Utánanéz a faji háborús kijelentésnek az ügyészség

Az ügyészség és a terrorelhárítók is vizsgálják azokat a faji háborúról és zsidók lelövéséről szóló kijelentéseket, amelyeket a Magyar Szigeten tett egy Betyársereg nevű szervezet vezetője. Az ügyészség szerint "öntudatos állampolgárok" tettek náluk feljelentést a rendezvényen árult náci emléktárgyak miatt, de a hatóság vizsgálni fogja a Betyársereg vezetőjének kijelentéseit is. A hatóságok több nap eltelte után reagáltak csak a kijelentésekre, aminek egy jogvédő szerint az az oka, hogy a bírói gyakorlat miatt nem számíthatnak elmarasztalásra.

Több nap eltelte után reagáltak a magyar hatóságok arra, hogy Tyirityán Zsolt, a magát Betyárseregként meghatározó szervezet vezetője, aki a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom által szervezett augusztus eleji Magyar Sziget egyik előadásán faji háború elindulásáról beszélt.

Az előadásról szóló beszámolók szerint többek között azt mondta, "el kell jutni oda, hogy egy gépkarabélynak az elsütő billentyűjét valaki meg tudja húzni, esetleg akkor, hogyha egy másabb bőrszint lát", illetve azt kérdezte a közönségtől, hogy "bennünk lesz-e annyi, hogy le merjünk lőni egy rohadt, tetves zsidót?"

Tyirityán kijelentése Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint egyértelműen alkalmas gyűlöletkeltésre, és kimerítheti a Büntető törvénykönyv közösség elleni izgatásra vonatkozó paragrafusát, de kétséges, hogy egy ellene induló esetleges eljárásban a bíróság elmarasztalja-e a Betyársereg vezérét.

A közösség elleni izgatásnak Kádár szerint ugyanis erősen megszorító értelmezése jellemző a magyar bíróságokon.

Tyirityán előadásáról az Atv.hu számolt be kedden, a férfi szerdán az [origo] kérdésére nem vitatta a cikkben leírtakat, de közölte, hogy ő a faji háborúról mint jövőbeni elméleti lehetőségről beszélt.

A rendőrség hallgat

Hiába kerestük az üggyel kapcsolatban a területileg illetékes Pest Megyei Rendőr-főkapitányságot, ott az ORFK-hoz irányítottak bennünket, a szervezet szóvivője, Makula György azonban nem volt hajlandó elárulni, hogy folyik-e eljárás, és ha igen, akkor milyen bűncselekmény gyanújával a betyársereg vezetője ellen.

"A rendőrség tud az esetről, ennél több információt azonban nem kíván közölni" - mondta az [origo]-nak csütörtökön a szóvivő, és ugyanezt ismételte meg pénteken is.

Makula György ugyanezt mondta azzal kapcsolatban is, hogy Toroczkai László a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke, jobbikos önkormányzati képviselő a rendezvényen arról beszélt, szívesen lelőné Gyurcsány Ferencet.

A rendezvény bekerült a hírekbe azzal is, hogy a brit Sun újságírói videofelvételt készítettek, amelyen látszik, hogy számos pulton náci emléktárgyakat, hitleres és horogkeresztes pólókat, Mein Kampf-példányokat árultak a helyszínen. A lap videóra vette azt is, hogy Chris Hurst, a Brit Nemzeti Párt (BNP) londoni regionális titkára egy koncerten karlendítéssel és "Sieg heil!" kiáltással köszöntötte az egyik fellépőt.

Az ügyészség most kezdi a vizsgálódást

A három esettel kapcsolatban kerestük a területileg illetékes Pest megyei Főügyészséget is, ahová éppen péntek kora délután érkeztek be a rendezvénnyel kapcsolatos feljelentések. Kállai Sándor szóvivő szerint ezeket azonban nem a Toroczkai vagy Tyirityán kijelentései, hanem a Sunban megjelentek alapján tette azonos szövegű, de külön-külön benyújtott beadványában az összesen 28 feljelentő. Kállai Sándor ugyanakkor hozzátette: annak ellenére, hogy a feljelentések csak a náci szimbólumok ügyét, vagyis az önkényuralmi jelképpel való visszaélést teszik szóvá, "az ügyészség nyilván a másik két esetre is figyelemmel lesz".

Tyirityán Zsolt (balról a harmadik) a Betyársereggel

A kérdésre, hogy a 28 feljelentő egy politikai párthoz, jogvédő szervezethez vagy nemzeti, etnikai közösséghez tartozik-e (az ügyben az MSZP, az LMP és több jogvédő szervezet is megszólalt) a szóvivő nemmel válaszolt, azt mondta: a feljelentők "öntudatos állampolgárok", akiknek igazságérzetét sértették a történtek.

