"Ezt nem írom alá" - miért legyintettek a rezidensek a kormányzati ösztöndíjra?

Nem a havi százezer forintot keveslik azok az [origo] által megkérdezett orvosjelöltek, akik nem pályáztak a kormány rezidens-ösztöndíjára, hanem azt kifogásolják, hogy nem nyújt hosszú távon megoldást a támogatás, és bérfeszültséget okoz. A kormány júliusban hirdette meg a szakorvos- és szakgyógyszerész-jelölteknek kiírt pályázatot, amely szerint öt évig havi százezer forint támogatást kap az, aki tíz évig nem megy külföldre és nem fogad el hálapénzt. A 620 ösztöndíjas helyre hétfő délig 110-en jelentkeztek.

"Öt év múlva lenne ugyan többéves szakmai tapasztalatom, de havi százezer forint mínuszom is. Ezt nem írom alá" - így indokolta az [origo]-nak a rezidensi képzését most kezdő Krisztina, hogy miért nem pályázott a kormány által júliusban meghirdetett ösztöndíjra. Szerinte a fizetés mellé kapott havi százezer forintos támogatásért a kormány "túl sokat vár el". A rezidens azt mondta, "érthető, hogy egy öt éven keresztül adott ösztöndíjért a kormány azt kéri, hogy az orvosok maradjanak itthon, de én a jelenlegi magyaroroszági bérviszonyok között nem szívesen írok alá semmilyen szerződést tíz évre előre".

Az egészségügyi államtitkárság július 20-án hirdette meg a szakorvos-jelölteknek kiírt, Markusovszky Lajosról elnevezett ösztöndíj-pályázatot. (A gyógyszerészjelöltek a Than Károly Ösztöndíjra pályázahatnak.) A kiírás alapján öt évig havi nettó százezer forintos támogatást kaphatnak azok a képzésüket idén május óta elkezdő rezidensek, akik vállalják, hogy tíz évig az állami egészségügyben fognak dolgozni, és nem fogadnak el hálapénzt. Hatszáz szakorvos és húsz szakgyógyszerész nyerhette el a fizetésén felüli támogatást (erről itt olvashat).

A hétfő éjféli leadási határidőre ennél kevesebb pályázat érkezett, legalábbis az egészségügyi államtitkárság hétfői közleménye szerint hétfő délig a hatszáz helyre 99 szakorvosjelölt adta be pályázatát az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalhoz. A húsz szakgyógyszerész-ösztöndíjas helyre pedig tizenegy pályázat érkezett. Kedd reggel megkerestük a hivatalt, de azt közölték, nem tudnak adatokat közölni arról, hogy az éjféli határidőig összesen hány jelentkezés futott be hozzájuk.

Az egészségügyi államtitkárság közölte, hogy a csekély érdeklődés miatt kiszélesítette a pályázók körét: az államtitkárság közleménye szerint "hamarosan azok is jelentkezhetnek majd az ösztöndíjra, akik csak a hónap végén, esetleg október-novemberben tesznek záróvizsgát. Az államtitkárság a programot kiterjeszti azok számára is, akik még legalább három évig részt vesznek a szakorvosképzésben, vagyis minden jelenleg, a végzést követő kétéves törzsképzésben résztvevő rezidensre".

"Átmeneti túlélésre elég"

Az [origo] által megkérdezett rezidensek azzal magyarázták, hogy kevesen érdeklődtek az ösztöndíj iránt, hogy szerintük megjósolhatatlan, mi lesz egy rezidenssel öt év múlva. Egyikük úgy fogalmazott: "öt év múlva családot alapítanék, de éppen százezer forinttal csökken majd a havi bevételem, és sem hálapénzből, sem külföldi munkából nem pótolhatom". Kovács Levente Koppány, a Magyar Rezidens Szövetség budapesti elnöke azt mondta az [origo]-nak : "Társaimtól nem hallottam az ösztöndíjról jó véleményt, nem is ismerek olyat, aki pályázott volna".

A budapesti elnök szerint az ösztöndíj csak "átmeneti túlélésre elég, és nem biztosítja a hosszú távú megélhetést, miközben az ösztöndíjasok függő viszonyba kerülnek". Kovács Levente Koppány szerint "amint letelik az öt év, hirtelen kiesik havi százezer forint, és a fiatal orvosok visszazuhannak arra a szintre, ahol most vannak". Hozzátette, hogy ha pályázhatnak majd azok is, akik nem idén kezdték a rezidensi képzésüket, akkor szerinte "össze lehet hozni akár hatszáz ösztöndíjast is, de ez az ösztöndíj-rendszer nem fogja elérni azokat, akik küldföldre akarnak menni".

A rezidensek 2009-es tüntetése a béremelésért a fővárosi Bazilika előtt

Papíron az osztályvezetőnél is többet kap az ösztöndíjas

A kiírás szerint, ha az ösztöndíjas megszegi a szerződést - azaz tíz éven belül külföldre megy dolgozni, illetve hálapénzt fogad el - harminc napon belül kamataival együtt vissza kell fizetnie az addig kapott teljes összeget. A kezdő rezidens Krisztina azt mondta, hogy őt ez a feltétel tartotta vissza leginkább attól, hogy beadja a pályázatát. "Ha néhány év múlva kapok egy visszautasíthatatlan ajánlatot külföldről, havi 2000-2500 eurós fizetéssel, akkor mit csinálok? Vagy lemondok a külföldi állásról, vagy harminc napon belül milliókat kell visszafizetnem. Ez utóbbit nem tudnám harminc nap alatt összeszedni".

Egy orvostanhallagtó, aki jövőre végzi el az orvosi egyetemet, szintén azt kifogásolta, hogy tíz évre röghöz köti az ösztöndíjas rezidenst a kormány. "Teremtsen a kormány olyan feltételeket, hogy egy kezdő orvos itthon akarjon maradni, és ne írja elő kötelezően" - mondta Dorottya. Ismerősei közül senki nem pályázott az ösztöndíjra, és ő sem tervezi, hogy jövőre jelentkezik a támogatásért, ha lesz, mert szerinte az ösztöndíj "nem oldja meg a kenyénrgondokat hosszú távon, és csak növeli a feszültséget".

A jövőre végzős orvoshallgató szerint igazságtalan, hogy az egyik rezidens jóval többet keres majd, mint a másik, "ráadásul papíron az osztályvezetőnél is többet kap majd kézhez egy ösztöndíjas". Az egyik nem pályázó rezidens ezt azzal egészítette ki: "Nem azért kapnék havonta százezer forinttal többet, mert jobb orvos vagyok, hanem egyszerűen azért, mert éppen most végeztem. Ebből nem kérek".