Menekülnek a koalíciós kényszertől a kormánypártok

Megnehezíti majd a politikai taktikázást, viszont várhatóan felszámol sok bonyolult szabályt a kormánypártok által körvonalazott új választási rendszer. Fontosabbak lesznek az egyéni körzetek, amivel a legerősebb párt bebiztosíthatja hatalmát, a kisebb pártoknak legfontosabb, őket erősítő részleteket azonban egyelőre homályban hagyták a kormánypártok.

Nem az arányosság, hanem a stabil kormánytöbbség volt a legfontosabb szempont, amikor a Fidesz lefektette az új választási rendszer alapjait - mondta az [origo]-nak a kormánypárt egyik, a törvény előkészületeire rálátó képviselője, aki szerint a magyarországi viszonyoknak az felel meg a leginkább, ha egypárti kormányok alakulnak. "A koalíció nem jó, a nagykoalíció pedig egyenesen katasztrófa lenne" - fogalmazott a képviselő.

A Fidesz és a KDNP frakciója a múlt héten, a hajdúszoboszlói kihelyezett ülésen állapodott meg az új rendszer néhány alapvető jellegzetességéről. Bár sok részlet még kidolgozatlan, az alapelvek alapján már látszik: a kormánypártok olyan rendszerben gondolkodnak, amely a mindenkori legerősebb pártot - jelen esetben a Fideszt - hozzásegíti ahhoz, hogy stabil kormánytöbbséget szerezzen a parlamentben.

A választási rendszereknek két alapvető típusa van: a csak egyéni választókerületekkel működő többségi modell - például az Egyesült Államokban vagy Nagy-Britanniában -, illetve a csak országos listát használó arányos modell, amelynek legismertebb példája az izraeli rendszer (ezekről részletesen keretes írásunkban olvashat). A jelenlegi magyar választási rendszer ezt a kettőt ötvözi, és hasonló, vegyes rendszerben gondolkodnak a kormánypártok is.

A két véglet
Az egyéni választókerületekkel működő rendszer erősen torzít, de biztosítja a stabil kormánytöbbséget: Nagy-Britanniában körülbelül az összes szavazat alig több mint egyharmadával parlamenti többséget lehet szerezni (igaz, hogy 2010-ben nem így történt, hanem a második és harmadik helyezett koalíciója alakíthatott kormányt). Az izraeli rendszer ezzel szemben lehetővé teszi, hogy az ország heterogén társadalmának különböző csoportjai arányos képviselethez jussanak: a Kneszetben 12 párt van, a legnagyobb is csak 28 mandátummal rendelkezik a 120-ból. Ennek következtében minden választás után változatos koalíciók jönnek létre, ami instabillá teszi a kormányokat.

Többet ér az egyéni körzet

A hangsúlyok ugyanakkor várhatóan eltolódnak a többségi elv javára. Jelenleg a mandátumok 45,5 százaléka szerezhető meg egyéni körzetben, a többi területi vagy országos listáról. A Lázár János frakcióvezető által bejelentett elképzelések szerint a Fidesz 90-110 egyéni körzettel számol, ami a 200 fősre tervezett parlament 45-55 százalékát adná, tehát megnőhet az egyéni körzetben megszerezhető mandátumok aránya.

Mivel a frakcióülésen azt is eldöntötték, hogy a választókerületek nem léphetik át a megyehatárokat, valószínű, hogy inkább több kisebb körzet lesz - hiszen így könnyebb kialakítani közel azonos méretű körzeteket. Ez az arányosság helyett a stabil parlamenti többség irányába viszi a választási rendszert: leegyszerűsítve ugyanis a listára leadott szavazatoknál a kevesebb voksot kapó pártoknak is jut mandátum, egyéniben viszont a győztes mindent visz.

A többségi elvet erősíti az is, hogy a Fidesz egyfordulós választást akar. Ez azt jelentené, hogy az nyeri el a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapja, nem kell abszolút többséget szerezni (50 százalék plusz egy szavazat). Ez mindaddig a jelenlegi kormánypártnak kedvez, amíg a Fidesz a legnépszerűbb, hiszen akár a szavazatok egyharmadával is megszerezhet egy-egy mandátumot.

