Az új közoktatási törvény szeptemberben vagy októberben a parlament elé kerülhet, és egyelőre nem változik a nyári szünet - mondta az MTI-nek adott interjúban Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár.
A koncepció egyik sarkalatos pontja a nagyobb állami szerepvállalás, amely az intézmények fenntartására és a tanügy irányítására egyaránt vonatkozik majd. Jelenleg ugyanis az oktatást irányító miniszternek vagy államtitkárnak nincs lehetősége arra, hogy belelásson az iskola életébe, és ha bajt észlel, intézkedjen - mondta Hoffmann. Az új törvény megteremti annak jogi kereteit, hogy meghatározzák, milyen ismereteket kell megtanulnia minden gyereknek, aki magyar iskolába jár. Ebben a nemzeti alaptanterv és a kötelezően választandó kerettanterv lesz az intézmények és a pedagógusok segítségére. Most helyi tanterv alapján dolgoznak az iskolák, és saját belátásuk szerint döntenek tananyagról. Ezen változtatni fognak - jegyezte meg.
A kidolgozás alatt álló új nemzeti alaptantervről azt mondta, rendelkezni fog az óraszámokról, és ezen belül valószínűsíthető, hogy alsó tagozaton minden nap lenne művészeti óra. A heti kötelező órák száma így két-hárommal nőhet, de mivel az oktatási rendszert az egésznapos iskolák felé mozdítanák el, bele fog férni az időbe. Elmondta, arra is szeretnék megteremteni a lehetőséget, hogy - ha van rá fogadókészség - 45 perc helyett akár 30 percesek legyenek az órák az alsó tagozaton, természetesen megfelelő időbeszámítással. Régi problémája a közoktatásnak, hogy a hatéves gyerekek 45 perces órákat nem képesek végigülni - mondta az államtitkár.
A tervek szerint megmarad a jelenlegi fenntartói szerkezet, de az állam lesz az intézmények valódi gazdája. Az önkormányzatok átvehetik a fenntartó szerepét, ha biztosítják a működéshez szükséges forrásokat, a felújítás költségeit, és mindennapos pedagógiai munkához szükséges tárgyi körülményeket. Ha nem teljesítik a vállalt feladatukat, visszaveheti az állam az iskolát. Új elemként lép be a központi bérfinanszírozás, így az ország minden egyes pontján ugyanazt a bért kapják meg a pedagógusok az életpályamodell szerint.
A pedagógusok munkaidejét a korábbitól eltérő módon közelíti meg majd a törvény. Hoffmann szerint a heti 40 órás munkaidő 80 százalékát, 32 órát kell majd az iskolában tölteniük a tanároknak, tanítóknak.
Az államtitkár szerint a túlóra és a fizetett alkalmi helyettesítés fogalma megszűnik ugyan, de a pedagógus-életpályamodell a mostaninál jóval magasabb fizetést biztosít, és ez a két változás egyszerre fog életbe lépni. "A tét az, hogy akarnak-e életpályamodellt jobb fizetésért, némileg keményebb munkafeltételekkel, vagy maradjon minden a régiben, a minimálbér körüli, nagyon nehéz megélhetést nyújtó bérezéssel" - jelentette ki Hoffmann.
Hoffmann szerint szó sincs arról, hogy 30-40 ezer pedagógus utcára kerülne, szerinte ez túlzás, semmiféle számítás nem támasztja alá. A gyermekszám visszaesése miatt néhányezres csökkenéssel számolni kell ugyan, de központi elbocsátásokra nem készülnek. A várható létszámcsökkenést ellensúlyozni fogja a közeljövőben nyugdíjba vonulók amúgy is magas aránya. A foglalkoztatottak számát a fenntartó javaslatára a kormányhivatalok határozzák majd meg - tette hozzá.
Hoffmann kijelentette, nincs realitása az őszi pedagógussztrájknak. Szerinte a pedagógus-szakszervezetek mindent el fognak követni, hogy forszírozzák, hiszen a politikai érdekük ezt kívánja. Hoffmann azt mondta, a pedagógustársadalom józan és bölcs, és pontosan tudja, hogy nincs miért sztrájkolniuk, a kormány nem az ellenségük, mi több, azon fáradozik, hogy végre javítani tudjon az élet- és munkakörülményeiken. Az pedig valótlanság, hogy nem egyeztettek a pedagógusokkal, hiszen folyamatosan konzultáltak - tette hozzá.