Részben új tantestületet építettek fel, Sztehlo Gábor zsidó gyerekeket mentő evangélikus lelkészről nevezték el az iskolát, bevezették a hétkezdő áhítatot és a heti két hittanórát - ezek a kézzelfogható változások egy pestszentlőrinci gimnázium életében, amelynek kezelését szeptembertől az evangélikus egyház vette át. Azoknak a tanároknak és osztályfőnököknek nem ajánlottak állást, akik nem akartak együttműködni az egyházi értékrend kialakításában - mondta az [origo]-nak Kákay István, az Evangélikus Egyház országos irodájának vezetője. Az új vezetés "konzervatív értékrendet, keresztény szellemiséget" és magasabb szakmai színvonalat szeretne bevezetni az intézményben, amelyet összevontak egy általános iskolával, és később óvoda indítását is tervezik.
A nagy keresztény egyházak szeptembertől összesen 56 oktatási intézmény irányítását vették át az országban: a katolikusokhoz 38, a reformátusokhoz 12, az evangélikusokhoz 6 óvoda, általános vagy középiskola került. A katolikus egyház így már 225 oktatási intézményt tart fenn országszerte, a reformátusok 129-et, az evangélikusok 45-öt. Az egyházi kézbe adásról az addigi fenntartók, az önkormányzatok döntöttek, az indokok változóak, de jellemzően az önkormányzatok pénzügyi nehézségei, részben a feladat átadásával járó könnyebbség a magyarázat.
"Ne féljetek a hittantól"
A fenntartóváltás több helyen feszültségeket váltott ki - például a XXII. kerületben vagy Kecelen az iskolába járó gyerekek szüleinek egy csoportja tiltakozott -, de főként azokon a kis településeken, ahol a falu egyetlen iskoláját vette át valamelyik egyház. "Ilyen esetben valóban lehet esélyegyenlőségi probléma. Az evangélikus egyház nem vett át ilyen iskolát, de vállalnánk, ha az adott településen valóban erős az evangélikusság" - mondta Kákay. Az irodavezető szerint az egyház által átvett iskolák egy részében alig okozott kellemetlenségeket a váltás, másutt pedig egyre inkább oldódik a feszültség. Ennek szerinte részben az az oka, hogy az egyház által fenntartott iskolák közismerten jó hírűek. Ráadásul nincs "zordság vagy egyházi szigor", csupán a szélsőségektől kell óvakodni. A lila haj például túlzás, a piercinget "csak óvatosan" lehet viselni, és szigorúan tilos dohányozni az iskolákban vagy a környékükön.
"A diákok körében sokkal pozitívabb a fogadtatás, mint gondoltuk, ők sokkal nyitottabbnak bizonyultak" - mondta Kákay a pestszentlőrinci iskoláról. A gyerekek közül sokan választották hittan helyett a heti két etikaórát, de az első hetekben rengetegen átjelentkeztek, és tömegesen kérnek lelki gondozást az iskolalelkésztől - tette hozzá. A szülőkkel nehezebb volt a helyzet, sokan idegenkedtek az egyházi iskolától. Nem értették, miért más az egyházi iskola, mit jelent az áhítat, és néhány gyereket el is vittek az iskolából. Akadt azonban olyan szülő, aki még az egyház képviselőit is meglepte. Kákay szerint jó példa erre az, hogy egy szülői értekezleten egy "tetovált szülő" a többieknek azt mondta: "ne féljetek a hittantól, ráfér az a mi gyerekeinkre".
"Áldás, békesség!" az új köszönés
A Rákoscsabai Jókai Mór Általános Iskolában - melynek nevébe csak szeptemberben került bele a református szó - az első évet a fokozatos átmenetre szánja az új, egyházi fenntartó. Az önkormányzat feltétele volt, hogy senkit ne bocsássanak el, így csak néhány pedagógus távozott önszántából, helyükre "elkötelezett református emberek" kerültek Füzesi Zoltán, a rákoscsabai egyházközség lelkésze szerint. A későbbiek folyamán az a cél, hogy a nevelőtestület tagjai minél inkább elkötelezett, hitben élő emberek legyenek, és a keresztény értékrendet a jövő évi elsősök felvételijétől kezdve érvényesíteni szeretnék - tette hozzá.
Idén viszont átvették a korábban is ebbe az iskolába járó összes gyereket, a lelkész szerint csak néhányan távoztak, különböző okokból. A gyerekeknek egyelőre nem kell hittanra járniuk - a hit- és erkölcsoktatást csak jövőre szervezik meg -, csak az iskola neve módosult, és a köszönés változott. Ezentúl ugyanis úgy kell köszönni: "Áldás, békesség!"