Nehezebb lesz az ellenzéki összefogás

A helyzet csak akkor változna meg, ha valamelyik ellenzéki párt népszerűbb lenne, de Orbán Viktor zárt körben többször is jelezte, ezzel a lehetőséggel egyelőre nem számolnak, hiszen jelenleg a Fidesznek nincs igazi alternatívája. Egy jelentősebb népszerűségcsökkenés, és az ellenzéki pártok megerősödése azonban bizonyos területeken helyzetbe hozhatná az ellenzéket: Északkelet-Magyarországon a Jobbik, Budapest egyes körzeteiben az MSZP vagy az LMP is megszerezhetne néhány mandátumot.

Magyarországon azért lett kétfordulós a választási rendszer, mert a rendszerváltó ellenzéki pártok úgy gondolták, csak a második fordulóban, egymás javára visszalépve lesz esélyük legyőzni a kommunista utódpárt jelöltjeit. Ez a számítás ugyan nem vált be, de a kétfordulós rendszer lehetőséget adott a taktikázásra: a pártoknak nem kellett már a választások előtt együttműködésre lépniük, elég volt az első forduló után visszaléptetniük jelöltjeiket egy másik párt javára. Ez történt például, amikor 1998-ban a Kisgazdapárt visszaléptette jelöltjeit a Fidesz javára. Hasonlóra a jövőben valószínűleg nem lesz lehetőség, ami megnehezítheti az ellenzéki pártok dolgát. Bár a jelenlegi ellenzéki pártok élesen szembenállnak egymással is, 2014-ig kialakulhat köztük valamilyen együttműködés, vagy létrejöhetnek új erők, amelyeknek az egyfordulós rendszerben nehezebb dolguk lesz.

Van, ami a kis pártoknak kedvez

A 2010-es választások eredményeiből jól látszik az is, hogy ha a kormánypártok csak egyéni vagy csak listás választás mellett döntenek, az sajátos helyzetet teremtene. Az egyfordulós, csak egyéni körzettel működő rendszerben például jelenleg az MSZP-s Tóth József lenne az egyetlen ellenzéki képviselő. Ilyen választási rendszerben a mostaninál könnyebb lenne kétharmados többséget szerezni, ami lehetővé tenné a tavasszal elfogadott alaptörvény módosítását vagy leváltását.

A területi listák várható eltörlése ugyanakkor sokat javít a rendszer arányosságán, hiszen ezek a nagyobb pártoknak kedveztek. A kisebbek hiába lépték át az 5 százalékos küszöböt, nem biztos, hogy mandátumot is szereztek: tavaly például Tolna megyében a Jobbik 15,4 százalékos eredménnyel sem jutott listás mandátumhoz, mert a négy kiosztható képviselői helyből hármat a Fidesz (58,6 százalék), egyet az MSZP (17,8 százalék) kapott. A Jobbik több mint 18 ezer szavazata így az országos listára került, már kevesebbet ért, hiszen ott több mint 42 ezer szavazat kellett egy mandátumhoz.

A kisebb pártok érdekeit elvileg jobban szolgálja, ha a listás mandátumokat egyetlen országos listáról lehet megszerezni, mivel itt egyenlő esélyekkel indul a mandátumokért minden párt. Egyelőre nem világos azonban, hogy mit kezdenek a kormánypártok az egyéniben nem győztes jelöltekre leadott szavazatokkal. Ezek a jelenlegi rendszerben az országos listára kerülnek, és kompenzációs mandátumokat lehet velük szerezni, ami szintén a kisebb pártoknak kedvez.

Az LMP-re várnak

Az első, Áder János fideszes EP-képviselő által kidolgozott koncepció szerint ezek a szavazatok elvesztek volna, ami nagy érvágást jelentett volna minden ellenzéki pártnak (illetve népszerűsége elvesztése esetén a Fidesznek is). Az [origo]-nak múlt héten névtelenséget kérő fideszes képviselők azt mondták, a hajdúszoboszlói frakcióülésen megállapodás született arról, hogy lesz valamiféle kompenzáció, Lázár viszont az ülés utáni sajtótájékoztatón már nem beszélt erről.

