WL: Kitartó amerikai győzködés előzte meg a guantánamói fogoly befogadását

Hónapokon át tárgyaltak az amerikai diplomaták magyar politikusokkal a guantánamói foglyok Magyarországra szállításáról. A WikiLeaks által kiszivárogtatott táviratok szerint a magyar kormány a Fidesz támogatásához kötötte a magyar-amerikai megállapodás megkötését, a foglyok befogadása ellen azonban Orbán Viktor is felemelte hangját. A diplomáciai táviratokból kiderül, milyen szerepe volt Martonyi Jánosnak és a kínaiaknak abban, hogy végül egy palesztin fogoly érkezett Magyarországra.

A Fidesz szava is döntő fontosságú volt annak a guantánamói fogolynak a befogadásakor, akinek az érkezésére végül a Bajnai-kormány mondott igent 2009-ben - derül ki az USA budapesti nagykövetségének diplomáciai távirataiból. A WikiLeaks által kiszivárogtatott táviratok részletesen beszámolnak arról, hogy az amerikai diplomaták milyen erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy az ötletért eleinte nem lelkesedő Fidesz végül ne akadályozza meg a gondosan kiválasztott fogoly befogadását.

Barack Obama amerikai elnök 2009. január 22-én rendelte el a guantánamói katonai börtön egy éven belüli bezárását, és a terrorizmussal gyanúsítottak kegyetlen módszerekkel történő kihallgatásának beszüntetését. Egy alig egy nappal később kiadott távirat szerint Magyarország már akkor fontolgatta azt a lehetőséget, hogy rabokat fogadjon be a megszüntetendő börtönből, az amerikaiak pedig a rákövetkező időszakban többször is nyomást gyakoroltak magyar politikusokra azért, hogy ezt elősegítsék.

2009. szeptember 16-án a kormány bejelentette, hogy Magyarország részt vesz a guantánamói fogolytábor bezárását elősegítő nemzetközi programban azzal, hogy befogad egy foglyot. A ciszjordániai származású rabot decemberen szállították Magyarországra. A Fidesz korábban kockázatosnak nevezte a volt rabok befogadását.

A Jobbik miatt kérte Orbán a befogadási kérelem visszavonását

A WikiLeaks által nyilvánosságra hozott táviratok szerint a tárgyalások során az akkori magyar kormány és az ellenzéki politikusok is "csendben" akarták hallatni a hangjukat az ügyben. Egy februári távirat szerint Göncz Kinga akkori külügyminiszter azt mondta a vele tárgyaló amerikai diplomatának, hogy "komolyan megfontolják a foglyok befogadását". Erre a távirat szerint April H. Foley amerikai nagykövet azt kérdezte tőle, hogy akkor ez egy "politikai igen-e" a kormánytól, mire Göncz azt válaszolta, hogy az erős kijelentés lenne, de vehetik "csendes támogatásnak".

A táviratok szerint a Fidesz vezetősége is csak halkan mondta el a véleményét az ügyben, viszont határozottan arra kérte az amerikaiakat, hogy vonják vissza a fogoly befogadására vonatkozó kérelmüket. Egy 2009 márciusában kelt távirat szerint "annak ellenére, hogy a Fidesz vezetése megfogadta, nyilvánosan csendben maradnak az üggyel kapcsolatban, Orbán Viktor Fidesz-elnök a nagykövetnek írt levelében azt kérte, hogy vonják vissza a kérelmet".

Barack Obama elrendeli a guantánamói fogolytábor bezárását

Ezt a levelet több táviratban is felemlegetik, de külön jelentést nem küldött róla a budapesti nagykövetség. Az azonban több táviratban is szerepel, hogy miért nem látta volna szívesen Orbán a guantánamói foglyot Magyarországon. Egy júniusban írt távirat szerint Orbán amiatt aggódott, hogy az EP-választáson jó eredményt elérő Jobbik szavazókat csábíthat el a Fidesz történelemi szavazóbázisától.

