Gyurcsány sebet kapott, de nem száll ki az MSZP-s belharcból

Nem lesz forradalom Gyurcsány Ferenc vezetésével az MSZP-ben, de úgy tűnik, a korábbi kormányfő is megússza, hogy a pártvezetés ellen fordult - az MSZP elnökségi tagjai szerint nagyjából ilyen helyzet alakult ki a szerdán lezárult, az MSZP működésének átalakításáról szóló pártszavazás végére. A Gyurcsány által kezdeményezett szavazás több elnökségi tag szerint eredménytelen lett, Gyurcsány támogatói szerint nagy volt az ellenszél, de legalább megmozdult valami.

Kilencezerkétszáz MSZP-tag szavazott a Gyurcsány Ferenc által vezetett Demokratikus Koalíció Platform kezdeményezte pártszavazáson, és a szavazók nyolcvan százaléka igennel voksolt - tudta meg az [origo] több egymástól független szocialista forrásból. A voksolás az elnökség szerint érvénytelen és eredménytelen lett, mert közel 31 200 MSZP-tag van, az érvényességhez pedig a párttagok több mint negyedének azonos szavazata kellett volna. A hivatalos végeredményt szombaton ismerteti az MSZP választmánya.

A Demokratikus Koalíció Platform viszont péntek délután közleményt adott ki arról, hogy szerinte érvényes és eredményes volt a pártszavazás. A platform szerint ugyanis a tagdíjfizetések alapján az MSZP-nek legfeljebb 19 ezer tagja lehet. A platform elfogadhatatlannak nevezi, hogy az MSZP vezetése a "nyilvánvalóan valótlan taglétszámra hivatkozva adminisztratív úton próbálja megakadályozni a pártszavazás érvényességét és eredményességét".

A Demokratikus Koalíció Platform ezért egyrészt azt kéri, hogy az MSZP választmánya addig ne minősítse a pártszavazás eredményét, amíg "egységes elvek alapján nem határozzák meg országosan az MSZP valódi taglétszámát". Másrészt azt is szeretné, hogy a választmány kérje a kongresszust, minden tekintetben tegyen eleget a pártszavazás eredményének, és eszerint módosítsa a párt alapszabályát.

Hat kérdésről szavaztak

A regisztrált MSZP-tagok június 22-étől kezdve öt munkanapon keresztül szavazhattak a Demokratikus Koalíció Platform hat kérdéséről: arról, hogy közvetlenül válasszák-e a párt elnökét és a megyei elnököket; hogy az országos elnökség tagjainak, a megyei, választókerületi és helyi vezetőknek, valamint a választmány tisztségviselőinek is kötelező legyen-e a az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával megegyező tartalmú bevallást tenni és ezt a párt etikai bizottsága ellenőrizhesse; hogy biztosítson-e az MSZP a törvényi előírásoknál szélesebb betekintést a gazdálkodásába; hogy egyetértenek-e a tagok azzal, hogy az MSZP-ben országos és megyei szinten csak egy választott párttisztséget tölthessen be valaki.

Gyurcsány és a platform tagjai korábban azt mondták, hogy a pártszavazás azt szolgálja, hogy - mint közleményükben írták - "átalakítsák a megmerevedett viszonyokat és erős, demokratikus, erkölcsös párttá formálják az MSZP-t". A pártszavazást végül az MSZP elnöksége kezdeményezte, hogy elkerülje a platform által beharangozott aláírásgyűjtést.

A június közepén tartott MSZP-kongresszuson azonban kétharmados többséggel elfogadtak a szocialista küldöttek egy olyan határozati javaslatot, amely arra kéri Gyurcsányt és a platformot, hogy vonják vissza a pártszavazási kezdeményezésüket (a kongresszusi határozatról itt olvashat). A platform a kongresszusi elutasítás ellenére is úgy döntött, kitart a pártszavazás mellett, amelyet végül június 22-e és 28-a között tartottak meg.

"Ellenszélben"

"Mindegy, hogy érvénytelen vagy sem, új idők szelleme érintette meg a pártot" - mondta az [origo]-nak a pártszavazásról egy Gyurcsány Ferencet támogató szocialista politikus, a Demokratikus Koalíció Platform egyik tagja. Szerinte a pártszavazásnál nem az eredmény volt a fontos, hanem az, hogy "végre megmozdult a párt". Gyurcsány Ferenc, a pontos végeredmény ismerete nélkül egy csütörtöki sajtótájékoztatón a "szocialisták fülkeforradalmának" nevezte a pártszavazást, amely szerinte azt mutatja, hogy a tagság mélyebb és gyorsabb átalakulást szeretne.

A Demokratikus Koalíció Platform [origo] által megkérdezett tagjai azt mondták, hogy nagy eredmény, hogy a június eleji kongresszuson kétharmados többséggel leszavazott kezdeményezésen majdnem tízezer párttag résztvett. Egyikük "több mint reménykeltőnek" nevezte, hogy négyszer-ötször annyi támogató szavazatot kaptak a platform által megfogalmazott kérdések, mint ahányan a platform tagjai (nagyjából 1500-an léptek be a Gyurcsány Ferenc által alapított szervezetbe).