A református egyháznak már van egy óvodája a kerületben, és a katolikusoknak is vannak oktatási intézményei, az önkormányzat tervei szerint pedig jövőre már az evangélikus egyház is átvállalhatja intézmények kezelését, hogy a felekezetek között egyensúly legyen - mondta Füzesi Zoltán. Szerinte nagy volt az igény az óvodás gyerekek szülei részéről egy református általános iskolára is, ahol "hasonlóan békés és szeretetteljes légkör" uralkodik. Az iskola jelenlegi diákjainak szülei számára fórumot tartottak, a lelkipásztor szerint ők vegyesen álltak hozzá a váltáshoz. Volt, aki ellenezte, de a szülőket azzal nyugtatták, hogy minden diák és tanár a helyén maradhat, és "a matekot is ugyanúgy fogjuk tanítani, mint korábban". Volt, aki ezután azt kérdezte, ez esetben mi értelme van a váltásnak, de a lelkipásztor szerint nagy ellenállást vagy felzúdulást nem érzékeltek, és az önkormányzat és az egyház is jól tudott együttműködni az átadás-átvétel során.
Füzesi szerint nem akarják, hogy bárki is kényszernek érezze a hitet, és nem akarják azt a benyomást kelteni, hogy az egyház "nyomul". Egyetlen látványosabb változtatást tervez az új iskolavezetés már az idén: a kisdiákoknak református szokás szerint fogadalmat kell majd elmondaniuk a templomban.
"Rossz hangulatú kis település"
Van olyan település, ahol keserűséget hagyott maga után az, hogy szeptembertől az egyház igazgatja a helyi iskolát. Ilyen például a Csongrád megyei Zsombó, ahol a katolikus egyház vette át az önkormányzattól az egyetlen iskolát és óvodát. A hír - és az azt követő önkormányzati igényfelmérés - ellen a szülők egy része tiltakozó mozgalmat indított. Szeptemberre csaknem harminc gyereket vittek el az iskolából és az óvodából.
Közéjük tartozik Erdődiné Juhász Klára nagycsoportos fia, akit Dorozsmára visznek mindennap. A szülők, akik kivették a zsombói iskolából a gyerekeiket, összefogtak, és felváltva hordják őket más településekre - mondta Erdődiné az [origo]-nak. A fenntartóváltás miatt szerinte kettészakadt a falu közvéleménye, a kérdés még egyes családokon belül is viszályokat szült. "Nagyon rossz hangulatú kis település jött létre" - tette hozzá.
Egy háromgyerekes, gyakorló hívő család viszont úgy döntött, nem veszi ki a gyerekeket a helyi iskolából és óvodából. Az apa - aki neve elhallgatását kérte - azt mondta, neki nem azzal van problémája, hogy katolikus lett az iskola, hanem a váltás módszereivel. Az iskola eddigi hitoktatóját, akit nagyon szerettek a gyerekek, lecserélték, a tanítók és osztályfőnökök egy részét napközis tanárrá fokozták le, és többeket el is küldtek - mondta. Az apa szerint a fő probléma, hogy a közösség régi, megbecsült tagjai váltak nem kívánatos személyekké, és ez sokakban nagy csalódást keltett.
A település polgármestere, Gyuris Zsolt előbb nyilatkozott az [origo]-nak az iskola átalakításáról, később azonban nem járult hozzá, hogy közöljük az általa elmondottakat.
Az ombudsmannál még nem panaszkodtak
A tanévkezdés óta nem kapott panaszokat az egyházi iskolákká vált intézményekből Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman. A biztos ugyanakkor korábbi panaszok alapján vizsgálódik. Ha egy településen két vagy több iskola van, akkor a fenntartóváltás nem jelent jogsérelmet, legfeljebb érdeksérelmet, hiszen van választási lehetőség - mondta Aáry az [origo]-nak. Bonyolultabb viszont a helyzet az egyiskolás településeken, ahol kérdés, hogyan biztosítható a világnézetileg semleges oktatáshoz való jog. A probléma nem csak az ateisták problémája, hanem a más felekezetekhez tartozó családoké is.
Aáry szerint a közeljövőben elkészül ugyan az erről szóló állásfoglalása, de lehet, hogy az csak "jogi okfejtés lesz a mának", ugyanis épphogy megszületett az egyházi törvény, de nincs még kész az új önkormányzati törvény, és a közoktatási törvény sem. Ha meg is állapít jogsértést a vizsgálat egyes esetekben, Aáry szerint az eredeti helyzetet teljesen visszaállítani nehéz lesz. Az állásfoglalás inkább arra lehet jó, hogy a jövőben másként, és jobban folyjanak a hasonló fenntartóváltások.