Akiket angyalnak néznek Budapesten - riport az első magyar kopt templomról

Hazájukban évszázadokon át kirekesztették őket, de a XVIII. kerületi Szemeretelep lakóival jól megférnek - ők az Egyiptomból származó kopt keresztények, akiknek első templomát szentelték fel Magyarországon. Riport a szúnyogriasztó hatású tömjénről, a spirituális vezetőkről, egy sorsdöntő beszélgetésről a metrón és az Oszama bin Laden nyakából hiányzó keresztről.

"Furák, de láttam már furábbakat is. Ők is keresztények, és nem szeretik őket ott, na, izé, Egyiptomban" - foglalta össze a koptokról alkotott véleményét egy férfi, aki az első magyarországi kopt templomon végzi az utolsó simításokat a XVIII. kerületben. A templomot vasárnap szentelte fel szigorú biztonsági intézkedések közepette a kopt pápa, III. Senuda, akit Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hívott meg.

"Ezek itt békés emberek, és kedvesek is, mindenkinek köszönnek az utcában. Vasárnaponként egy csomó drága kocsi parkol itt, mind arabok, sok pólyás gyerekkel. Mi már meg sem nézzük őket" - mondta egy középkorú nő, aki a közelben lakik. Közben egy idős férfi jött oda, hogy megkérdezze: "Elnézést, ez az a templom, amit mutattak a tévében?"

Az új kopt templom belülről - a galériáért kattintson!

A kerület kertvárosias, Ferihegyi repülőtérhez közeli részén fekvő új templomban egyelőre nagy a felfordulás: összevissza állnak a padok, még nem teljes a burkolat, munkások húzogatják a berendezési tárgyakat. De az oltár már kész, a falakat szentek és mártírok képei díszítik, és egy üvegkalitka mögött már elkészült a két keresztelőmedence is: egy a gyerekeknek, egy a felnőtteknek. A szekrény tele a ministránsok földig érő hímzett, fehér köntöseivel.

Egy középkorú arab férfi, a ministráns vezet bennünket a kétemeletes templomban. Muszáj volt megduplázni a helyet az emeletráépítéssel, magyarázzák többen, mert túl sok a hívő, egy szinten nem férnek el már. Mintegy ötszázan járnak ide rendszeresen. Kint épül egy vendégeknek szállásul szolgáló épület, a templom harmadik szintjén pedig két szoba van, az ide érkező szerzeteseknek és papoknak. A harangtorony tetejére bumfordi kopt keresztet tettek, állítólag világít éjszaka.

Angyalok ezek?

A világító keresztről egy környéken levő katolikus nő mesélt az [origo]-nak, aki ott jártunkkor a templom bejáratánál nézelődött. Azt mondta, bár nem különösebben ijesztő a környék, de este, sötétben hazafelé tartva "megnyugtató érzés" látni a világító keresztet. Az asszonynak nagyon tetszik a keleties stílusú templom, és szerinte biztosan jó emberek a koptok. A nő szerint vannak olyanok, akik elkezdték emlegetni az iszlámista terrorizmust, "de én az ilyet meg se hallom".

A koptok Egyiptomból jöttek, araboknak néznek ki, de nem muszlimok - ezt a szomszédban épülő református templom lelkésze, Kiss László szerint a református gyülekezetben is sokaknak meg kellett magyarázni. Hogy a koptok egyiptomi keresztények, de az ő egyházukat nem Péter apostol alapította, mint a rómait, hanem Szent Márk, az evangélista, Alexandria püspöke. Hogy nekik is van pápájuk - a jelenlegi, III. Senuda a Márk után következő 116. egyházfő.

Egykor mulató, ma emeletes templom - galéria a kép mögött!

Kiss László szerint először voltak, akik idegenkedtek az új szomszédoktól - a templomot a reformátusoktól vették meg a koptok -, például túl hangosnak találták őket. "Az arabok hangosak, ez nemzeti sajátosság. Ők az istentisztelet után nem mennek rögtön haza, ott maradnak ebédelni, beszélgetni, a gyerekekkel játszani" - magyarázta. Ezenkívül a nyugati szokásokhoz képest nagyon erősen tömjéneznek. "A templom körül is lehet érezni. Mondta az egyik szomszéd, hogy nem zavarja az illat, legalább elűzi a szúnyogokat."

Mások kezdetben panaszkodtak, hogy elfoglalják a járdát a hívők autói. A lelkész szerint a koptok helyzete Egyiptomban hasonló a zsidók itteni helyzetéhez. Az időnkénti üldöztetések miatt nagyon összetartanak, fontos szerepet töltenek be az üzleti életben és a bankvilágban. "Nagyon jó érzékük van ahhoz, hogy egzisztenciát teremtsenek, szóval jól szituált társaság" - fogalmazott.