A Jobbikra más fideszes politikusok is hivatkoztak a táviratok szerint. Az Egyesült Államok guantánamói különmegbízottja, Daniel Fried a júniusi jelentés szerint találkozott Balla Mihály fideszes képviselővel, aki jelenleg a parlament külügyi bizottságának az elnöke, és Dán Károllyal, a Fidesz külügyi szakértőjével is. Balla akkor azt mondta, hogy a Jobbik sikere az EP-választáson "bonyolítja" a magyar politikai térképet, főleg közbiztonsági szempontból. A fideszes képviselő szerint ha a Fidesz közreműködik a guantánamói fogoly befogadásában, akkor az a pártot "a szélsőjobb célpontjává teheti". "A politikai elit amiatt aggódik, hogy a Jobbik a Fidesz ellen kampányolna, hogy ezzel szerezzen szavazókat" - mondta a távirat szerint Balla.

A "beteges háromszög" egyezkedései

A Fidesz tiltakozása komoly problémát okozhatott az amerikai diplomatáknak, a táviratokból ugyanis az derül ki, hogy az akkori kormánytisztviselők csak az ellenzék beleegyezésével lettek volna hajlandóak megállapodni az amerikaiakkal. Horváthné Fekszi Márta külügyi államtitkár egy márciusi távirat szerint azt mondta, hogy a miniszterelnök (aki akkor Gyurcsány Ferenc volt) hangsúlyozta, a végső belegyezéséhez szükséges a Nemzetbiztonsági Bizottság és a Külügyi Bizottság beleegyezése, valamint a Fidesz és az MSZP vezetőségének a jóváhagyása is. Ez Fekszi szerint azért sem "egyszerű döntés", mert a Fidesz és az MSZP néhány tagja is ellenzi a fogoly befogadását.

Egy júniusi táviratból kiderül, a kormány számított arra, hogy az amerikaiak megpróbálják meggyőzni a fideszes politikusokat arról, hogy ne ellenezzék a magyar-amerikai megállapodást. Várkonyi László külügyi szakállamtitkár a távirat szerint azt mondta Fried különmegbízottnak, hogy "Önöknek több dolga van itt, mint nekünk", hogy meggyőzzék a Fideszt a kormányzati álláspont támogatásáról. Az államtitkár a távirat szerint még arra is megkérte az amerikai különmegbízottat, hogy tájékoztassák őket a politikai pártokkal történő egyeztetésekről.

Fried ezek után találkozott Ballával és Dánnal, akik az aggodalmaikon kívül a kormány magatartását is kritizálták. "A probléma az, hogy csak a sajtón keresztül küldenek üzenetet, és mi még mindig várunk az álláspontjukra" - mondta a távirat szerint Balla. Dán pedig azt hangsúlyozta, hogy a kormánynak velük kellene beszélnie, és nem egy "beteges háromszögön keresztül".

Az amerikai különmegbízott azonban nemcsak fideszes politikusokkal találkozott, hanem a táviratok szerint felkereste Mesterházy Attila szocialista frakcióvezetőt is. Ezt a találkozót azért is tarthatták fontosnak az amerikaiak, mert egy korábbi távirat szerint kormányzati forrásból úgy értesültek, hogy Mesterházy nyíltan is tiltakozott a megállapodás ellen. A találkozón a távirat szerint Mesterházy megemlítette, hogy a fogoly befogadása téma lehet a közelegő országgyűlési választáson, és megkérdezte az amerikai különmegbízottat, hogy "mi a jutalom, milyen előnye származik Magyarországnak"? Fried erre azt válaszolta, hogy a szövetségeseknek és barátoknak segíteniük kell egymást a "közös jó" érdekében.

