A vádlott halála miatt megszüntetik a Képíró Sándor elleni büntetőpert

Törvény mondja ki, hogy a vádlott halála után az ellene folyó eljárást meg kell szüntetni, ezzel véget érhet a 98 éves korában elhunyt, háborús bűntettel vádolt volt csendőr százados, Képíró Sándor elleni büntetőper.

Képíró Sándor halála miatt megszűnik a háborús bűntett vádjával indult büntetőper - közölte a Fővárosi Bíróság büntető kollégiumának vezetője az MTI-vel. A bíróság július közepén kihirdetett elsőfokú ítélete bizonyítottság hiányában felmentette Képírót, ez ellen fellebbezett az ügyész bűnösség megállapítása érdekében, a védelem pedig azért, hogy bűncselekmény hiányában mondják ki a felmentést - mondta Frech Ágnes.

A volt csendőr százados szombaton hunyt el. A 98 éves férfi, aki az ügyészség szerint járőrparancsnokként közreműködött az 1942. januári újvidéki vérengzésben, ártatlan civilek törvénytelen kivégzésében, már az elsőfokú büntetőper idején súlyos beteg volt. Az ítélethirdetés is két napon át tartott az idős férfi rossz egészségi állapota miatt, Képírót már a kórházból szállították a bíróság épületébe. Képíró az eljárás során mindvégig tagadta bűnösségét.

A törvény kötelező rendelkezése szerint a vádlott halála után az ellene folyó eljárást meg kell szüntetni - közölte Frech Ágnes. A Képíró-ügyben az írásba foglalt elsőfokú ítéletet felterjesztik a fellebbviteli főügyészségnek, amely minden bizonnyal az eljárás megszüntetésére tesz majd indítványt a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblának. A vádlott halála esetén a táblának már arra sincs lehetősége, hogy érdemben vizsgálja a fellebbezéseket, állást foglaljon az azokban található érvelésekről - fűzte hozzá az FB kollégiumvezetője, aki elmondta azt is, hogy az elsőfokú ítéletet az FB eljuttatja a Külügyminisztériumnak, ugyanis a szerb hatóságok meg kívánják azt ismerni.

A náci háborús bűnösök után kutató Simon Wiesenthal Központ 2006 szeptemberében jelentette be, hogy Képíró Sándor személyében feltételezett háborús bűnöst találtak Magyarországon. Képíró Sándor a háború után évtizedekig Argentínában élt, 1996-ban tért vissza Magyarországra. Annak idején két per is zajlott ellene: 1944-ben tíz évre ítélték a Magyar Hadsereghez való hűtlensége és rossz hírnév keltése miatt (ezt az ítéletet a német megszállás után érvénytelenítették), majd 1946-ban a népbíróság 14 évre ítélte háborús bűnök miatt.

Cikkeinket a Képíró-perről itt olvashatja.