Sörétekkel a testében él a kislétai támadást túlélő lány

Először szólalt meg a két évvel ezelőtti kislétai támadást túlélő lány, aki még ma is viseli a támadás nyomait - a testébe körülbelül százötven sörétdarab fúródott, édesanyja öt lövéstől halt meg. Még mindig nem akarja elhinni, hogy velük történt a baleset. A lány, aki az MTI-nek adott interjút, most volt nyolcadikos. Szakápolónak jelentkezett egy középiskolába, de nem biztos, hogy el is tudja kezdeni a tanévet, mert nincs pénze a tanszerekre.

Még ma is viseli a támadás nyomait az a kislétai tinédzser lány, akit két évvel ezelőtt, a roma holokauszt emléknapjának éjszakáján sebesítettek meg otthonában, ágyában alvó édesanyját pedig több lövéssel megölték. A Szabolcs megyei település cigánysorán lakó lány, aki túlélte a támadást, az MTI tudósítójának beszélt a két évvel ezelőtt átéltekről.

Az általános iskolából ezen a nyáron ballagó Tímea a romák elleni támadássorozat utolsó cselekményének számító, 2009. augusztus 3-ára virradóra történt támadás következtében szenvedett életveszélyes, maradandó fogyatékosságot okozó sérüléseket. Testébe mintegy százötven sörétszem fúródott, roncsolva a nyakát, az arcát, a koponyáját, a mellkasát és a felsőkarját. Csaknem öt órán át feküdt az akkor 13 éves lány - jórészt eszméletlenül - a saját vérében, amikor hajnalban az egyik rokona rátalált. Az ágyában alvó, 45 éves édesanyjára két sörétes fegyverből összesen öt lövést adtak le, ő azonnal meghalt.

Tímea azt mondta, nem látta a gyilkosokat, és nem is emlékszik arra, hogyan sebesült meg. Nem tudja, hogy a házban hol lőtték meg, miként került az ágyába, és hogyan vánszorgott ki hajnalban a nagynénje kiabálására, amikor az az anyjáért ment, hogy együtt induljanak a határba dohányt törni. Azt hitte, vihar volt, az törte be az ablakot, és az üvegszilánkok vagdosták össze.

A kislány több életmentő műtét után egy hónapig feküdt kórházban, és mielőtt kiengedték, akkor mondták meg neki a rokonai, mi is történt vele: hogy az édesanyja meghalt azon az éjszakán, és már hetekkel korábban el is temették. Emlékszik, hogy Sólyom László akkori államfő és a kisebbségi ombudsman is meglátogatta a kórházban, de akkor még nem értette, hogy miért. Ma már tudja, és hálás érte, mert fontosnak, embernek, és nem "levadászni valónak" tartották - fogalmazott.

Ma is pszichológushoz jár, nem tudja feldolgozni a történteket, a testi és lelki sebeket. Nagynénje azt mondta, havonta viszi felülvizsgálatra egy budapesti kórházba, mert a jobb karját még mindig nehezen tudja mozgatni, számos sörétet pedig nem lehet eltávolítani, mert a beavatkozás bénulást vagy akár halált okozna.

A családban Katrinnak nevezett lány azt mondta: ma sem hiszi el, hogy ez a bűncselekmény velük történt meg. A családban korábban gyakran volt beszédtéma a cigányok elleni támadás, már csak a néhány kilométernyire lévő településeken, Piricsén, Nyíradonyban, Tiszalökön történtek miatt is, de a beszélgetést mindig azzal zárták, hogy őket úgysem bántanák, hiszen nem ártanak senkinek.

Az árván maradt lány ugyanabban a házban lakik, amelyikben a támadás érte őket, de azóta a volt polgármester anyagi segítségével felújították. A nővére hozzá költözött a férjével és a hétéves fiával, a gyámja a most 78 éves, két házzal arrébb lakó nagymamája lett. Tímea egy nagykállói középiskolába felvételizett szakápolónak, de elmondása szerint bizonytalan az iskolakezdése, mert a tanszereket, egyéb holmikat nem tudja miből megvásárolni. Hozzátette, eszébe jut néha az a felajánlás, hogy a tengerentúlon tanulhatna, de a rokonai nagyon féltik az idegenektől.

A helybéli romák és nem romák egyaránt arról számoltak be, hogy becsületesnek és igyekvőnek ismerték Balogh Máriát, a gyermekét egyedül nevelő özvegyasszonyt, aki a határba, napszámba járt dolgozni, így szerezve jövedelmet mindennapi megélhetésükhöz, gyermekének taníttatásához. Az asszony halála és a kislány sebesülése előtt ma is értetlenül állnak a helyiek.

A sajtótól eddig teljesen elzárkóztak, és a büntetőpert is csak a tévéből követik. A család a bíróságtól azt kérte, hogy a testi és lelki sebeket viselő lánynak ne kelljen megjelennie a perben, és a bíró ezt tiszteletben tartotta.

Kriminológusok, az ügy felderítésén dolgozó nyomozók és pszichológusok az MTI-nek azt mondták, hogy a kislétai gyilkosság fordulópont volt a romák elleni támadássorozatban, mivel itt már tudatosan, közvetlen közelről öltek, és ez a gyűlölet és a brutalitás egyik legmagasabb foka. A kislétai gyilkossággal - és további nyolc, romák elleni, összesen hat halálos áldozatot és öt súlyos sérültet követelő támadással - négy, szélsőséges nézeteket valló debreceni férfit vádolnak. Büntetőperük március 25-én kezdődött a Pest Megyei Bíróságon. A vádlottakat, akik már a következő támadásukra készültek, a kislétai gyilkosság után 19 nappal, 2009. augusztus 21-én fogták el munkahelyükön, egy debreceni szórakozóhelyen.