A gyanúsítottak megpuhítására jó a szigorodó őrizet

Az utolsó pillanatban szigorított egy törvényjavaslatot Lázár János fideszes frakcióvezető, amely így lehetővé teszi, hogy 24 helyett 48 órán keresztül mindenkitől, még ügyvédjétől is távol tartsák egy ügy gyanúsítottját. Az [origo]-nak nyilatkozó jogászok és nyomozók szerint a szabályok szigorítása arra jó, hogy megpuhítsák, beismerő vallomásra vagy valamilyen alkura kényszerítsék a gyanúsítottakat. Ez azonban veszélyes taktika, a büntetéstől túlságosan félő gyanúsítottak vallomása ugyanis nem mindig megbízható.

A kormánypárti képviselők közül sem tetszett mindenkinek az a hétfőn elfogadott törvényjavaslat, amely az úgynevezett kiemelt ügyekben több ponton korlátozza a gyanúsítottak és a védőügyvédek jogait, és lehetőséget ad az ügyészségnek, hogy ne a területileg illetékes, hanem az általa választott bíróságon emeljen vádat.

A hétfői zárószavazás előtt Lázár János fideszes frakcióvezető benyújtott egy módosító indítványt a javaslathoz, amely szerint - a korábbi viták során kialakul kompromisszummal szemben - az ügyészség mégis 48 órán át tilthatja meg a gyanúsítottak és védőik találkozását. A Lázár-féle módosítást megszavazta a kormánypárti többség, de kilenc fideszes nemmel voksolt, egy tartózkodott, hat kormánypárti képviselő nem szavazott, bár jelen volt.

Az alkotmányügyi bizottság által benyújtott, de Balsai István, a testület leköszönő - hétfőn alkotmánybíróvá választott - elnöke szerint a Legfőbb Ügyészség elképzelései alapján készült előterjesztés indoklása csak annyit ír: a védők korlátozni kívánt jogai "lehetővé teszik az eljárás indokolatlan és rosszhiszemű elhúzását illetve ellehetetlenítését". A hivatalos kormánypárti álláspont szerint tehát az eljárások felgyorsítását szolgálja a törvénymódosítás.

Eltüntetni a gyanúsítottat

Egy, a rendőrtiszti főiskolán használt, a kihallgatási technikákról szóló tankönyv azzal magyarázza a leendő nyomozóknak, hogy a gyanúsítottakat a lehető leghamarabb kell kihallgatni, mert idővel az emberek felejtenek, egyes részletek később nem biztos, hogy az eszükbe jutnak. Ehhez képest a hétfőn elfogadott törvénymódosítás arra ad lehetőséget, hogy a gyanúsítottakat két napon keresztül fogva tartsák a nélkül, hogy bárkivel is találkozhatnának.

Kihallgatni ugyanakkor a törvénymódosítás értelmében is csak védő jelenlétében lehet a gyanúsítottakat, a jogszabály tehát csak azt teszi lehetővé, hogy ha az ügyészek akarják, akkor két napra mindenkitől - még maguktól is - elzárva tarthatják a gyanúsítottakat. A módosítás egy vezető beosztású nyomozó szerint - aki kérte, hogy se a nevét, se a munkahelyét ne írjuk le - ennek ellenére hasznos lehet, így ugyanis az ügyvédek a jövőben csak a kihallgatáson találkozhatnak a védencükkel, így pedig nem tudnak előre felkészülni a kihallgatásra.

A többszereplős, bonyolult ügyekben a védők hozzák-viszik a híreket a gyanúsítottak közt - állította a nyomozó, aki szerint így a terheltek egyeztetni tudják vallomásaikat, meghiusítva ezzel a nyomozók taktikáját, leleplezve esetleges blöffjeiket. Az ügyvédek a forrás szerint néha kifejezetten agresszíven lépnek fel, vele is előfordult má például, hogy hivatali visszaéléssel vádolta meg egy védő a katonai ügyészségnél.

Fogda a Gyorskocsi utcában - képünk illusztráció

"Ennek az égvilágon semmi jelentősége nincs" - mondta az [origo]-nak a törvénymódosításról egy korábban ügyészként, majd ügyvédként dolgozó forrás, aki szerint a gyakorlat eddig is hasonlóan működött. A rendőrségi fogdák és a bv-intézetek közt szerinte jelenleg is több mint egy napig lehet utaztatni a gyanúsítottat. A jogász szerint arra is megvannak a bevált módszerek, hogy az ügyvédek minél később jelenjenek meg a kihallgatáson. Ilyen módszer például, hogy a délután előállított terheltet nem veszik azonnal őrizetbe, csak ültetik a fogda folyosóján. Késő este veszik őrizetbe, akkor rakják be egy cellába, és ekkor faxon értesítik az ügyvédje irodáját. A védő ezt jó esetben is csak másnap reggel láthatja, de lehet, hogy még később.

Bócz Endre nyugalmazott budapesti főügyész szerint ugyanakkor a módosítás ellentétes azzal az 1896-ben kimondott alapelvvel is, hogy a terheltnek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez. Bócz szerint a hétfőn elfogadott módosításhoz hasonló ötletekkel már az 1980-as évek végén is előállt a Belügyminisztérium, amikor először jelentek meg Magyarországon szervezett betörőbandák vagy pénzbehajtó verőlegények. Akkor is voltak olyanok, akik a nyomozó hatóság előnyét akarták biztosítani a védelemmel szemben - mondta a korábbi főügyész, aki szerint a hétfői és a korábbi törvénymódosításokból az látszik, hogy a kormány ügyészség által uralt igazságszolgáltatási rendszert szeretne.

