Péntektől olcsóbb a diákhitel, és elvehetik járművüket a piroson áthajtóktól

Csökken a diákhitel kamata, újra szabad a jelzálogalapú devizahitelezés, megszűnik a passzív táppénz, életbe lép az új számvevőszéki törvény, változik a közúti bírságolás és a médiatörvény is. Pénteken számos korábbi törvénymódosítás és szabályváltoztatás lép életbe.

Fél százalékponttal csökken július 1-től a diákhitel kamatának mértéke, ami ezzel minden eddiginél alacsonyabb szintre, 8 százalékra mérséklődik. A hitelkonstrukcióban felvehető összegek továbbra is változatlanok.

Szintén péntektől veszti hatályát az a rendelkezés, amely eddig kizárta a jelzálog alapú devizahitelezést, valamint részlegesen megszűnik az árverezési és kilakoltatási moratórium. Az erről szóló - június 20-án elfogadott - törvény értelmében - bár eredetileg teljesen kikerültek volna a moratórium hatálya alól - október 1-ig a nagy értékű ingatlanok legfeljebb 2 százalékát lehet értékesíteni. A törvény értelmében ilyen ingatlannak számít, amelynek az esetében a hitelösszeg a hitelfolyósításkor meghaladta a 20 millió forintot, a lakóingatlan lakáshitel-szerződésben meghatározott forgalmi értéke pedig a 30 millió forintot.

Július 1-től lépnek életbe az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításai. Ennek értelmében megszűnik a passzív táppénz, míg a táppénzen lévők soron kívüli ellátásban részesülhetnek. A módosítás rendezi az egészségügyi dolgozók ügyeleti díjait és pihenőidejüket, továbbá kimondja: a szakmai kamarákba való belépés illetékmentes.

Szintén pénteken lép életbe az új alaptörvényhez kapcsolódó sarkalatos törvények közül elsőként az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló új jogszabály. A sarkalatos törvény elfogadásával az országgyűlés módosította a büntető törvénykönyvet is. Ennek eredményeként szabadságvesztéssel lesz büntetendő, aki az ÁSZ ellenőrzésével kapcsolatos közreműködési kötelezettségét megszegi, illetve az is, ha a kifogások kezelésére az intézmény vezetője nem készít intézkedési tervet. A szabadságvesztés időtartama három évig terjedhet, ha a cselekmény a számvevőszéki ellenőrzés lefolytatását meghiúsítja.

Július 1-jétől változik a közúti közlekedési szabályszegések bírságolási rendszere is. Egyes szabályszegések szigorúbb elbírálás alá esnek, illetve több, úgynevezett előéleti pontot jelentenek. A legjelentősebb változás, a gyorshajtás, a biztonsági öv használatának elmulasztása, a tilos jelzésen történő áthaladás, és ittas vezetés esetén a járművet vissza lehet tartani külföldi állampolgárok esetében, amennyiben 15 napnál régebbi bírság-adósságuk van. Ez a visszatartás azt jelenti, hogy a hatóság elveszi a forgalmi engedélyt.

További újdonság, hogy ha gyorshajtás, biztonsági öv használatának elmulasztása, tilos jelzésen történő áthaladás, ittas vezetés miatt indul a közigazgatási eljárás és az elkövető a helyszínen ismertté válik, akkor az üzembentartóval szemben nem, csak a tényleges elkövetővel szemben folytatható le eljárás.

Kikerülnek közigazgatási eljárási körből a gyermekbiztonsági rendszer, a motorkerékpár-bukósisak és a mobiltelefon használatára vonatkozó rendelkezések, ezek a jövőben szabálysértésnek minősülnek és legfeljebb 30 ezer forint bírsággal sújthatók. Az ittas vezetés eddigi szabálysértési alakzata és a megengedett legnagyobb sebesség túllépése átkerül a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegések közé. Véralkoholszinttől függően 150 ezer forint (0,5 ezrelék alatt), 200 ezer (0,51-0,8 ezrelékig) vagy 300 ezer forint (0,8 ezrelék fölött) lehet a bírság. Az ittas sofőrökre 6-8 büntetőpontot szabhatnak ki az őket megállító rendőrök, a jogosítványt viszont csak akkor veszik el, ha az ittasság mértéke eléri a 0,8 ezreléket, ami már bűncselekménynek számít (erről bővebben itt olvashat).

Szigorodnak az egyes jogsértésekhez rendelt előéleti pontszámok is: szabálysértéseknél 1-5 helyett 1-8 pont, gondatlan bűncselekmény esetén 6 helyett 9, szándékos bűncselekménynél 9 helyett 11 pont jár. Ez azt jelenti, hogy akár már két súlyos szabályszegéssel elérheti valaki a 18 pontot, amely a jogosítvány féléves bevonását eredményezi.

A médiatörvény változása értelmében péntektől hatósági eljárás indítható a sajtótermékek kiadójával, valamint a lekérhető médiaszolgáltatás szolgáltatójával szemben, a médiaalkotmány, valamint a médiatörvény egyes paragrafusainak megsértése miatt.