"A magyarok ülnek a sofőrülésben" - interjú Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai nagykövettel

Aggodalommal tekint egyes magyarországi változásokra az Egyesült Államok budapesti nagykövete, Eleni Tsakopoulos Kounalakis, aki szerint azonban Magyarország továbbra is demokrácia, és csak a magyarokon múlik a jövője. Az [origo]-nak adott interjúból kiderült, hogy felelősnek érzi az amerikai politikát a magyar frankhitelesek problémáiért, és Deutsch Tamás trágárkodása sem ingatta meg abban a hitében, hogy a magyarok elegáns úriemberek.

- Tavasszal a Közép-Európai Egyetemen tartott egy előadást, és többek között ezt mondta: "Mi úgy gondoljuk, hogy Magyarország egy egészséges és teljesen működő demokrácia. Amikor egyedi eseteket veszünk, mint amilyen például az új alkotmány, akkor nekünk, az Egyesült Államoknak fel kell tennünk magunknak azt a kérdést, hogy mikor megfelelő foglalkoznunk az egyes ország politikai döntéseivel." Láthatóan úgy érezte, hogy eljött ez az idő, mert szerdán a Magyar Nemzetben megjelent egy cikke, amelyben megfogalmaz aggályokat egyes kormányzati lépésekről. Mi volt az a tényező, amely alapján eldöntötte, hogy megírja a cikket?
- Először is elmondanám, hogy az Egyesült Államok nagyköveteként állandóan kérdeznek az itteni történésekről. Magyarország világszerte mindenhol szerepelt a hírekben azokkal a változásokkal, amelyek itt történnek. Azt is el kell mondanom, hogy amit abban a beszédben mondtam, az igaz most is. Magyarország egy demokrácia, ebben nagyon egyértelműen kell fogalmaznunk. Magyarországnak demokratikusan megválasztott kormánya van, fontos ebben is egyértelműnek lenni. Annak ugyanakkor, hogy Magyarország magára vonta a világ figyelmét, annak részben a kétharmados szupertöbbség és az elfogadott törvények mértéke, illetve gyorsasága az oka. Azt hiszem, talán kétszáznegyven új törvényt és egy alkotmányt fogadtak el, ami nagyon sok. Hatalmas változások zajlanak, és az embereket ez érdekli, figyelnek arra, hogyan formálja át mindez az országot.

- Hadd menjek vissza az eredeti kérdéshez. Miért éppen most szólalt meg, és miért nem korábban? Már régóta fogalmaztak meg sokan aggályokat a kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban.
- Hillary Clinton külügyminiszter itt járt néhány hete a transzatlanti hét keretében, ami egyébként rendkívüli ünnepe volt a két ország közötti kötődésnek és barátságnak. Abban az egy hétben Magyarország megnyitotta a Tom Lantos Intézetet, és zajlott az ünneplése Ronald Reagan születése századik évfordulójának. Felavatták Ronald Reagan szobrát, amely kinn áll az ablakommal szemben, és munkába jövet mindennap intek neki. De a kérdésére válaszolva: amikor Clinton külügyminiszter itt járt, akkor megerősítette, hogy fontos a magyar-amerikai viszony, de szükségesnek érezte azt is, hogy elismerje azokat az aggályokat, amelyeket mások fogalmaztak meg a magyarországi változásokról, és hogy felszólítson a közös értékeink iránti elkötelezettségre.

- A cikkében külön foglalkozik az úgynevezett sarkalatos törvények körüli aggodalmakkal. Melyek a főbb aggályok?
- Ez az igazi kérdés. Még nem láttuk a sarkalatos törvények szövegét, így egyelőre nem lehet róluk véleményt mondani. Tudjuk azonban azt, hogy fontos törvényeket fognak előterjeszteni ősszel. Az igazságszolgáltatás, a választási törvény és a szólásszabadság további kezelése azok a területek, amelyekre a legtöbben figyelnek, köztük az Egyesült Államok is.

- Kapott bármilyen reakciót a magyar kormánytól a cikkére?
- Azt hiszem, mindenki szabadságon van (nevet.) Én is megyek hamarosan, rögtön az interjú után.

- Említette Hillary Clinton látogatását. Ön jelen volt azon a beszélgetésen, amelyet a külügyminiszter Orbán Viktorral folytatott?
- Igen.

- Mint tudjuk, a külügyminiszter szóba hozta a különböző aggályokat. Fel tudná idézni, milyen volt a beszélgetés hangulata, illetve mi volt Orbán Viktor reakciója az elhangzottakra?
- Nem tudok belemenni a találkozó részleteibe, de annyit elmondhatok, hogy őszinte és informatív beszélgetést folytattak. Megtárgyaltak sok különböző együttműködést a két ország között: Afganisztánt, Líbiát, a Nyugat-Balkánt. Beszéltek Magyarország uniós elnökségéről, és olyan ügyekről, mint az energiabiztonság vagy a romák helyzete. Úgyhogy ez egy nagyon sok témát átfogó tárgyalás volt.