Megpuhítani a gyanúsítottat

A korábbi 72 órással szemben a 120 órásra meghosszabbított őrizet a korábbi ügyész és a jelenleg aktív nyomozó szerint is csak "sima puhítás", vagyis a gyanúsított megtörését segítheti, hogy az beismerő, vagy társaira nézve terhelő vallomást tegyen. Szerintük ez különösen hatásos lehet olyan emberek esetében, akik nincsenek hozzászokva a fogdákon uralkodó körülményekhez, és bármi áron szabadulni szeretnének.

"A kihallgatás tiszta pszichológia, rá kell hangolódni a gyanúsított lelkére" - mondta a korábbi ügyész, aki szerint a tapasztalt nyomozóknak jól bevált módszereik vannak erre. Szikinger István ügyvéd a pszichológiai nyomásra azt említette példaként, hogy volt olyan ügyfele, aki beismert egy emberölést, de később, az objektív bizonyítékok alapján kiderült, hogy ezt egyszerűen nem követhette el. Az Egyesült Államokban DNS-vizsgálattal tisztázott, korábban életfogytiglanra vagy halálra ítélt emberek 20 százalékát is hamis beismerő vallomás alapján ítélték el - állította az [origo]-nak Szikinger.

A gyanúsítottak megdolgozásának módszere lehet a köznyelvben vádalkunak nevezett eljárás. Ennek lényege, hogy az egyik gyanúsított büntetlenség vagy enyhébb büntetés reményében terhelő vallomást tesz a társaira. Erre jelenleg is van lehetőség, a büntetőeljárási törvényben egyrészt nyomozati alku néven szerepel, a hétfőn elfogadott törvénymódosítás ugyanakkor egy újabb lehetőséget ad az ügyészeknek: "különös méltánylást érdemlő esetben" akár ötéves büntetéssel fenyegetett bűncselekmények esetében is lehetővé teszi a vádemelés elhalasztását.
A vádemelés elhalasztása eredetileg nem a vádalku céljára szolgál, hanem az először megtévedő, kisebb súlyú bűncselekményeket elkövetők esetében ad lehetőséget egyfajta felfüggesztett büntetésre, de fontos, hogy a gyanúsított olyan bűncselekményben szolgáltasson adartot, ami súlyosabb annál, amit ő maga elkövetett.

Vádlottból tanú

"Ha betesznek valakit két napra egy cellába, majd azt mondják neki, hogy mi tudunk segíteni, akkor könnyen meg lehet törni" - mondta Szikinger István, aki maga is eljár védőként olyan ügyben, ahol a vád koronatanúja az egyik elkövető. A Budaházy György és társai ellen terrorizmus vádjával folyó eljárás vádiratában rendszeresen felbukkan egy S. Tibor nevű ember, aki részt vett a feltételezett bűncselekmények elkövetésében, de az eljárásban csak tanúként van jelen. Szikinger szerint a Budaházy-ügyben is úgy járt el az ügyészség, hogy S. Tibor ügyét először elkülönítette a többiekétől, majd később megszüntette.

Budaházy György és társainak tárgyalása

Hasonló a helyzet az erzébetvárosi ingatlanügyben, amelynek egyik kulcsfigurája Nagy György egykori ingatlanvállalkozó. Nagy nem szerepel a vádlottak közt, ügyét ugyanis elkülönítették a többiektől. Ennek oka államtitkok, és az ügyészség erre hivatkozva nem is erősítette meg a vádalkuról szóló feltételezéseket. A tárgyaláson is csak úgy hivatkoztak rá, mint arra a tanúra, akit az ügyészség "külön ismertetett okból nem vádolt meg" (Nagy Györgyről szóló portrénkat itt olvashatja).

Szikinger szerint a vádalku nemzetközi szinten is bevett, racionális eljárás lehet, de Magyarországon elég "darabosan" szabályozza a jog. Igazságtalan, túl nagy különbség lehet például, hogy valaki életfogytiglani büntetést kap, a rá valló bűntársa viszont nem csak kedvezményt kap, hanem egyszerűen megszüntetik az eljárást. Ezért az ügyvéd szerint részletesen ki kellene dolgozni a vádalku szabályait.

Több, az [origo]-nak nyilatkozó jogász szerint az alkudozás hátránya lehet, hogy a szorult helyzetben lévő gyanúsítottak esetleg hajlamosak "rádolgozni" az ügyre, vagyis akár többet is vallanak, mint amit valójában tudnak. A legsúlyosabb ilyen esetként Szikinger és Bárándy György ügyvéd is azt említette, hogy a móri mészárlással vádolt, és életfogytiglanra ítélt Kaiser Edét és társát, Hajdú Lászlót egyik korábbi bűntársuk, Kiglics Attila adta fel, aki már az első kihallgatásán azt mondta: vallomásáért cserébe büntetlenséget akar. Végül mind a 25 millió forintos nyomravezetői díjat, mind az elnöki kegyelmet megkapta, és a tárgyaláson határozottan állította, hogy Kaiser és Hajdú volt az elkövető, amiről később kiderült, hogy nem igaz.

Bócz Endre szerint régóta vita tárgya, hogy mennyire megbízható az a vallomás, amit a gyanúsítottak egymásra tesznek. Úgy fogalmazott: megkérdőjelezhető az eljárás tisztessége, ha maga a nyomozó vagy az ügyész ajánlja fel az alku lehetőségét. Szerinte csak a lehetőségekről kellene kioktatni a terheltet, akinek magának kellene alkut ajánlania. Bárándy György az utóbbira is tud példát: ő képviselte például Balogh Zsoltot,a BKV korábbi vezérigazgatóját, akinek ügyében azonnal fel is ajánlotta az alkut, így megúszta az előzetes letartóztatást is.