Martonyit ajánlotta Bajnai az amerikaiaknak

Segítette az amerikaiakat céljaik elérésben az, hogy Gyurcsány Ferencet 2009 áprilisában Bajnai Gordon váltotta a miniszterelnöki pozícióban - derül ki egy júliusi táviratból. A jelentés szerint Gyurcsány ragaszkodott ahhoz, hogy négypárti konszenzus szülessen a megállapodásról, Bajnainak azonban nem volt ilyen feltétele. A miniszterelnök végül szeptember 16-án közölte az amerikaiakkal, hogy Magyarország befogad egy guantánamói foglyot. A bejelentést azonban további egyeztetések előzték meg, amelyekben fontos szerepe volt a jelenlegi külügyminiszternek, Martonyi Jánosnak is.

Bajnai egy nappal a megállapodás nyélbe ütése előtt fideszes is politikusokkal is találkozott. Erről később azt mondta az amerikaiaknak, hogy "viszonylag jól ment". A találkozón a távirat szerint jelen volt a külügyi és a nemzetbiztonsági bizottság fideszes elnöke és Navracsics Tibor frakcióvezető is. A távirat szerint mindannyian "méltányosak" voltak, és "vették az üzenetet". Bajnai azonban azt is hozzátette, hogy "minden Orbán Viktor függ".

A Fidesz belegyezéséről azonban egy másik találkozón hangzott el egyértelmű kijelentés. Fried különmegbízott ugyanis felkereste Martonyi Jánost is, az Orbán-kormány korábbi és jelenlegi külügyminiszterét, akiről a távirat szerint Bajnai azt mondta, segíthet a Fidesz vezetését rávezetni a helyes döntésre. A találkozón Martonyi azt mondta Friednek, hogy a Fidesznek nem jelent nehézséget, hogy támogassa a guantánamói fogoly befogadását.

A távirat ezek után arról is beszámol, hogy a külügyi bizottság fideszes elnöke, Németh Zsolt nyilvánosan is megszólalt az ügyben. A külügyi bizottság rendkívüli zárt ülése utáni sajtótájékoztatón Németh azt mondta, hogy "a Fidesz nem emel elvi kifogást" a fogvatartott befogadása ellen. Azt is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy pártja álláspontja szerint "a befogadás kérdése a kormány hatásköre". Az amerikaiak forrásai szerint Németh bejelentését a párt "legmagasabb szintjén" fogalmazták meg, ami szerintük Orbán Viktort jelenti.

Kínai nyomásra utasították el az ujgurokat a magyarok

A magyar-amerikai megállapodás egyik fontos kikötése volt a befogadott guantánamói fogoly nemzetisége. A WikiLeaks által kiszivárogtatott táviratok szerint a magyarok nagyon alaposan utánajártak a lehetséges jelölteknek, és végül a felajánlott foglyok közül többnek a befogadását is kizárták.

A táviratok szerint az amerikaiak első körben 24 foglyot ajánlottak Magyarországnak, tizenhét ujgur nemzetiségűt, négy üzbéget, két egyiptomit és egy palesztint, akik a legkisebb fenyegetési kategóriába tartoztak. Egy februári távirat szerint a kormány aggódott amiatt, hogy ha belemegy a foglyok befogadásába, az hátrányosan érintheti egy harmadik országgal való kapcsolatát. A távirat szerint Williamson utazó nagykövet erre azt felelte, hogy Kína ugyan tiltakozott amiatt, hogy korábban öt ujgurt Albániába szállítottak, de a nagykövetét sem hívta vissza, és a diplomáciai kapcsolatokat sem minősítették vissza.

Mindezek ellenére Fekszi Márta külügyi államtitkár néhány héttel később azt mondta az amerikaiaknak, hogy elutasítják az ujgurok befogadását. Ezt a fejlődő kínai-magyar gazdasági kapcsolatokkal és a kínai nagykövetség nyomásgyakorlásával indokolta. Fekszi szerint a kínaiak "felvetették ezt a témát", és már meg is köszönték a magyar döntést. Egy későbbi távirat idéz egy magyar kormánytisztviselőt, aki szerint a foglyok nemzetisége diplomáciai okok miatt lényeges, ugyanis Magyarország a legkisebb mértékben hajlandó kockára tenni emiatt a kétoldalú kapcsolatait.