A csóró iskolákban kiszúrás az egész napos oktatás

A gyerekeknek van idejük rendesen enni, sokat mozogni, jókat beszélgetni, megírni a leckét, haza pedig már csak pihenni mennek - jó esetben ez a kormány által tervezett egész napos iskola haszna. Ehhez azonban rengeteg pénz kell, amely nélkül egyszerű gyerekmegőrzővé válnak az oktatási intézmények. A délután is tartó képzés minden általános iskolában kötelező lesz, és felső tagozatban is csak a kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók hagyhatják ki.

"Az egész napos iskola nem azt jelenti, hogy délelőtt sorban leadjuk a tanórákat, délután pedig őrizzük a gyerekeket. Egy egész napban, nem két fél napban kell gondolkodni" - mondta az [origo]-nak Lányi Marietta, a már húsz éve egész napos képzést nyújtó budapesti általános iskola, a Gyermekek Háza igazgatója. Szerinte ez egész napra széthúzott oktatási forma, ahol "lehetőség van a tanulás mellett a sportolásra, a művészeti foglalkozásokra, közös beszélgetésekre, vagyis a gyerekekkel való törődésre".

A kormány által elfogadott, egyelőre nem nyilvános köznevelési törvény szerint az általános iskolákban elsőtől nyolcadik osztályig kötelezővé teszik az egész napos oktatást. Az [origo] birtokába került koncepció azt írja: "alsó tagozaton a nevelés-oktatás egész napos keretben folyik, és összevont osztályokban is történhet". A felső tagozatról azt írja a törvénytervezet, hogy "a nevelés-oktatás egész napos keretben folyik, tanítási órákon, választott foglalkozásokon és tanulóidőben", de a felső tagozatos diáknak az igazgató - szülői kérésre - felmentést adhat a délutáni foglalkozások alól. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár korábban azt mondta, hogy alsó tagozaton már a következő tanévtől életbe léphet az új rendszer, de a felsőben is minél előbb szeretnék megvalósítani.

"Kulturált étkezés, játék és csendes tanulás"

"Alapjaiban különbözik az egész napos iskola a napközitől" - írta az [origo] kérdésére a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkársága. Az államtitkárság szerint "a napközi egyfajta gyermekmegőrző szolgáltatás, ahol a napközis tanár felügyeletével - jó esetben - elkészül a másnapi házi feladat is. Az egész napos iskola oktat, művel, szórakoztat és nevel" - közölte a minisztérium.

Az államtitkárság azt írta, az egész napos iskola napirendjébe "a tanórákon kívül beletartozik a nyugodt, kulturált étkezés, a mindennapos mozgás, a játék, a különböző szakkörök, a korrepetálás és a csendes tanulás". Szerintük az ilyen oktatási rend egyik nagy előnye, hogy a gyerekek úgy mehetnek haza az iskolából, hogy "otthon jut idő játékra, pihenésre, a család a házi feladat készítése helyett beszélgetéssel töltheti az estéket".

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy az államtitkárság által készített kerettantervek mennyire szabályozzák majd, mit kell csinálniuk a tanítóknak és a gyerekeknek az egész napos iskolában, mennyire dönthetik el szabadon a tanárok, hogy mivel foglalják le a gyerekeket. Az államtitkárság erről csak annyit mondott az [origo]-nak, hogy "az egész napos nevelés-oktatás a tanítási rendhez hasonlóan részben kötött keretek között zajlik, de az államtitkárság bőven hagy teret a pedagógusok kreativitásának kibontakoztatására".

Felmentés csak a kiemelkedően teljesítőknek

"Nálunk az oktatás reggel 8 órától délután 16 óráig tart, így van időnk arra, hogy közös beszélgetéssel kezdjük és zárjuk a napot" - mondta a Budapest II. kerületében működő Gyermekek Háza napirendjéről az igazgató, Lányi Marietta. Az iskolában a tanórákat vagy tanítási blokkokat közös játék, sport- vagy művészeti foglalkozás, illetve akár mesehallgatás is megszakítja.

Lányi Marietta szerint az iskolájában azért nem vezették be felső tagozaton is az egész napos oktatást, mert a hetedik és nyolcadik osztályos, 13-14 éves gyerekek nem igénylik az egész napos oktatást, mert sok különórára, sportfoglalkozásra járnak. "Igaz ez a II. kerületre, ahol a szülők jelentős része meg tudja és meg akarja oldani gyermeke délutáni elfoglaltságát. Azonban a hátrányos helyzetű régiókban jó forma lehet az egész napos oktatás a felső tagozaton is, hiszen bekerülhetnek az iskolába tartalmas szabadidős tevékenységek" - mondta az igazgató.

