"Esterházy csak ürügy" - aki körül kirobbant az újabb szlovák-magyar vita

Míg Szlovákiában az államfő a fasizmus hívének nevezte, a szobrát pedig vécépapírral gyalázták meg, Magyarországon tér viseli a nevét, és a kormány mártírnak tartja. Esterházy Jánosról, a felvidéki magyarok két világháború közötti vezetőjéről az [origo] által megkérdezett történész azt mondta: ha a szlovákok elfogadnák, hogy nem háborús bűnös, az egész huszadik századi történelemszemléletüket kellene megváltoztaniuk.

"Esterházy csak ürügy, a probléma kicsúcsosodása. Az igazi gond a magyarok és a szlovákok teljesen eltérő történelemszemlélete" - mondta az [origo]-nak Molnár Imre történész, aki könyvet írt Esterházy Jánosról, a csehszlovákiai magyarok két világháború közötti legjelentősebb politikusáról. A történész azt mondta, hogy "a magyar történetírás szerint Esterházy semmiképp nem tekinthető fasisztának, de a szlovákokat ez hidegen hagyja, mert a szlovák történészek és politikusok nagyrészt teljesen mást gondolnak a huszadik századról, mint a magyarok".

Esterházy Jánosról, aki a második világháború előtt a Magyar Népszövetségi Liga, majd az Országos Keresztényszociális Párt elnöke és csehszlovák parlamenti képviselő volt, Ivan Gasparovic szlovák államfő kedden egy interjúban kijelentette: Hitler és a fasizmus híve volt. A szlovák elnök szerint ezért helytelen, hogy Kassán mellszobrot állítottak neki. A szlovákiai magyar politikusok, a magyar Külügyminisztérium, illetve az LMP és a Jobbik is elutasította a szlovák köztársasági elnök nyilatkozatát.

Schmitt Pál magyar államfő szerdán levélben tiltakozott a szlovák elnök kijelentése ellen. Schmitt Pál azt írja, hogy "a magyar kormány és a korábbi köztársasági elnökök már többször kezdeményezték Esterházy János rehabilitálását", prágai látogatásán pedig maga is megkoszorúzta Esterházy János nyughelyét, "abban a reményben, hogy ez a gesztus is enyhülést hozhat a személye körüli indulatokban".

A magyar Külügyminisztérium keddi közleményében azt írta: sajnálattal és értetlenséggel tapasztalja, hogy Szlovákiában "a mártírhalált halt gróf Esterházy János embermentő tevékenységét újra a napi politika tárgyává teszik" - olvasható a tárca közleményében. "A szlovák köztársasági elnök megnyilatkozását elutasítjuk, annak szellemisége nem járul hozzá a két ország kapcsolatainak előmozdításához, melynek érdekében kormányaink az utóbbi időszakban fokozott erőfeszítéseket tesznek" - írta a Külügyminisztérium (erről itt olvashatja cikkünket).

Megkérdeztük a tárcától, hogy lesznek-e további következményei a szlovák államfői nyilatkozatnak, illetve a magyar kormány kér-e hivatalos magyarázatot a szlovák kormánytól, de a Külügyminisztérium eddig nem válaszolt a kérdéseinkre.

Vécépapír az Esterházy-szobron

Ivan Gasparovic az Esterházy-szoborral kapcsolatban azt is mondta: nem híve annak, hogy a múltban állított szobrokat lerombolják, mert azok a település arculatához tartoznak. Nem tartja azonban helyesnek, hogy új szobrokat állítsanak vitatott történelmi személyeknek.

Esterházy Jánosnak Szlovákiában négy szobrot állítottak 2005 óta. A legnagyobb vitát az a szobor váltotta ki, amelyet idén márciusban Kassán egy magánudvarban állítottak fel. Az avató ünnepséget szlovákok egy csoportja zászlót lobogtatva bekiabálással és énekléssel zavarta meg. A csoport tagjai azt kiabálták: "Fasiszták". Peter Kalmus kassai képzőművész megpróbálta vécépapírba csomagolni a mellszobrot, amit a résztvevők megakadályoztak. Kalmus a dulakodás közben a földre esett, de nem szenvedett sérülést (erről itt olvashat).

