Beruházásait félti a kormány reformjától több önkormányzat

Egyelőre a részletek ismerete nélkül nem lehet eldönteni, hogy jó vagy rossz lesz az új önkormányzati törvény az önkormányzatoknak - mondták az [origo] által megkérdezett városvezetők. Akad, aki a kórházak államosítását nem bánja, más viszont az általános iskolákat megtartaná. Az egyik nagy kérdés szerintük az, hogy mi lesz azzal a pénzzel, amit az elmúlt években fektettek azokba az intézményekbe, amelyeket most átvesz az állam.

"A hatósági jogkörök elvonása mindenképpen szűkíti az önkormányzatok szerepét, de a kisebbet is lehet jól csinálni" - mondta az új önkormányzati törvény eddig nyilvánosságra hozott terveiről Szirbik Imre, Szentes szocialista polgármestere az [origo]-nak. A tervezet csütörtökön ismertetett alapelveiről érdeklődve kerestünk meg több települést, de az augusztus 20-i ünnepségek, a pénteki rövid munkanap és a szabadságolások miatt sok olyan városvezető volt, akit nem sikerült elérnünk. Volt, aki annyit mondott, hogy amíg nem nyilvános a részletes tervezet, nem tud róla véleményt mondani, de azok is a részleteket hiányolták, akik telefonon válaszoltak a kérdéseinkre.

Az óvodák és a rendelők maradnak

A tervek szerint jövő januártól hatályos új önkormányzati törvény alapelveit csütörtökön ismertette Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára. A kormány jelentősen átalakítaná az önkormányzatok feladat- és hatásköreit, többek között az egészségügyi ellátást. Ahogy az [origo]-n már korábban megírtuk, az óvodai ellátás önkormányzati feladat marad, az alapfokú oktatást azonban az állam fogja megszervezni, ellátni a jövőben.

A kormány tervei szerint az állam fizetné a pedagógusok bérét, míg az iskolaépületek fenntartása az önkormányzatok feladata maradna. Az oktatás alapvető szakmai követelményeit a kormányzat határozná meg, de az önkormányzat is beleszólhatna a pedagógiai program kialakításába.

Az egészségügyben továbbra is az önkormányzatok kezében maradna a járóbeteg-ellátás (körzeti orvosok, szakrendelők), a fekvőbeteg-ellátást - a még önkormányzati fenntartásban lévő kórházakat - viszont az állam venné át.

A német modell jó lenne

Nagyon sok olyan részlet is homályos még az új önkormányzati törvényből, amely eldöntheti, hogy végeredményben jó vagy rossz lesz a változás az önkormányzatoknak - mondta az [origo]-nak Szirbik Imre. A szentesi polgármester szerint az oktatási feladatok átszervezése jó is lehet, ha az új törvény a német modellt veszi át, azaz ha az iskolák fenntartása az önkormányzatok feladata maradna, a pedagógusokat viszont az állam fizetné. "Ma a normatíva a béreket sem fedezi, és azt is az állam szabályozza, hogy mennyit keresnek a pedagógusok. Az önkormányzatoknak csak postás szerep jut, ráadásul nekik kell kipótolni a hiányos normatívát" - mondta.

A polgármester szerint a kórházak fenntartásában sem nagy az önkormányzatok mozgástere, ezért nem sok változást hozna az államosítás. "Ezen a területen az ingatlanok fenntartása és fejlesztése lesz a kérdés, remélem, ezt a lépést megelőzi majd egy konszolidáció is, mert a hiányokat valakinek rendeznie kell" - mondta. A polgármester szerint problémás az is, hogy a Semmelweis-tervből nem derül ki, hogyan szerveznék át a kórházakat, és az új rendszerben melyik kórház milyen státuszt kapna. Attól tart, hogy a földrajzi fekvése miatt száz éve kiemelt rangú szentesi kórház visszacsúszhat egy "városi istápoly" szintjére.