Ahhoz, hogy a felső tagozatosoknak is tartalmas képzést adjon az egész napos iskola, Lányi Marietta szerint több (már szaktárgyat is tanító) tanár, illetve sok művészeti, sport- és informatikai felszerelés kell. "Ilyen életkorban a sport, a számítógép, a filmek érdeklik a gyerekeket, annak nincs értelme, hogy uzsonnáig bent ülünk, és - kis túlzással - papírrepülőt hajtogatunk" - mondta az igazgató.

Lányi Marietta szerint kiszámíthatatlan, hol mennyien kérik majd a felső tagozatos diák délutáni felmentését, az viszont biztos, hogy tanórákról nem engedheti el a tanulót az intézmény igazgatója. Az oktatási államtitkárság a felmentés szabályozásáról annyit árult el, hogy "azoknak a gyerekeknek adható, akik valamely művészeti oktatásban, sportban kiemelkedő teljesítményt értek el, és a hét meghatározott napjain az iskolán kívül edzésre, táncórára, nyelvórára járnak".

Ebédlő és tornaterem nélkül "képtelenség"

"Ott, ahol az egész napos iskolát általánossá és kötelezővé tették (például Finnországban), az oktatási szolgáltatások minősége és a gyerekek tanulmányi kimenete is jóval kiegyenlítettebb, mint a szelektív iskolarendszerekben" - ezt állapította meg Darvas Ágnes és Kende Ágnes szociológus, aki 2009-ben a parlament szociális és ifjúsági bizottságának felkérésére tanulmányban vizsgálta az egész napos iskola nemzetközi tapasztalatait és hazai bevezetésének lehetőségét.

Darvas Ágnes most azt mondta az [origo]-nak, hogy "az egész napos iskola egyértelműen segít a hátrányos helyzetű családoknak. Ebben a rendszerben ugyanis a rosszabb anyagi helyzetben lévő gyerekek is részt vehetnek olyan különórákon, nyelvórákon, sportórákon, amelyekből egyébként kimaradnának". A tanulmányban ugyanakkor kiemelték, hogy "önmagában az iskola egész napossá tétele nem hoz minőségi változást, a fejlesztésnek a pedagógiai minőség javításától a szolgáltatások széles tárházának nyújtásáig kell kiterjednie".

Darvas Ágnes szerint "külföldön nem egyik napról a másikra vezették be a rendszert, Magyarországon sem szabad elsietni". A szociológus szerint például sok hátrányos helyzetű területen az iskolában jelenleg nincs ebédlő, tornaterem, több sportág kipróbálására alkalmas udvar, "márpedig ezek nélkül képtelenség egész napos iskolát csinálni".

Pokorni szerint még nem alkalmasak erre az iskolák

Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke, aki többször nyilvánosan kritizálta az oktatási államtitkárság koncepcióit (erről bővebben itt és itt olvashat), az egész napos iskoláról a múlt héten azt mondta: nem tenné kötelezővé ezt a képzési formát, szerinte erre "pénzügyileg motiválni kell és szakmailag fel kell készíteni az intézményeket, mert erre még nem alkalmasak". Pokorni hozzátette: "amikor valaki azt írja, hogy a felsősöket délután haza lehet engedni, az arra utal, hogy úgy képzeli ezt, mint a napközit, de a kettő ég és föld" - fogalmazott Pokorni Zoltán, aki szerint felső tagozaton is lehetőségként kellene ezt megjeleníteni, és nem kötelező jelleggel.

A köznevelésről szóló törvénytervezetből nem derül ki, hogy az oktatási államtitkárság szerint mennyi pénzbe kerülne az egész napos iskola bevezetése. A költségek nagyságrendjére utal ugyanakkor, hogy a kötelező mindennapos testnevelés óra bevezetésének költségvetési hatásairól azt írja a dokumentum: jövő szeptembertől 1,7 milliárd forintba kerülne, majd a következő évtől 5,2 milliárd forintot kellene költeni erre. Ez a törvény egyik kidolgozójától kapott információnk szerint a sportórákat szervezők bérét jelenti, és nem tartalmazza az infrastrukturális fejlesztéseket.