A kassai Esterházy-mellszobor felállítása ellen Richard Rasi, a város polgármestere és a magyarellenes kijelentéseiről ismert Ján Slota által vezetett Szlovák Nemzeti Párt (SNS) is tiltakozott. A Szlovák Tudományos Akadémia Történeti Intézete pedig hivatalos állásfoglalást adott ki, amely szerint nem felel meg a valóságnak az, hogy Esterházy János háború utáni elítélése törvénytelen volt. "Esterházy mint kisebbségi politikus az első Csehszlovák Köztársaság idején tartósan a csehszlovák állam és annak demokratikus berendezkedése szétverésén munkálkodott. E cél érdekében nemcsak a magyar kormánnyal, hanem a náci németekkel is hírszerzői együttműködést folytatott" - áll a dokumentumban. A kassai Esterházy-szobrot később megrongálták, piros festékkel öntötték le ismeretlenek.

Dulakodás a kassai Esterházy-szobor avatásán az Új Szó Online felvételén

Molnár Imre történész szerint a szlovákok azért támadják Esterházyt, mert a szlovákok az egész két világháború közötti magyar politikát fasisztának és revizionistának tartják. 1947 szeptemberében a csehszlovák népbíróság a történész szerint egy "komolytalan bírósági eljárásban" távollétében, tanúk meghallgatása és bizonyítási eljárás nélkül halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte Esterházyt mint hazaárulót, fasisztát és kollaboránst. "Leginkább azért, mert az egész csehszlovákiai magyar kisebbséget kollektíven háborús bűnössé és fasisztává nyilvánította, és a bíróság nem tett kivételt ennek a kisebbségi csoportnak vezetőjével sem, rendelkezzék az bármilyen hősies tettekkel is" - mondta Molnár Imre.

Miért szavazott nemmel a zsidótörvényre?

A történész hozzátette: "ha a szlovák politika most elismerné és rehabilitálná Esterházyt és vele együtt a kollektív bűnösséget rögzítő benesi dekrétumok alapján ártatlanul meghurcolt csehszlovákiai magyarságot, azzal az egész huszadik századi szlovák történelemfelfogást is meg kellene változtatnia, és a javaiktól megfosztott magyarok kárpótlását is ki kellene fizetni".

A történész szerint a szlovák történészek többsége annak ellenére fasisztának és antiszemitának tartja Esterházyt, hogy 1942-ben egyedül ő nem szavazta meg a pozsonyi parlamentben a zsidók deportálásáról rendelkező törvényt. Molnár Imre azt mondta, hogy az egyik szlovák történész például erről az ellentmondásról úgy tartja: Esterházy "alibiből szavazott nemmel, hogy a háború utána időszakban ezzel tudjon védekezni".

Egy másik történész Molnár szerint azzal magyarázza a zsidótörvény elutasítását, hogy Esterházy ezzel csak ártani akart Szlovákiának, rossz pontot szerezni Hitlernél. Más szlovák történészek pedig Molnár szerint Esterházytól azt a mondatot idézik, amellyel a politikus beismeri, hogy "fiatalságától fogva zsidóellenes volt". A magyar történész szerint azonban ennél a mondatnál " sokkalta fontosabbak azok a dokumentumok, amelyek igazolják, hogy zsidók százait mentette meg a deportálástól". Esterházy tevékenységét a holokauszt áldozatainak és hőseinek emlékét ápoló, jeruzsálemi Jad Vasem Intézet is elismerte.

Esterházy emléktáblájának koszorúzása halálának 50. évfordulóján Budapesten

Emlékülés és egy tér Újpesten

Az Esterházyról az elmúlt években nyilatkozó magyar politikusok egyértelműen pozitívnak tartják Esterházy szerepét, és konferenciákon, illetve parlamenti emléküléseken Esterházy rehabilitálását sürgetik. (Szlovákiában most is érvényes az az ítélet, amely háborús bűnösnek ítélte a politikust.) Idén márciusban például Esterházy születésének 110. évfordulóján a magyar országgyűlés emlékülést rendezett, ahol Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára azt kérte Szlovákiától, hogy "nézzen szembe a múlttal".

Esterházy halálának ötvenedik évfordulóján 2007-ben pedig Sólyom László akkori államfő fővédnökségével konferenciát szerveztek a Magyar Tudományos Akadémián. Sólyom László előadásában azt mondta: "hogy néz az ki, hogy mindenki tisztel egy háborús bűnöst, politikusok állnak ki hivatalosan mellette, ugyanakkor ő jogilag és papíron még mindig a lehető legsúlyosabb elítélést hordozza? (...) vajon miféle jogrend az, amelyik nem engedi a rehabilitálást".

Idén júniusban Újpesten teret neveztek el Esterházy Jánosról. A IV. kerületi fideszes polgármester, Wintermantel Zsolt avató beszédében ezt mondta róla: "a nyitott, demokratikus gondolkodású, keresztény Esterházy az igazi keresztény értékeivel szembeforduló, diktatúrákba süllyedő Európa áldozata lett".