A platformtagok szerint ráadásul "ellenszélben kellett minél több embert voksolásra bírni", többen említették például, hogy saját választókerületükben nem volt mozgóurna, pedig több idős párttag csak így tudott volna szavazni. És a platformtagok szerint a tagnyilvántartás is "sok körzetben hiányos". Ezért egyikük nem zárta ki, hogy a platform tagrevíziót kezdeményez majd a párt vezetésénél.

"Lehetnek marha jó ötletei bárkinek"

Mesterházy Attila pártelnök a héten, a végeredmény ismerete nélkül többször kijelentette és az [origo]-nak nyilatkozó elnökségi tagok is egyetértettek azzal, hogy az MSZP vezetésének - függetlenül az eredménytől - figyelembe kell vennie a pártszavazás kérdéseire adott válaszokat az alapszabály módosításánál. Mesterházy szerint "a pártban minden tag véleménye számít, függetlenül attól, hogy a voksolás érvényes-e".

Ez információnk szerint azonban nem azt jelenti, hogy a kérdések által érintett témák bekerülnek az új alapszabály-tervezetbe. "Az új alapszabály nem hat igen vagy hat nem kérdése, lehetnek marha jó ötletei bárkinek, de azt a kongresszuson keresztül kell vinni" - fogalmazott az egyik elnökségi tag utalva arra, hogy az alapszabályt csak a legfőbb döntéshozó szerv, a kongresszus kétharmada tudja megváltoztatni. Egy másik tag ehhez annyit tett hozzá, hogy a kongresszus legutóbb "kétharmaddal elutasította Gyurcsány pártszavazásos ötletét, nem valószínű, hogy legközelebb megszavaznák, amit akar".

Párttagok a szavazásról

"Feri példát mutathatna"

Az egyik elnökségi tag szerint "valószínűleg Gyurcsány Ferenc sem gondolta komolyan a kérdéseket". Példaként azt említi, hogy az egyik kérdés arra utal, hogy mindenki csak egy választott tisztséget tölthetne be a pártban, miközben Gyurcsány Ferenc egy országos platform és az MSZP alapítványának, a Táncsics Alapítványnak a vezetője egyben. "Feri példát mutathatna, és lemondhatna az egyik országos tisztségéről" - mondta az elnökségi tag.

A pártelnökség egyik tagja az [origo]-nak azt mondta, felmerült, hogy ezt a javaslatot átültessék az alapszabályba, de az elnökség csütörtöki ülésén erről nem foglalt állást. Egy másik elnökségi tag azt állította, bár ezt nem mondták ki, az ötletet lényegében elvetették, mivel nehezen lehetne megindokolni, hogy miért támogatnak csak egyet a hat kérdésből, ezért szerinte "nem valószínű", hogy az összeférhetetlenségi szabály életbe lép.

Az [origo]-nak nyilatkozó elnökségi tagok szerint Gyurcsány Ferenc pártszavazás után tett nyilatkozatai és a Facebookon olvasható bejegyzése is azt bizonyítja, hogy az érvénytelen voksolás után sem akar a "háttérbe húzódni". Gyurcsány Ferenc azt írta a Facebookon szerdán, hogy a tagság szerinte azt üzente, hogy "nem értenek egyet a vezetéssel. Azt, hogy nem támogatják a kongresszus ravaszkodását. Mi értjük az üzenetet. Ezt fogjuk képviselni".

A pártvezetés azzal szeretné - ahogy az egyik elnökségi tag fogalmazott - "kivédeni azt a vádat, hogy elszakadt az egyszerű tagoktól", hogy javasolja majd, hogy minden évben tartsanak úgynevezett "kibeszélő kongresszust", ahol nemcsak a küldöttek, hanem bármelyik MSZP-tag felszólalhat majd. Egy másik terv szerint az MSZP-be a jövőben az interneten is be lehetne lépni. A párt tagságának emellett létrehoznának egy "Facebook-típusú" zárt közösségi oldalt, ahol folyamatosan kommentálhatnák a javaslatokat.

Csütörtökön az elnökség - információnk szerint - úgy döntött, hogy november közepére hívja majd össze az alapszabályról döntő kongresszust, és a sajtóhírekkel ellentétben tisztújítás előbbre hozása szóba sem került az elnökségi ülésen, vagyis 2012 nyarán tart majd tisztújító kongresszust az MSZP.

Gyurcsány Ferenc idén májusban külföldi újságíróknak azt mondta, hogy elképzelhetőnek tartja, hogy új pártot alapít. Ezután a Magyar Nemzet közölte, hogy Demokrata Párt néven bejegyezték az új pártját, de a volt kormányfő tagadta, hogy el akarja hagyni a szocialista pártot. Gyurcsány Ferenc többször jelezte, hogy az MSZP-t szeretné megreformálni, de a csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy "a jelenlegi MSZP-nek már nem kíván elnöke lenni". Mint fogalmazott, a demokratikus ellenzék megszervezésére törekszik úgy, hogy annak láttán 2014-ben a mostani kormánytöbbségnek "beleremegjen a lába". Ehhez hozzátette, hogy valószínűleg ő már nem lesz miniszterelnök.