt találkozott a KEK KH vezetőjével, Szijjártó szerint azonban "a KEK KH vezetője és munkatársai összesen három alkalommal tájékoztatták az adatvédelmi biztost és kollégáit a szociális konzultáció kérdőívéről, annak megszemélyesítési módjáról, valamint a feldolgozás menetéről".

Az [origo] megpróbálta feltérképezni, hogy ki és milyen formában egyeztetett a kormány által több millió embernek szétküldött, az adatvédelmi biztos szerint azonban jogsértő szociális konzultációs kérdőívvel kapcsolatban, mik a buktatói a konzultációs kérdőívnek és mit jelent a kormány "további közvetlen kapcsolattartásra" vonatkozó szándéka.

Hányszor találkoztak?

"A szociális konzultáció adatvédelmi vonatkozásairól nem folytattam konzultációt sem a KEK KH-val, sem más érintett állami szervvel" - közölte az [origo] kérdésére Jóri András adatvédelmi biztos, és hozzátette, hogy szerinte egyeztetés az lett volna ha a kérdőív és a hozzá tartozó nyilatkozat megszövegezés előtt kérik ki a véleményét. "A KEK KH elnökével folytatott első megbeszélésem idején a kérdőív mintája és a hozzájáruló nyilatkozat szövege végleges volt" - állította Jóri. Ez a találkozó Jóri szerint május 5-én zajlott le.

Az adatvédelmi biztos hivatala múlt hét szerdán kibocsátott közleménye szerint már jóval a levelek kiküldése után, május 16-án és 24-én jártak a biztos munkatársai a KEK KH-ban, amikor az adatkezelés körülményeiről és az az adatfeldolgozás folyamatáról kértek tájékoztatást. A KEK KH csütörtökön kiadott közleménye szintén ezt a három időpontot említi, ugyanakkor tagadta Jóri állítását, miszerint nem egyeztettek volna vele a szociális konzultáció folyamatával kapcsolatban.

Szerintük Jóri és egy munkatársa május 5-én személyesen egyeztetett Vetési Ivánnal, a KEK KH vezetőjével és Szalay László elnökhelyettessel, majd ezután Jóri munkatársai "még két alkalommal jártak a KEK KH-nál a szociális konzultáció ügyében, s ezen alkalmak egyikén sem emeltek kifogást".

Mikor készült el a kérdőív?

Az [origo] megkereste kérdéseivel a KEK KH-t és az adatvédelmi biztos hivatalát is, továbbá mindkét szervtől kikértük az egyeztetéssel kapcsolatos hivatalos levelezést, jegyzőkönyveket. Kérésünkre a KEK KH annyit válaszolt, hogy a tárgyban a csütörtökön kiadott közleményen kívül további tájékoztatást nem kívánnak adni. Az adatvédelmi biztos hivatala azonban több, az egyeztetési folyamattal kapcsolatos dokumentumot is elküldött.

Jóri András az [origo]-nak azt mondta, hogy a május 5-ei találkozót a KEK KH vezetője kezdeményezte, de szerinte ezen a találkozón nem mutatták meg neki sem a kérdőívet, sem pedig az azon szereplő hozzájáruló nyilatkozatot. Jóri azt is hozzátette, hogy már itt jelezte azt, hogy "hivatalból vizsgálni kívánja az adatkezelés körülményeit", és azt is felvette, hogy minden kiküldött levélben fel kell tüntetni az adatvédelmi nyilvántartási azonosítót.

Ez az a szám, amelyet akkor kap a dokumentum, amikor az adatvédelmi biztos nyilvántartásba veszi. A KEK KH május 9-én kérte hivatalosan a nyilvántartásba vételt, és ez május 10-én meg is történt. A nyilvántartási szám minden levélben való feltüntetésére Jóri szerint a KEK KH vezetője akkor azt mondta, hogy "az már nem lehetséges". Jóri szerint a nyilvántartásba vétellel egy időben tájékoztatta a KEK KH-t arról is, hogy vizsgálatot indít, és ezután, már a vizsgálat keretében jártak a munkatársai a KEK KH-nál.

Mennyire vannak biztos helyen az adataink?

Jóri szerint a vizsgálat során több, a konzultációs kérdőívhez kapcsolódó dokumentumot is elkérték a KEK KH-tól, de nem kaptak meg mindent, ugyanis például az adatfeldolgozás rendszertervét azóta sem küldték el nekik, holott Jóri szerint az már június harmadikán elkészült. A adatfeldolgozás mikéntje az adatkezelés szempontjából fontos fázis. Korábban az [origo]-nak Szigeti Tamás jogvédő azt mondta a szociális konzultációról, hogy azt tulajdonképpen közvélemény-kutatásnak lehet tekinteni.

