Akár 15 évre is röghöz kötné a diplomásokat a készülő felsőoktatási törvény

Visszafizettetné az állam taníttatásuk költségeit azokkal a diplomásokkal, akik az egyetem vagy főiskola befejezése után külföldre mennek dolgozni - derül ki a felsőoktatási törvénynek az [origo] birtokába került legfrissebb tervezetéből. A javaslat nem határozza meg, hogy mennyi ideig kellene Magyarországon dolgozniuk a diplomásoknak, példaként 7-15 évet említ. A koncepció szerint a jelenleginél jóval szigorúbb feltételekkel lehet majd egyetemet alapítani, és a mostaninál jóval kevesebb pénz jut a felsőoktatásra 2014-től.

Nagyrészt adóemelésekből és kormányzati megtakarításokból álló gazdasági megszorító csomagot jelentett be kedden Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György gazdasági miniszter. A vártnál kedvezőtlenebb gazdasági környezet miatt szükségessé váló kiigazítások miatt a kormány programja nagyon sűrű, az előre eltervezett hétfő-keddi kormányülés után a hétvégén újra összeül.

Bár a lovasberényi kormányülés napirendje zsúfolt volt a gazdasági kényszerdöntések miatt, a miniszterelnök mégis felvett a programba egy ehhez a témához szorosan nem kapcsolódó ügyet, a felsőoktatási törvény tervezetét - tudta meg az [origo] a koncepció készülésének körülményeit ismerő forrástól. Az ügy rendkívüliségét mutatja, hogy az oktatási államtitkárság tervezete úgy került a kormányülés napirendjére, hogy a javaslatot előtte nem hagyta jóvá a kormányüléseket előkészítő közigazgatási államtitkári értekezlet. A kedden zárult kétnapos kormányülésen a gazdasági ügyek miatt végül mégsem maradt idő a tervezetre az [origo] információi szerint, de a kormány vasárnapi ülésén a fő napirendi pontok között szerepel.

Fizetni kell a külföldön dolgozóknak

A felsőoktatási átalakításáról szóló legfrissebb tervezetet az [origo] megszerezte, ebben számos újdonság van a korábbiakhoz képest. A tervezet nem jóváhagyott javaslat, az oktatási államtitkárság elképzeléseit tükrözi, de elfogadásáig több ponton módosulhat.

Lényeges változás a korábbi tervekhez képest, hogy a koncepció államilag finanszírozott képzés helyett állami ösztöndíjjal támogatott képzésről ír. A különbség, hogy a tervezet szerint az ilyen képzés a jövőben csak akkor lesz a hallgatók számára valóban ingyenes, ha még tanulmányaik megkezdése előtt szerződést kötnek az adott egyetemmel vagy főiskolával arról, hogy diplomájuk kézhez vétele után meghatározott ideig Magyarországon vállalnak munkát. Konkrét időszakot a tervezet nem szab meg, csak példaként említ 7 illetve 15 évet. "Ennek nem teljesülése esetén a képzés költségét a hallgató az intézménynek visszatéríteni köteles" - írja a tervezet.

Erre a tervre utalt már a Szegedma.hu című újságnak adott szombati nyilatkozatában Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár is, aki azt mondta: "ha az állam milliókkal támogat meg egy képzést öt év alatt, úgy hiszem, a társadalom joggal várja el, hogy a fiatalok valamit visszaadjanak annak a közösségnek, mely hozzájárult a taníttatásukhoz. Nem feltétlenül forintot, hanem azt, hogy bizonyos ideig annak a közösségnek a javára fejtse ki a tevékenységét. Természetesen az is lehetséges, hogy valaki azt mondja, a diplomaszerzést követően övé a világ, s oda megy, ahová akar. Ebben az esetben viszont maga vagy családja fizeti képzésének költségeit".

Hasonló javaslattal állt elő májusban az oktatási államtitkárság munkáját korábban többször bíráló Pokorni Zoltán, az országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke is. Pokorni azt vetette fel, hogy egyfajta utólagos tandíjat kellene fizettetni azokkal az egyetemi-főiskolai hallgatókkal, akik az állami finanszírozású képzésben nem fejezik be a tanulmányaikat, vagy akik diplomájukat - és tudásukat - külföldre viszik. "Keresni kell a felsőoktatásra fordított közpénz felhasználásának hatékonyabb módját. Éppen ezért felvethető, hogy akik tanulmányaikat önhibájukból nem fejezik be, lemorzsolódnak, vagy a diplomaosztás után röviddel külföldre távoznak, vállalják ennek következményeit" - mondta Pokorni.

Az ötletet akkor közleményben utasította el az államtitkárság arra hivatkozva, hogy "a kormány nem készül semmiféle tandíj bevezetésére". A legújabb koncepcióban megjelenő állami ösztöndíj ugyanakkor Pokorni ötletéhez hasonlít, azzal a különbséggel, hogy a tanulmányaikat félbehagyókat nem kényszerítené az oktatási költségek visszafizetésére.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a Magyar Hírlapnak június elején azt mondta, nem ért egyet Pokorni javaslatával, mert a diplomások külföldre vándorlásának kérdését csak több ágazat összehangolt jogszabály-módosításával és új szabályok kidolgozásával lehet megnyugtatóan rendezni. Szerinte ezt a kerettörvényhez kapcsolódó rendeletek egyikében kell orvosolni, mert ez teszi lehetővé, hogy kellő rugalmassággal igazodjon az éppen aktuális helyzethez.