Orbán Viktor szavaz a 2010-es önkormányzati választásokon

Ezt egy, a törvényalkotási folyamatra rálátó képviselő úgy magyarázta, hogy a kompenzáció lehet az egyik olyan kérdés, amelyben engedményeket tudnak tenni az ellenzéknek, ha az hajlandó konstruktívan hozzáállni a választójogi reformhoz. A forrás szerint elsősorban az LMP együttműködésére számítanak, és nem véletlen, hogy a legkisebb párt számára fontos kompenzáció nyitott kérdés maradt (a Fidesz az új alaptörvény parlamenti vitájához is szerette volna megnyerni az LMP-t, de a párt végül bojkottálta az alkotmányozást).

Egyelőre nyitott kérdés az is, hogy milyen módszerrel osztják majd fel a listás mandátumokat. Erre jelenleg az úgynevezett d'Hondt formulát alkalmazzák (a 2010-es országos lista felosztását itt találja), de más országokban más módszereket használnak. Az úgynevezett Sainte-Laguë formulával például jobban kiegyenlítődnének a mandátumarányok, ezért a kisebb pártok számára ez kedvezőbb módszer lehetne.

Magyarok és magyarok

Bár a határon túli, magyar állampolgársággal rendelkező magyarok szavazati joga eldöntött kérdés, továbbra sincs megállapodás arról, hogy milyen módon gyakorolják ezt. Semjén Zsolt KDNP-elnök javaslata szerint a voksaik az országos listára kerülnének, míg Kövér László házelnök külön, egyéni rendszerben megválasztott képviselőket szeretne. Kormánypárti források szerint sok függ attól, hogy végül hányan élnek a kedvezményes honosítás lehetőségével, vagyis mekkora szavazatmennyiségre lehet számítani.

Fideszes források szerint a Semjén-féle javaslat előnye az egyszerűsége, viszont ellene szól, hogy ezzel a határon túli magyarokat is bevonják a magyar pártpolitika küzdelmeibe. Kövér javaslatával a határon túliak valódi képviselőket küldenének a magyar országgyűlésbe, ez viszont azt is jelentené, hogy ők a saját érdekeik szerint szólnának bele a magyar belpolitikába: például az autonómiatörekvések támogatásához köthetnék az éves adótörvények megszavazását.

Választási földrajz

Várhatóan komoly vitát vált majd ki az egyéni körzetek újrarajzolása. A korábbi körzetek határait közvetlenül a rendszerváltás előtt egy minisztertanácsi rendelet szabta meg, de a népesség mozgása miatt mára hatalmas aránytalanságok alakultak ki: a legkisebb, veszprémi körzetben kevesebb mint 27 ezer, Szigetszentmiklóson és környékén viszont több mint 74 ezer polgár választ egy-egy képviselőt, ami sérti az egyelő választójog elvét.

Lázár szerint a kormánypártok az alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó európai szervezet, a Velencei Bizottság ajánlásainak megfelelően úgy fogják kialakítani a kerületeket, hogy azokban a választópolgárok száma legfeljebb 15 százalékkal legyen több vagy kevesebb, mint az átlag. Ez többek közt azt jelenti, hogy jelentősen csökkenni fog a budapesti választókerületek száma. A főváros eddig felülreprezentált volt (32 választókerülettel), ami az MSZP-nek kedvezett, hiszen a szocialisták hagyományosan itt a legerősebbek.

Fideszes források az [origo]-nak azt mondták, fel vannak rá készülve, hogy éles viták lesznek a választókerületek átszabásából, hiszen ilyenkor a világon mindenhol megvádolják a hatalmon lévőket, hogy a saját érdekeik szerint rajzolják a térképet (hasonló viták már az önkormányzati választókerületek átszabásánál is voltak). Szerintük ugyanakkor nyugodtan háríthatják a támadásokat azzal, hogy ők az Alkotmánybíróság előírásának megfelelően megszüntetik a kirívó aránytalanságokat.

Szocialista bírálat
Mesterházy Attila, az MSZP elnöke és frakcióvezetője már vasárnap, egy blogbejegyzésében bírálta a Fidesz terveit. Azt írta: a Fidesz "tudatosan úgy döntött, hogy minél több szavazatnak kell elvesznie, s hogy eltorzítják a rendszert. A választási eredmény a jövőben kevésbé fejezi majd ki a leadott szavazatok arányát, mint most."