Senki nincs abban a helyzetben - sem Magyarországon, sem azon kívül -, hogy megkérdőjelezze a magyar emberek akaratát - így reagált Szijjártó Péter arra, hogy Thomas Melia amerikai helyettes külügyi államtitkár aggodalmait fogalmazta meg a magyar alkotmányozásról, a média helyzetéről és az egyházügyi törvényről szólva. Orbán Viktor szóvivője szerint "a magyar emberek világosan és egyértelműen kifejezték az akaratukat tavaly tavasszal, amikor az ország megújítására és átszervezésére adtak világos felhatalmazást a kormánynak".
Szijjártó azt mondta, az új alaptörvény parlamenti elfogadását "minden idők legszélesebb körű nemzeti konzultációja" előzte meg, amely minden magyar ember számára megadta a lehetőséget, hogy elmondja, mit szeretne, és mit nem szeretne látni az új alaptörvényben. "Ennél átláthatóbb és demokratikusabb folyamat nem előzhette volna meg az alaptörvény parlamenti elfogadását" - tette hozzá.
Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, hogy a magyar kormány csalódással értesült Thomas Melia nyilatkozatáról, amely Magyarország "egypárti" kormányának bemutatásával kezdi nyilatkozatát, holott a magyar kabinetet két pártból álló szövetség vezeti, amelynek tagjai a Fidesz Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt.
A kormány képviselője hangsúlyozta: az új magyar alkotmány tökéletesen illeszkedik az európai normákhoz és standardokhoz, az Európa Tanács Velencei Bizottsága szerint pedig "egy a demokrácián, a jog uralmán, és az alapvető jogok védelmén alapuló alkotmányos rendet hoz létre".
Az amerikai képviselőház külügyi bizottsága Európával és Eurázsiával foglalkozó albizottságának keddi meghallgatásán több más közép- és kelet-európai ország mellett Magyarország is szerepelt a napirendi pontok között. Thomas Melia, az amerikai külügyminisztérium helyettes államtitkára, a Freedom House nemzetközi jogvédő szervezet volt igazgatóhelyettese a beszámolójában arról beszélt, hogy jelenleg Magyarországon az alkotmányozási folyamat részeként a parlament sarkalatos törvények egész sorát fogadja el anélkül, hogy egyeztetne az ellenzékkel vagy a civil társadalom képviselőivel. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok Magyarországot partnernek tekinti, és szoros kapcsolatot ápol vele, több olyan témakör is van - például a bíróságok függetlensége és a sajtószabadság kérdése -, amely aggodalomra ad okot.
A demokratikus fejlődés nem ér véget az európai uniós tagsággal - hangzott el az albizottság meghallgatásán, ahol felidézték Hillary Clinton amerikai külügyminiszter szavait, aki júniusi budapesti látogatásán úgy fogalmazott, hogy "Magyarország barátaiként kifejezzük aggodalmunkat az igazságszolgáltatás függetlensége és a szabad sajtó iránti elkötelezettség ügyében".
Magyarország fontos tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak, a kormány azonban a kétharmados többségét arra használja, hogy az alkotmány megváltoztatásával szilárdítsa meg a hatalmát, és korlátozza a jövőbeni kormányok mozgásterét - mondta a helyettes államtitkár. A többi között példaként említette, hogy a kormány a saját embereit ültette a médiát felügyelő hatóságba, amely súlyos büntetéseket róhat ki a médiumokra, ha a híradásaik nem "kiegyensúlyozottak" vagy "sértik az emberi méltóságot".
Melia közölte, hogy arra kérik a magyar kormányt, gondolja újra a nemrég elfogadott egyházügyi törvényt, amely 14 egyházon kívül minden más vallási csoportot új regisztrációra kötelez, sértve ezzel a vallásszabadságot Magyarországon.