Megcélozzák a gyenge egyetemeket

A felsőoktatási törvény egy korábbi verziója három típusra osztotta volna a felsőoktatási intézményeket. Létrejöttek volna tudományegyetemek, egyetemek és főiskolák. Az új változat már csak a tudományegyetemeket említi a főiskolák mellett, és csak átmenetileg, 2015-ig engedélyezi, hogy "a jelenlegi torzult intézményrendszer felesleges konfliktusokat elkerülő átalakítása érdekében egyetemek is működhessenek". Utóbbi intézmények a koncepció szerint "az átmeneti időszakban minőségjavulásuk vagy integrálódásuk révén bekerülhetnek a tudományegyetemek sorába, vagy főiskolává alakulnak, esetleg magánintézménnyé alakulnak, vagy megszűnnek".

A tudományegyetemi státusz megszerzéséhez szigorú feltételeket ír elő a tervezet. Nyolc karral és legalább öt akkreditált doktori iskolával lehet tudományegyetemet működtetni, bár egy korábbi koncepció szerint egyetemekhez négy kar is elég lett volna.

A felsőoktatási intézményrendszer átalakítását többek között "a túlméretezett kapacitások" megszüntetésével indokolja a tervezet, és "az intézmények, szakok, karok megfelelően átgondolt és ütemezett" összevonásával tartja megvalósíthatónak. A koncepció előkészítésére rálátó kormánypárti forrás az [origo]-nak azt mondta, ezzel mindenképpen újra kell gondolniuk működésüket olyan jelentős intézményeknek is, mint a Budapesti Corvinus Egyetem. Az egyetem tervezett átalakításáról elsőként az [origo] írt még májusban.

A mostani koncepció a májusban kiszivárgott tizenkettő helyett 26 állami egyetemmel és főiskolával számol a 2012-es tanévtől, a jelenlegi 29-ből hármat már nem említ a koncepció mellékleteként olvasható intézménylistában, és megjegyzi, hogy "még tárgyalások folynak további integrációról". A mostani tervezet alapján több másik mellett várhatóan Corvinusnak is bővülnie kell vagy össze kell olvadnia más intézményekkel, jelenlegi formájában nem működhetne tovább.

Kevesebb lesz a pénz és a hallgató

Több lényeges ponton nem változott a felsőoktatási törvény koncepciója a Népszabadság által nyáron ismertetett változathoz képest. Nem változtak az államtitkárság finanszírozással kapcsolatos elképzelései. A tervezet szerint 2014-ig 36 milliárd forintot vonnak ki a felsőoktatásra költött állami pénzekből.

A koncepció és az arra épülő felsőoktatási törvényjavaslat elfogadását két okból is sürgetőnek nevezi a tervezet. Egyrészt "jogkövető munka mellett csak a kora ősszel elfogadott törvény esetén hozhatók meg a 2012 szeptemberétől induló fontos strukturális változások", másrészt emlékeztetnek, hogy "a publikus törvényalkotási tervben és a Széll Kálmán-tervben a kormány erre tett ígéretet, ezért a céldátum halasztása hitelvesztéssel járna".

A felsőoktatás állami finanszírozásáról a kormány által év elején bemutatott Széll Kálmán-terv azt írta, hogy 88 milliárd forintot kell kivonni a szektorból. Hoffmann az elvonásról az [origo]-nak adott interjúban azt mondta, "a felsőoktatást az állam a válságos helyzetben lévő gazdaság bevételeiből működteti, a fejlesztésekre pedig jórészt uniós források állnak rendelkezésre. Infrastrukturális fejlesztésekre szükség van, hiszen az épületeket, eszközöket meg kell feleltetni a legkorszerűbb szakmai igényeknek. A 88 milliárd, mondom, sok, és ennyi nem is vonható ki az ágazat működtetéséből, amelyhez az idei évben a költségvetés körülbelül 120 milliárd forinttal járul hozzá. A szerkezetátalakítás azonban hozhat kiadáscsökkenést részben a működés racionalizálásával, másrészt az ingatlanok jobb kihasználásával".

A koncepció legfrissebb verziója sem változtatott azon az elképzelésen, hogy az állami felsőoktatási intézményeknek a Nemzeti Felsőoktatási Rendszer részeként és annak szabályai szerint kell működniük. Eszerint nemcsak gazdálkodásukba és rektoraik kinevezésébe szólhat bele a kormány, de a kollégiumok, menzák és büfék irányítását is központi állami cég alá rendelheti.

Nem változott a felsőoktatásba felvehető diákok számának csökkentéséről szóló elképzelés sem. A felsőoktatási törvény koncepciója negyven százalékkal csökkentené a következő három évben az államilag támogatott felsőoktatási képzésre felvehető hallgatók számát.

A legújabb tervezet ugyanakkor az ésszerűsítés fontossága mellett a keretszámok és kapacitások csökkentésének veszélyeire is figyelmeztet: "a felsőoktatás kapacitásának csökkenése várhatóan minőségi javulást, más oldalról viszont a munkanélküliség növekedését és a fiatalok további elvándorlását eredményezheti". Később - ugyancsak a kockázatok között - megemlíti, hogy "az egészségügyi felsőoktatás területén jelentkező államilag finanszírozott hallgatói létszám csökkentése tovább súlyosbítja az egyébként is komoly szakemberhiányt".

Több egyetemistát akar Matolcsy
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kisebb mértékben csökkentené az államilag finanszírozott helyekre felvehető felsőoktatási hallgatók számát, mint az oktatási államtitkárság - írta szerdán a Magyar Nemzet. A lap úgy tudja, hogy az NGM a műszaki, természettudományos és informatikai hallgatók számát a duplájára emelné, az orvos- és pedagógusképzés keretszámát pedig szinten tartaná. Az NGM állítólagos elképzeléseiről itt olvashat.