A kopt istentisztelet is más, a protestánsoknál hangsúlyos prédikáció helyett ők az énekben, a liturgiában élik meg a spiritualitást - mondta a lelkész, aki szerint ezek az ortodox szokások ma még vonzóak is lehetnek a nyugatiak számára. Kiss Lászlót egyszer felhívta egy idős asszony, és kérdezte, hogy kik a szomszédai. Két nehéz szatyorral tartott hazafelé, amikor egy diakónus a hosszú fehér ruhájában kiszaladt, hazakísérte, majd eltűnt. "A néni megkérdezte, hogy angyalok ezek?" - mondta Kiss, aki szerint ez a történet is mutatja, hogy a koptok milyen komolyan veszik a kereszténységet.

A metrón arabul olvasó pappal kezdődött

Júszef Halíl, a templom papja, a magyarországi koptok vallási vezetője a kilencvenes években lett pap Kairóban, és később a kopt pápa küldte Magyarországra, hogy fogja össze az itteni hívőket. A gyülekezetnek, amelyhez nemcsak egyiptomiak, hanem líbiai, iraki, szíriai keresztények és áttért magyarok is csatlakoztak, sokáig nem volt saját temploma, átmenetileg költözhettek be keresztény felekezetek egy-egy épületébe.

Júszef Hálil, a koptok papja keresztelőruhában a keresztelőmedence előtt - a képre kattintva galéria nyílik!

Az új templom épületéhez véletlen folytán jutottak. A múlt század elején itt kocsma működött, azt tudta megvásárolni, és templommá alakítani a negyvenes évek elején a gyarapodó szemeretelepi református közösség. A rendszerváltás környékén viszont az egyházközség eldöntötte, hogy új templomot építtet, de ez sokáig húzódott. "El kellett adni a régi épületet, de a kutyának sem kellett" - mondta a református lelkész, aki szerint ezután találtak rá a koptokra. Egy környékbeli református lelkész utazott egyszer a metrón, és meglátta a koptok papját - Júszef Halílt -, aki éppen arab szöveget olvasott. Mivel a református lelkész Szíriában tanult, és jól tud arabul, szóba elegyedtek. "Júszef atya, aki nagyon közel lakik ide, mesélte, hogy nincs saját templomuk, mire a lelkész azt mondta, hogy éppen árulunk egyet. Erre felcsillant az atya szeme, és meg is vették a templomot" - mesélte Kiss.

Az átépítés után következett a felszentelés. "Nem is tudom elmondani, milyen sokat jelentett, hogy itt volt a pápa. Olyan volt, mint amikor hosszan építed a saját házadat, és utána meghívod a szeretett apádat" - mondta a felszentelésről Júszef Halíl. A koptok számára a pápa spirituális vezető, akivel "nagyon mély lelki kapcsolatban vannak", a templom pedig "nem ebből a világból való, hanem a mennyei királyság kiterjesztése a földön" - mondta a pap. "Ezt a felfogást nem tanítják, ebbe beleszületünk. Nagy felelősség koptnak lenni, egyszerre spirituális és morális felelősség" - tette hozzá.

Ha bin Laden keresztet viselt volna

Halíl szerint szomorú látni, hogy Európában az emberek "messzire szaladnak a gyökereiktől", amelyek pedig a latin kereszténységre épültek. A kopt egyházat szerinte nem a dogmatika, hanem a politika választotta szét a nyugati kereszténységtől. Csak a kulturális háttér, a zene, a liturgia más, a többi ugyanaz. "Olyan, mint egy kert, vegyes gyümölcsfákkal. De mindegyik finom."

Otthon a koptok - akik büszkék rá, hogy az arab hódítókkal nem keveredtek, így bennük maradt meg a legtisztábban a régi egyiptomiak vére - gyakran üldöztetésnek vannak kitéve, időről időre támadások érik őket a muszlim többség részéről. "De nem panaszkodunk, hozzászoktunk, hogy elviseljük ezt az életet" - mondta a pap. Korábban viszont egy református lapnak úgy nyilatkozott: "Ha idejövünk, itt arabok vagyunk. A saját országunkban keresztények vagyunk, mindkét helyen megkülönböztetnek minket."

Halíl szerint a magyarok általában kedvesek, sokan, akik meglátják őt a hosszú fekete ruhájában, nyakában a nagy fakereszttel, megállítják, és megkérdezik, mégis melyik valláshoz tartozik. Csak néha fordult elő, hogy kinevették a megjelenése miatt. Egyszer viszont, amikor a lányáért ment az iskolába, egy fiú rámutatott, és azt mondta, bin Laden - mesélte. "Boldog lennék, ha bin Laden keresztet viselt volna a nyakában" - mondta, hozzátéve, hogy az igazi gond a vízumok körül van, ugyanis a kairói magyar követség megválogatja, hogy az egyiptomiak közül kiknek engedi meg a beutazást, és ez sokszor a koptok dolgát is megnehezíti.