Toroczkai és Tyirityán kijelentései miatt a Magyar Nemzet információi szerint a Belügyminisztérium által felügyelt Terrorelhárítási Központ vizsgálatot indított, amelynek tényét az [origo]-nak az ügyet ismerő, névtelenséget kérő kormányzati tisztviselő is megerősítette. A TEK sajtóosztályán ugyanakkor nem adtak semmilyen felvilágosítást írásban feltett kérdéseinkre, például, hogy a vizsgálat a náci jelképek árusítására, illetve Chris Hurst kijelentésére is kiterjedt-e. A törvényes határidőn - 15 napon - belül ígértek választ a megkeresésünkre.

Megkerestük a Belügyminisztérium sajtóosztályát is, kiegészítve azzal, hogy mi okuk van titkolni a minisztérium alá tartozó szerveknek az esetleges eljárások tényét, de mindeddig a tárca sem válaszolt kérdéseinkre.

Pintér Sándor belügyminiszter korábban a gyöngyöspatai eseményekről, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület és a Védegylet járőrözéseiről nyilatkozva többször ígéretet tett arra, hogy a kormány fellép a fenyegető, szélsőséges megnyilvánulásokkal szemben. A BM korábbi álláspontja az volt: hogy a Magyar Szigeten történteket a minisztérium nem kommentálja, mert az szerintük nem "rendőrségi hatáskörbe tartozik".

Kétséges, hogy elítélik-e a gyűlöletkeltőt

A Magyar Helsinki Bizottság pénteken megszólalásra sürgette Tyirityán kijelentése miatt a miniszterelnököt és a köztársasági elnököt, Polt Péter legfőbb ügyészt pedig az események kivizsgálására szólította fel. A jogvédő szervezet szerint a Betyársereg vezetőjének kijelentése egyértelműen kimeríti a közösség elleni izgatás fogalmát, a szervezet társelnöke, Kádár András Kristóf szerint ugyanakkor a bírói gyakorlat alapján kétséges, hogy ha el is jut a bíróságra az ügy, akkor elmarasztalják-e Tyirityánt.

"A bíróság a legtöbb esetben csak akkor látja megvalósultnak a közösség elleni izgatást, ha a kijelentés kifejezetten erőszakra hív fel, illetve fennáll a veszélye, hogy az alapján erőszakos cselekmény következhet be" - mondta az [origo]-nak az eddigi esetek tapasztalataira hivatkozva a jogvédő szervezet társelnöke, Kádár András Kristóf. "A bíróság szerint nem mindegy ugyanis, hogy valaki a zsinagóga előtt egy felheccelt, kövekkel felszerelkezett tömeg előtt tesz a zsidósággal szembeni gyűlöletkeltő kijelentéseket, vagy semleges közegben" - tette hozzá.

A Helsinki Bizottság társelnöke említett ugyanakkor néhány ellenpéldát is: Szabó Albertet, a 2000-ben megszűnt hungarista Magyar Népjóléti Szövetség elnökét például, aki az 1956-os forradalom és szabadságharc 40. évfordulója alkalmából szervezett nagygyűlésre írt beszédében a zsidók gazdasági, politikai és kulturális élet vezető pozícióiból, illetve az országból való eltávolítására szólított fel, 1 év 3 évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte az elsőfokú bíróság, a Legfelsőbb Bíróság pedig helybenhagyta a döntést.

Ugyanígy elmarasztalta a bíróság Hegedűs Lóránt református lelkészt, akkori MIÉP-alelnököt is 2001-ben a MIÉP XVI. kerületi, Ébresztő című lapjában megjelent cikkéért, amelyben "galíciai jöttmentek hadakként" említette a zsidókat, és a kirekesztésükre szólított fel. Az elsőfokú bíróság közösség elleni izgatás bűntette miatt 1 év 6 hónap 3 évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Hegedűst, a Legfelsőbb Bíróság három év múlva azonban már az említett szűkítő értelmezést alkalmazta, és felmentette a lekészt arra hivatkozva, hogy a kirekesztésre való felhívás nem tekinthető erőszakos cselekményre buzdításnak.

"A gyakorlat sajnos az, hogy hiába indulnak ilyen ügyben eljárások, a végén felmentik az elkövetőket. Ez nem kis presztízsveszteség egy olyan kormány alatt, amely hangsúlyozottan a rend helyreállítását tűzte zászlajára" - mondta az [origo]-nak a TEK által indított vizsgálat tényét megerősítő kormányzati tisztségviselő, aki maga is jobbnak látja, ha a kormány, illetve konkrétan a Belügyminisztérium "takarékon tartja" az ügyben a kommunikációt. "Ez az igazságszolgáltatás ügye" - tette hozzá.