Az államosítás kényes pontja Szirbik szerint az, hogy nincs szó a tervekben arról, hogyan gondolja az állam az intézmények átvételét. "A tűzoltóságok vagyonáról sincs szó, pedig az elmúlt években sok önkormányzat nagy beruházásokat végzett ezen a területen. Az önkormányzati vagyont kártalanítás nélkül nem lehet elvenni, az államnak legalább azt meg kell térítenie, amit az önkormányzatok önrészként beletettek a felújításokba" - mondta.

Bíznak a lobbierejükben

Egyelőre nagyon sok a nyitott kérdés Kecskemét oktatási ügyekért felelős alpolgármestere, a fideszes Mák Kornél szerint is, szerinte nem világos például az, hogy mi lesz a középfokú oktatással. Mák azt mondta, nagyon várja a részleteket - amelyeket az ágazati törvény fog rögzíteni -, például azt, hogy az alapfokú oktatás területén marad-e bármilyen fenntartói vagy egyetértési jog az önkormányzatoknál, vagy hogy miként fog alakulni az iskolák finanszírozása. Kérdés szerinte az is, hogy az állam által átvett általános iskolák hogyan fognak együttműködni az önkormányzatoknál maradó óvodákkal, esetleg középiskolákkal.

Mák szerint kétségtelen, hogy jelenleg az állami normatíva az iskolák fenntartásának csak mintegy negyven százalékát fedezi. A komoly anyagi gondokkal küzdő kistelepülések biztosan örülnek annak, ha az általános iskolák fenntartását átveszi tőlük az állam, de egész más helyzetben vannak a nagyobb városok - mint Kecskemét, amely több mint harminc általános iskolát tart fenn. Az alpolgármester szerint könnyebbség, ha az oktatási feladatai egy része alól felszabadul az önkormányzat, ugyanakkor nyilván csökken majd az autonómiája.

Ugyanez a helyzet például az önkormányzati fenntartású kórházak állami kézbe vétele esetén is. Mák szerint ebben az esetben az állami fenntartás garancia lenne az intézmények likviditására, viszont a "települési érdekek érvényesítése", például a kórház fejlesztése területén nehezebbé válik.

Az alpolgármester arra számít, hogy az átalakulás után is megmarad azért az önkormányzatok lobbiereje, például a területfejlesztési feladatok ellátására szánt megyei önkormányzatokon keresztül, illetve a területi országgyűlési képviselők és a polgármesterek összedolgozása révén.

"Vigye az állam"

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) a közoktatást érintő részleteket, a végrehajtás részletességét, valamint az önkormányzati bevételek rendezését hiányolja a bemutatott tervekből. Gémesi György, a MÖSZ elnöke, Gödöllő polgármestere pénteken az MTI-nek azt mondta: a leglényegesebb elem, az alapfokú oktatás állami kézbe vételének részletei nem látszanak, nem derül ki, hogy most csak a pedagógusok állami bérezéséről van-e szó, és a szakmai felügyeletről, vagy esetleg az intézmények állami tulajdonba kerüléséről. A MÖSZ álláspontja szerint "az alapfokú oktatás helyben van a legjobb helyen", bár az elmúlt évek hiányos finanszírozása miatt vannak polgármesterek, akik azt mondják, hogy "vigye az állam".

Épp az önkormányzatok által az elmúlt években az oktatásba fektetett pénz miatt sajnálja Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke azt, hogy állami kézbe kerül az alapfokú oktatás. Schmidt nem érti, hogy az államnak miért lesz több pénze a feladatra, mint az önkormányzatoknak.

A kórházak államosításával Gémesi szerint egyetértenek, az alapellátás pedig jó helyen van, és ehhez a tervezet szerint sem nyúlnak hozzá. A kórházak államosítását pénteken kórházi érdekvédő szervezetek, a Magyar Kórházszövetség és a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke is üdvözölte, mert szerintük ezzel hatékonyabbá válhat az egészségügyi ellátás. A TÖOSZ nevében nyilatkozó Schmidt Jenő viszont pont az egészségügyet érintő bejelentést tartja a legrosszabbnak, mert szerinte pont a legtöbb forrást igénylő területek - vagyis az alap- és a járóbeteg-ellátás - maradnának az önkormányzatoknál.