Orosz cégek magyarországi jelenlétét térképezték fel az amerikaiak

Amerikai cégek esélyét latolgatta a budapesti amerikai nagykövetség a paksi atomerőmű bővítési munkálataival kapcsolatban - derül ki a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott diplomáciai dokumentumokból. A hivatalos iratok szerint az amerikaiak jó lehetőségeket láttak a paksi bővítésben, de arra is rájöttek, hogy számolniuk kell a térségben erős befolyással rendelkező orosz cégekkel is.

A paksi atomerőmű bővítése és az ehhez kapcsolódó pályáztatások iránt is érdeklődést mutatott a budapesti amerikai nagykövetség - derül ki egy, a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott diplomáciai dokumentumból. Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége által jegyzett iratot 22 másik, a nagykövetség által jegyzett dokumentummal együtt szerdán hozta nyilvánosságra a kormányzati dokumentumok kiszivárogtatására specializálódott szervezet.

A Pakssal foglalkozó, 2008-ban kelt dokumentum szerint az amerikaiak élénken érdeklődtek a paksi atomerőmű bővítése iránt, és feltérképezték azokat a cégeket, amelyek szóba jöhetnek az atomerőmű bővítésének kivitelezése kapcsán. "A magyar atomszektor lehetséges bővítése kapcsán jelentős lehetőségek adódhatnak olyan amerikai cégek számára, amelyek atomenergiához kapcsolható szolgáltatásokkal foglalkoznak" - írja a Washingtonnak küldött levelében a követség.

Az országgyűlés 2008. március 30-án adott elvi hozzájárulást ahhoz, hogy a Paksi Atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítését előkészítő tevékenység kezdődjön. Pakson jelenleg négy, egyenként 500 megawatt teljesítményű blokk üzemel. Napirenden van ezek élettartamának 20 évvel történő meghosszabbítása.

A döntések mögött politikai játszmák állnak

A diplomáciai irat megjegyzi, hogy a magyar atomszektort orosz cégek uralják, amelyek különböző nyugat-európai és ázsiai cégekkel együtt erős versenyt ígérnek minden szóba jöhető pályáztatásnál. A dokumentum szerint az amerikaiak több magyar szakértő véleményét is kikérték. Egyikük, Poós Miklós, aki akkor a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium osztályvezetője volt, azt mondta, hogy az orosz cégek előnyben lesznek a bővítés során, mivel a már létező erőmű orosz technológia alapján épült, és orosz üzemanyaggal működtetik.

Poós azt is hozzátette a dokumentum szerint, hogy a politika nem lesz befolyással a pályázat kimenetelére, de "az együttműködés az oroszokkal relatíve jó". Egy másik, az amerikaiak által megkérdezett szakértő, Aszódi Attila, aki a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója, ugyanakkor azt mondta, hogy a tender nyitott lesz mindenki számára, de politikai játszmává fog válni.

Aszódi véleményét a levél egy másik részében is idézik. Eszerint a szakértő megemlítette, hogy Magyarországon a legtöbb energetikai területet érintő döntés mögött "gazdasági és politikai játszmák" állnak. A dokumentum végén az amerikaiak megjegyzik, hogy egyetértenek Aszódi véleményével, és szerintük a kormány szava a szakmai kritériumok mellett meghatározó szerepet fog játszani a végső döntésben.

Egy másik dokumentum szintén foglalkozik Magyarországhoz köthető orosz érdekeltségekkel. Egy 2009-ben írt levél részletesen bemutatja a magyar nanotechnológiai fejlesztési irányokat, kitérve a magyar nanotechnológiai intézetek orosz kapcsolataira is. A dokumentum megemlíti a Miskolcon létrehozott nanotechnológiai intézetet is, amelynek az alapja az amerikai diplomáciai jelentés szerint egy orosz-magyar megállapodás volt.