- Clinton külügyminiszter és ön is mindig hangsúlyozza a két ország közötti szövetséget és a barátságot. Idézni szeretnék ugyanakkor néhány reakcióból, amely Thomas Meliának, az amerikai külügyminisztérium tisztviselőjének a magyarországi folyamatokat bíráló nyilatkozatára hangzott el. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője például azt mondta: "Senki sincs abban a helyzetben - sem Magyarországon, sem külföldön - hogy megkérdőjelezze a magyar emberek akaratát." Ez egy nyílt elutasítás, nem szól sem barátságról, sem szövetségről. Nem várna el barátságosabb hangot egy szövetségestől?
- Tudja, nehéz egy vagy két ilyen mondatot kiemelni. Nagyon átfogó együttműködésünk van Magyarországgal, nagyon sok különböző ügyön dolgozunk, és ezekben nagyon pozitív a kapcsolat. Nagyon tisztelem azokat az embereket, akikkel együtt dolgozom ebben az országban: a kormány tagjait, a civil szervezetek és az üzleti szektor képviselőit. Az Egyesült Államok és Magyarország együttműködését így nagyon pozitívnak és barátságosnak tartom.

- Van egy másik reakció, amelyet nem fogok teljes egészében idézni, mert van benne durva szó is. A Fidesz egyik legismertebb politikusa, Deutsch Tamás a Twitteren reagált úgy Thomas Melia beszédére, hogy Ki a - és itt hangzott el a durva szó - az a Thomas Melia? Mit gondol erről?
- Másfél éve élek Magyarországon, és teljesen meg vagyok győződve arról, hogy a magyarok a legelegánsabb úriemberek, akikkel valaha találkoztam. És semmi nem fogja megingatni a hitemet ebben (mosolyog). Azt is elmondanám ugyanakkor, nagyon fontos az, hogy minden kommunikációnkban és együttműködésünkben mindig kulturáltak legyünk, mert barátok, szövetségesek és partnerek vagyunk. Remélem, hogy azok, akik meg akarják érteni, mi a hozzáállása az Egyesült Államoknak, azok el fogják olvasni a cikket, amelyet beadtam a Magyar Nemzethez.

- Az egész vita a demokráciáról szól, de vajon az Egyesült Államok mindig jó példát mutat ebben? A legutóbbi példa az adósságplafon felemelése körüli vita, amelyről sokan azt mondták, hogy a rosszul működő demokrácia bizonyítéka.
- Nem állítjuk azt, hogy tökéletesek vagyunk. Mint minden demokráciában, nekünk is mindig lesznek olyan pillanataink, amikor a dolgok nem az emberek legjobb érdekeinek megfelelően működnek. Ezeken átverekedjük magunkat. Azt is gondolom, hasznos az én országomban élőknek, hogy tudják, vannak következményei annak, miként végezzük a dolgainkat. Mély aggodalommal töltött el az, hogy a svájci frank erősödésének az adósságplafon körüli harc is lehetett az oka. Ez hatással van a magyar emberekre, azokra, akik ülnek otthon az asztaluknál, és próbálják megoldani a hiteleik visszafizetését. Nagyon fontos szerintem, hogy az amerikaiak felismerjék, milyen hatásokat és hullámokat eredményez az, amikor nem a legjobb módon cselekszünk. Ez megint csak visszavezet ahhoz az általános igazsághoz, hogy kötődünk egymáshoz. Összekapcsolódik a gazdaságunk, a külpolitikánk, és így fontos, hogy mindig nyílt és őszinte párbeszéd útján közelítsünk egymáshoz.

- Az egyik lehetséges magyarázat azokra a sokat kritizált lépésekre, amelyeket a kormány megtett, az, hogy azt gondolják, annyira mély válságban vagyunk, hogy nincs idő a fékekkel és ellensúlyokkal való törődésre, és nincs idő a döntések lelassítására sem. Ha erről van szó, az egy elfogadható magyarázat az Egyesült Államok számára?
- Szilárdan hiszek abban, hogy a magyar demokrácia a magyar emberek kezében van. A magyarok ülnek a sofőrülésben. Világos, hogy lesz egy folyamat, amelyben valamilyen módon mindenkit érinteni fognak ezek a változások. Egyúttal azonban azt is szeretném elismerni, hogy a magyar gazdaság nehéz helyzetben van. A kihívásokkal szembeni fellépést támogatásáról biztosította Clinton külügyminiszter.

- Mi várható most az Egyesült Államok részéről? Thomas Melia arról beszélt, hogy a következő hónapokban széles párbeszéd következik, és gondolom, ön sem áll meg egy cikknél.
- A döntéseket a magyarok fogják hozni. Ha néha hasznosnak is tűnik, hogy az Egyesült Államok megszólaljon, a magyaroknak fontos megérteniük, hogy nem avatkozunk bele a barátaink és szövetségeseink politikájába. Nem ez a szerepünk. Hiszünk ugyanakkor abban, a demokrácia alapja az, hogy az átlagembereken múlik, hallatják-e a hangjukat, hogy foglalkoznak-e az ügyekkel. Ahogy mi mondjuk az Egyesült Államokban, a kormány a nép által és a népért van. Tudom, hogy a történelem során sok országban nem volt mindig jó ötlet beszállni a politikába. Magyarország azonban ma már egy más ország, egy 21 éves demokrácia, és ez az átalakulás nagyrészt egy jelentős siker volt.

- Mi fog történni akkor a magyar-amerikai kapcsolatokban, ha a magyar kormány nem kezeli azokat az aggályokat, amelyeket ön és Hillary Clinton felvetett?
- Azt gondolom, hogy nagyon fontos visszalépni néhány lépést, amikor az amerikai-magyar viszonyra tekintünk. Nagyon pozitív kapcsolatunk van sok szempontból, legyen szó biztonságról, rendvédelemről, a NATO-ról. Sok dolgot csinálunk együtt, és nagyon komolyan hiszünk abban, hogy a magyar emberek képesek feltérképezni az előre vezető utat.