Emiatt érvényes rá az 1995. évi CXIX. törvény egyik előírása, amely szerint "ha a közvélemény-kutató szerv és az érintett között kapcsolat jön létre, a kapcsolatfelvétel után haladéktalanul a név- és lakcímadatokat a közvélemény-kutatás egyéb adataitól le kell választani, azt elkülönítetten kell tárolni, és biztosítani kell, hogy a közvélemény-kutatással érintett személye ne legyen azonosítható". Határozatában Jóri többek között szintén erre hivatkozva nevezte jogsértőnek a kérdőívet.

Az [origo] birtokába került, az adatvédelmi biztos munkatársai által elvégzett helyszíni vizsgálat dokumentációjában az áll, hogy "bizonytalanság volt érezhető a KEK KH részéről abban, hogy összekapcsolhatók-e a hozzájárulók személyazonosító adatai és a kérésekre adott válaszaik". "Technikailag ez lehetséges, de a KIM igénye e tekintetben nem ismert" - áll a vizsgálati anyagban. Az [origo] korábban érdeklődött a KIM-nél és a konzultáció tartalmi kérdéseiben kompetens Miniszterelnökségen is arról, hogy milyen formában szeretnék tárolni az adatokat, de a kialakítandó adatbázis formájára, illetve arra, hogy a nevet/lakcímet, illetve a kérdésekre adott válaszokat külön vagy egyben fogják-e tárolni, a minisztérium sajtóosztálya nem tért ki a válaszlevelében.

Ki írta a kérdőívet?

Az adatvédelmi biztos szerint a helyszíni vizsgálatok során kiderült az is, hogy a konzultációs kérdőíven szereplő hozzájáruló nyilatkozatot a Miniszterelnökségen fogalmazták meg. Az [origo] számára megküldött iratokból az is kitűnik, hogy a kérdőív formáját már a május 5-ei találkozás előtt véglegesítették, ugyanis a KIM közigazgatási államtitkára, Gál András Levente már május 2-án elküldte a kérdőívet a KEK KH számára.

Az [origo] rendelkezésére bocsátott iratok szerint Jóriék megkeresték a KIM-et azzal is, hogy mi a kormány elképzelése a kérdőívet névvel, aláírással visszaküldőkkel történő további kapcsolattartás módjára és tartalmára, illetve hogyan értelmezi a kormány a hozzájáruló nyilatkozatot. Az adatvédelmi biztos a határozatában azt is kifogásolta, hogy a kérdőíven az adatkezelés feltételeiről szóló tájékoztatás hiányos, és nem felel meg az adatvédelmi törvény előírásainak, és ezért a hozzájáruló nyilatkozat érvénytelen.

Miért kell a nevünk és a lakcímünk?

A szociális kérdőív esetében csak korlátozott lehetőségek vannak az adatok felhasználására még úgy is, hogy a válaszadók az aláírásukkal beleegyeznek az adataik kezelésébe, mégpedig azért, mert az adatkezelést az előírások szerint célhoz kell kötni. Ez a kérdőíven szereplő apró betűs rész szerint a "nemzeti konzultáció eredményeinek értékelése" és a "további közvetlen kapcsolattartás".

Az adatvédelmi biztos hivatalának kérdéseire a KIM reagált. A Bíró Marcell főosztályvezető által jegyzett válasz szerint a hozzájáruló nyilatkozatra azért volt szükség, hogy a "későbbi véleménykérő megkeresések" azon személyekhez jussanak el, akik a "jelen kérdőíven foglalt kérdésekben kifejtették álláspontjukat, s aláírásukkal a további ... megkérdezés lehetőségével kifejezetten egyetértettek".

"Ez lehetővé teszi, hogy a polgárok számára a társadalmi kérdésekben való megnyilatkozás lehetősége, a kormányzat számára pedig ezen megnyilatkozások összegzett eredményének a jogalkotási, koncepcióalkotási folyamatban való felhasználása biztosítható legyen, anélkül, hogy minden hasonló megkereséssel valamennyi személyhez, köztük a véleménynyilvánításban inaktív személyek nagy tömegéhez kellene fordulni" - áll a minisztériumi osztályvezető válaszában.

Szigeti szerint a kérdőív csak arra ad felhatalmazást a kormánynak, hogy összesítsék az eredményeket és "levelezzenek", másra nem. Leveleket pedig szerinte csak a szociális konzultációhoz kapcsolódó témában küldhetnek, például a kiértékelés eredményét, de más ügyhöz kapcsolódó kormányzati propagandaanyagokat például nem. Az [origo]-nak azonban egy névtelenséget kérő kormányzati forrás májusban azt mondta, hogy adatbázis-építés miatt kezdeményezték a szociális konzultációt (erről bővebben itt olvashat).