Hiányzik pár strigula Orbán becsületbeli ügyéből

Több nehéz feladatot megoldott és voltak váratlan sikerei is az elmúlt fél évben az Európai Unió életét szervező, elnöki tisztséget betöltő magyar kormánynak. Bár Orbán Viktor miniszterelnök szerint a kormány tervei 98 százalékát teljesítette, több elképzelését nem tudta megvalósítani. Hogyan irányította Európát a magyar kormány?

A magyar elnökség a célkitűzései 98 százalékát teljesítette - állította magabiztosan Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten Brüsszelben, a soros EU-elnökség fél évét záró csúcstalálkozón. A kormányfő szerint az első magyar elnökség "nagy és látványos sikereket" ért el, miközben visszaszerzett valamennyit "az ország becsületéből" is.

Mivel az EU döntéshozatali mechanizmusai lassúak, a bonyolultabb ügyek tárgyalása évekig tart, vagyis több elnökségnek is menedzselnie kell egy-egy ügyet. A magyar elnökség is megörökölt elődeitől sok feladatot, munkáját leginkább az alapján lehet megítélni, hogy le tudott-e zárni futó témákat, vagy történt-e ilyenekben előrelépés. Kigyűjtöttük a legfontosabb, kézzelfogható célkitűzéseket a magyar elnökség hivatalos programjából (itt elérhető, pdf formátumban).

Új alapokon az EU

"Gondterhelt arcélek, mélyen barázdált homlokok, a bizonytalan jövőről szóló beszédek, segítséget sürgető és válságtanácskozásokba süllyedő államférfiak és államasszonyok fogadtak" - festett sötét képet az EU gazdasági helyzetéről tavaly december végén Orbán Viktor. Európában a 2008-ban kirobbant pénzügyi válság újabb hullámai miatt idén több tagállam is nemzetközi segítségre szorult, ami megrengette az euróba vetett bizalmat.

A magyar elnökség a legfontosabb feladatának tekintette a gazdasági válság következményeinek kezelését. A politikai megegyezés már tavaly év végén megszületett az EU-tagok között a tagállamok gazdasági függetlenségét eddigieknél jobban korlátozó Európai Stabilitási Mechanizmus és az úgynevezett gazdasági kormányzás létrehozásáról, de a magyar elnökségre maradt a részletkérdések kidolgozása.

A tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács már tavaly decemberben megegyezett az Európai Unió működéséről szóló szerződés módosításáról, ami az unió gazdasági működésének átalakításához kellett. A tanács javaslatát márciusban az Európai Parlament nagy többséggel támogatta, majd az állam- és kormányfők is jóváhagyták. A módosítást már csak ratifikálnia kell a 27 tagállamnak.

Elakadt a nagy uniós önkorlátozás

A tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolásához az EU legfőbb végrehajtó szerve, az Európai Bizottság hat jogszabály-módosítást dolgozott ki, ez az úgynevezett hatos csomag. A módosítások azt szabályozzák, hogyan kell ellenőrizni, és büntetni, ha egy tagállam eltér a szigorú gazdálkodás szabályaitól (a hat jogszabályról részletesen itt olvashat). Az elnökség programja szerint a hat jogszabály "vitájának minél sürgősebb előrevitele és 2011 júniusáig történő elfogadása elnökségünk kiemelt prioritás."

Erős Európát ígért a magyar kormány

A tagállamok között március 15-én született megállapodás a hat jogszabályról. Ez alapján a magyar elnökség megkezdhette az egyeztetést az Európai Parlamenttel (EP). Az ilyen egyeztetés soha nem egyszerű, de a hat jogszabály esetében különösen nehéznek bizonyult. A múlt héten az EP végül elhalasztotta a szavazást, amit legkorábban július elején, már a lengyel elnökség idején tarthatnak meg legközelebb.

A Külügyminisztérium az [origo] megkeresésére azt közölte, sikerült "ésszerű kompromisszumot" alkotni, egyetlen nyitott kérdés maradt, az úgynevezett fordított minősített többségű szavazás. A fordított szavazás esetén a tagállamok szavazatainak több mint kétharmadára lenne szükség az Európai Bizottság javaslatának felülbírálatára, de ebbe a tagállamok nem akarnak belemenni.

Nem lesz nagyobb a pénzeszsák

Bár a magyar elnökségnek formálisan még nem kellett a következő, 2014-ben kezdődő hétéves uniós költségvetéssel foglalkoznia, a háttérben már megindulnak az egyeztetések, és az Európai Bizottság is a magyar elnökség végén, szerdán mutatta be első tervezetét. A tervezetben lényegében befagyasztanák az új tagállamok, így Magyarország számára is fontos kohéziós politikára és közös agrárpolitikára szánt pénzeket. A magyar program minimális célkitűzése az volt, hogy a forrásokat legalább tartsa szinten az EU. Az eddigi 51 százalék helyett 55 százalék járhat a kohéziós pénzekből a keleti tagállamoknak, de Horvátország csatlakozásával megnő az igénylők száma is.

A Külügyminisztérium azt közölte, hogy a bizottsági javaslat értelmében csökkennének ugyan a kohéziós és a mezőgazdasági terület forrásai, de ezt ellentételezi, hogy ezeken a területeken sok a "minőségi újítás", illetve nőne a szociális ügyekre fordított pénzek aránya.

Jobban keresnek a francia gazdák, mint a magyarok

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter sikerként értékelte, hogy a tagállamok minősített többsége elfogadta az unió legtöbb pénzt igénylő programja, a közös agrárpolitika (KÁP) jövőjéről szóló megállapításait. Ezzel kétéves vitát sikerült lezárni, az Európai Bizottságon a sor, hogy kidolgozza reformterveit. A tervek szerint továbbra is erre költi majd a legtöbb pénzt az unió. A Külügyminisztérium szerint a támogatásnak kiemelt jelentősége volt az unió következő hétéves költségvetésének kialakításában.

