Népszabadság: Kevesebb lesz a részesedése a honvédségi közvetítő cégeknek

A világ sok országában olyan haditechnikát használnak, amelyet a Magyar Honvédség éppen kivon a rendszerből. A honvédelmi vezetés a Népszabadság információi szerint csökkentené a feleslegessé vált felszereléseket közvetítő cégek részesedését, hogy az állam érdekei jobban érvényesüljenek.

Új alapokra szeretné helyezni a honvédelmi vezetés azoknak a közvetítő és kereskedő cégeknek a részesedését, amelyek a Magyar Honvédség számára feleslegessé vált felszerelések felújításában, újrahasznosításában és más országoknak való értékesítésben vesznek részt - írja a szombati Népszabadság. Borbíró Zoltán, a Honvédelmi Minisztérium (HM) cégeinek elnöke a napilapnak elmondta, hogy a világ több mint felében még olyan haditechnikát használnak, amelyet a honvédség éppen kivon a rendszerből, ezt a vagyont pedig "nem szabad elkótyavetyélni".

Borbíró hangsúlyozta, hogy a közvetítőkre szükség van (köztük például olyan, még a nyolcvanas években alapított társaságokra, amelyek egyedüli kapcsolatokkal bírnak például az afrikai régióban), de a velük kötött megállapodásokat a jövőben úgy kell megfogalmazni, hogy az állam érdekei jobban érvényesüljenek. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a részesedésük kevesebb lesz az üzletekből.

Jelenleg a Népszabadság információi szerint nincs élő szerződés egyetlen közvetítővel sem. A napilap forrásai ezzel együtt megjegyezték, hogy a megállapodások újratárgyalása a közvetítőkkel azért nehezen értelmezhető, mert közbeszerzésekről van szó, vagyis az viszi az árut, aki rendelkezik a megfelelő engedélyekkel, és aki a legtöbbet kínálja érte. Magyarországon összesen 128 magáncég próbál érvényesülni a jellegénél fogva zárt és államilag szigorúan ellenőrzött, irányított hadiipari piacion.

Az állami cégek ugyanakkor a gyártásban és a felújításban is több feladatot kaphatnak. A magyar hadiipar fellendítésében a HM vezetése szerint nagy szerepet játszhat például a Rába, amely már most is több milliárd forintért szállít katonai járműveket a honvédségnek egy 2018-ig szóló keretszerződés alapján. A tervek szerint nemcsak a gyártásban, hanem a felújításban is több szerepet kaphatnak az állami cégek.