Fontos változás, hogy csökkenhetnek a különbségek a jelenlegi és a régi tagállamok gazdáinak kedvező agrártámogatások között, de az aránytalanság nem szűnik meg teljesen. A három balti állam nem szavazta meg a magyar tervezetet, mert konkrét határidőt szerettek volna a támogatások kiegyenlítésére.

Lehet piszkálni az EU vezetőit

A magyar elnökség idejére esett az úgynevezett európai polgári kezdeményezés szabályainak kidolgozása, és ennek elfogadása is szerepelt a célok közt. A polgári kezdeményezés lényege, hogy ha egymillió európai kéri, az Európai Bizottságnak foglalkoznia kell egy-egy problémával, és javaslatokat kell kidolgoznia annak megoldására. Idén február 16-án megszületett az ezt lehetővé tevő európai parlamenti és tanácsi rendelet. Az első európai polgári kezdeményezést 2012. április 1-jétől lehet elindítani.

José Barroso és Orbán Viktor

A tagállamok versenyképességért felelős miniszterei a magyar elnökség kompromisszumos javaslata alapján megállapodtak arról a két rendeletről, amelyek leegyszerűsítik a szabadalmak bejegyzését az EU-ban. A szabadalmi rendszer néhány elemét még ki kell dolgozni, de egy több évtizedes probléma megoldása került ezzel közelebb, az EU-ban ugyanis most harmadannyi ötletet védetnek le, mint Japánban vagy az Egyesült Államokban, mivel az eljárás hosszú és drága.

A magyar elnökség azt tervezte, hogy "lépéseket tesz" az egységes európai légiutas-nyilvántartási rendszer (PNR) létrehozása érdekében. Ez segítené a terroristák, illetve súlyos bűncselekmények elkövetőinek kiszűrését a repülőtereken. A bel- és igazságügyminiszterek áprilisban megvitatták az erről szóló javaslatot, és az európai adatvédelmi biztos is kialakította álláspontját, de a tervezetet még nem fogadták el.

Bent vannak a horvátok

"Az elnökség külön hangsúlyt helyez a bővítési folyamat lendületének fenntartására" - áll a magyar elnökség programjában, Martonyi János külügyminiszter pedig azt üzente az új tagoktól ódzkodóknak, hogy "a bővítés stratégiai érték, ami Európát erősebbé teszi". A magyar elnökség elért egy látványos eredményt, de nem minden célját érte el.

"A horvát csatlakozási tárgyalások lezárása karnyújtásnyira van, és a magyar elnökség célja, hogy a tárgyalásokat sikeresen befejezze, amint Horvátország teljesítette valamennyi ehhez szükséges kötelezettségét" - írta a magyar elnökség programja, és júniusra le is zárultak a csatlakozási tárgyalások, Horvátország legkésőbb 2013-ban az EU teljes jogú tagja lehet.

"Az elnökség készen áll kezelni az Izland csatlakozási tárgyalásaival összefüggő feladatokat" - állt a programban, és az elnökség előkészítői jól számoltak, hétfőn megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások Izlanddal. Első körben négy fejezetet nyitottak meg, majd kettőt azonnal le is zártak. Ez a tempó Martonyi szerint "valami újat" jelent az unió bővítésének történetében.

Kis segítség a románoknak

"Az elnökség összességében azon dolgozik, hogy a Nyugat-Balkán minden államának integrációs folyamatát előmozdítsa" - írta az elnökségi program. Németh Zsolt külügyi államtitkár múlt heti nyilatkozata szerint Montenegró közel áll a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez, de a hivatalos döntés csak decemberben várható.

Az elnökségi program nagyon óvatosan azt írta, "készen állunk a vonatkozó elnökségi feladatok teljesítésére, amennyiben a tagállamok a csatlakozási tárgyalások megkezdése mellett döntenek Macedónia, volt Jugoszláv Köztársasággal". Macedónia 2005 óta tagjelölt, de Görögország akadályozza a csatlakozási tárgyalások a két ország közti névvita miatt (Görögország északi tartománya Makedónia). Ebben nem történt előrelépés.

"A magyar elnökség támogatni fogja Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni övezethez" - áll az elnökségi programban. Már tavaly év végén kiderült, hogy Bulgária és Románia nem csatlakozhat 2011 tavaszán a határellenőrzés nélküli utazást lehetővé tevő övezethez. Hiányosságokat is feltártak a két országban, de egyes nyugati tagállamok politikai eszközökkel is akadályozták a csatlakozásukat. A magyar EU-elnökség alatt viszont azt is kimondták a tagállamok, hogy Bulgária és Románia teljesítette a csatlakozás technikai feltételeit, az Európai Parlament pedig elfogadta a két ország felkészüléséről szóló jelentést.

A genetikailag módosított (GMO) növények termesztését az EU nem tiltja, azt csak úgynevezett nemzeti záradékok akadályozzák meg az ettől elzárkózó országokban, mint Magyarországon is. A magyar elnökség egyik célja az volt, hogy uniós szintű szabályozás szülessen. A mezőgazdasági miniszterek márciusi tanácskozásán azonban csak a vitáig jutottak. A Külügyminisztérium szerint a tagállamok többsége támogatta a magyar javaslatot, de a legnagyobb tagállamok nem értenek egyet azzal, hogy a tagállamok továbbra is megtilthassák az ilyen növények termesztését. "Az ő elutasító álláspontjaikat jelentős gazdasági és politikai - az elnökség által nem befolyásolható - indokok motiválják" - írta az [origo] érdeklődésére a Külügyminisztérium.