Túl erős a kormánynak a saját maga által diktált tempó

"Rá kell lépni a gázpedálra" ősszel Orbán Viktor szerint, mivel az országot az európai gazdasági válság fenyegeti, a kormány azonban nehezen birkózik meg a saját maga által diktált tempóval is. A márciusban bemutatott Széll Kálmán-terv több pontja teljesült ugyan, de néhány alapvető célkitűzésével semmire sem jutott a kormány, másokkal pedig komoly csúszásban van. A nyárra és őszre vállalt 28 törvényből egy készült el eddig.

"A kormány által saját maga által szabott határidőre teljesülnek az intézkedések" - közölte még júliusban a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárság a tavasszal bemutatott Széll Kálmán-tervről. Orbán Viktor miniszterelnök a március elején bemutatott program bevezetőjében úgy írt a tervről, mintha annak megvalósítása a magyar gazdaság alapvető érdeke lenne. "Másoktól függünk, kiszolgáltatottak vagyunk. Magyarország számára most jött el a pillanat, hogy hadat üzenjünk az adósságnak, amely polipként ráfonódott az életünkre. Ha nem fejtjük le magunkról, végképp lehúz a mélybe, és nem lesz esély munkából megélni Magyarországon" - fogalmazott Orbán. Igaz, egy augusztus közepén tartott sajtótájékoztatón óvatosan arra is utalt, hogy nem tartható a kormány által korábban vázolt pálya. Ekkor az európai gazdasági válságot értékelve azt mondta, hogy "komoly döntések" előtt áll a kormány, amelyekkel az új gazdasági környezethez igazítja elképzeléseit.

Múlt hétfőn, a devizahitelek átváltásáról szóló kormányzati terv bejelentésekor a parlamentben Orbán már azt mondta, "rá kell lépni a gázpedálra". Orbán azt mondta az általa országvédelmi tervnek nevezett hatpontos intézkedéscsomag bejelentésekor, hogy az Európai Unió gazdaságát megrendítő válság azzal a lehetőséggel is jár, hogy felgyorsítható Magyarország megújításának folyamata. A sebesség növelésére szüksége lesz a kormánynak, mivel egyelőre a saját maga által diktált tempót is csak nehezen tudja tartani.

A Száll Kálmán-terv több pontjának megvalósulása azonban továbbra is bizonytalan, és csúszásban van a kormány az országgyűlés őszi ülésszakára kidolgozott törvényalkotási programmal. A programot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes még júniusban küldte meg Kövér Lászlónak, az országgyűlés elnökének. A terv szerint a kormány októberig 28 törvényt nyújtana be a parlamentnek, ezek közül azonban egyelőre csak egy szerepel az országgyűlés honlapján.

Mi lesz a rokkantsági nyugdíjakkal?

A Széll Kálmán-terv és az ahhoz szorosan kapcsolódó konvergenciaprogram összesen 550 milliárdos megtakarítással számolt 2012-re, de a Matolcsy György által a múlt hét pénteken bejelentett 2012-es költségvetési tervezet már csak 300 milliárdos kiadáscsökkentést irányoz elő. A terv egyik legnagyobb megtakarítási intézkedése a rokkantsági nyugdíjak felülvizsgálata lett volna. Ez a 2012-es évre 88 milliárd forintos kiadáscsökkentést eredményezett volna a konvergenciaprogram szerint, azonban egyelőre jókora késésben van. A tervek szerint a folyamatot 2012. január 1-ig lezárja a kormány, de egyelőre semmi jele nincs annak, hogy haladnának a vizsgálatok, pedig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium korábban 220 ezer korhatár alatti leszázalékolt számára ígérte azt, hogy készülhet 2011-ben a felülvizsgálatra.

Mi lesz az oktatással?

Szintén késésben van az új közoktatási törvény. A Széll Kálmán-tervben az szerepel, hogy 2011 szeptemberéig elfogadják a közoktatási és felsőoktatási rendszert szabályozó új jogszabályokat, azonban ezeket még annak ellenére sem nyújtották be a parlamentnek, hogy a kormány az őszi törvényalkotási programjában még augusztusra ígérte a közoktatási törvényjavaslatot.

A kormány által többször megtárgyalt és átdolgozott koncepciókról folyamatosan szivárognak ki információk. A kormány által elfogadott, egyelőre nem nyilvános köznevelési törvény szerint például az általános iskolákban elsőtől nyolcadik osztályig kötelezővé tennék az egész napos oktatást. A felsőoktatási törvény egyik legújabb koncepciója pedig radikálisan csökkentené a felsőoktatásban tanulók számát, jogászok és közgazdászok képzésére pedig egyáltalán nem adna állami forrást.

Mi lesz a korkedvezményes nyugdíjjal?

A Széll Kálmán-tervben a kormány azt vállalta, hogy "2011. július 1-jéig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium az érintett tárcákkal együtt felülvizsgálja a korengedményes nyugdíjak rendszerét, és javaslatot tesz azok megváltoztatására". A kormány meg is kezdte a jelenleg hatályos rendszer felülvizsgálatát, ez pedig éles konfliktusokhoz vezetett például a rendvédelmi dolgozókat képviselő szakszervezetekkel.

A több hónapon át tartó tárgyalásokon a korkedvezményes nyugdíjazás fenntartásáért harcoló rendvédelmi szakszervezetek csak kisebb engedményeket tudtak kicsikarni a kormányból, miközben többször nagyszabású tüntetéseket szerveztek. Egy 70 szakszervezetet, civil és társadalmi szervezetet tömörítő csoport szeptember 29-től újabb tüntetéseket ígért, bár ezt eddig egyelőre nem hagyta jóvá a rendőrség.

Az országgyűlés már megteremtette a jogi szabályozás alkotmányos hátterét a nyár elején elfogadott alkotmánymódosítással, a kormány pedig lezárta a szakszervezetekkel a tárgyalásokat, de még mindig nem nyilvános a korkedvezményes nyugdíjrendszert megváltoztató törvénytervezet. A konvergenciaprogram szerint a korkedvezmény és a fegyveres testületek nyugellátási kedvezményének megszüntetése jövőre 1,5, utána összesen 5,5 milliárd forint megtakarítást jelent.

Mi lesz a rezsiköltségekkel?

A Széll Kálmán-tervben a kormány azt is vállalta, hogy "2011. július 1-ig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Belügyminisztérium kidolgozza a rezsiköltségek befagyasztását lehetővé tévő szabályozás részleteit". Ez a vállalás csak részben teljesült. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a nyáron kiadott egy közleményt, amely szerint a július 1-jével életbe lépő rendeleteknek köszönhetően nem drágul sem a gáz, sem az áram, sem a távhő. A víz- és csatornadíjak, illetve a szemétszállítási díj szinten tartásáról máig nem született jogszabály, Orbán Viktor miniszterelnök azonban múlt hétfői parlamenti beszédében jelezte, hogy a kormány az áram és a gáz után a szemétszállításra, illetve a víz- és a csatornadíjakra is kiterjeszti a központi ármegállapítást.

Orbán a Széll Kálmán-terv bemutatásakor

Mi lesz a közmunkával?

A Széll Kálmán-tervben szereplő, a közmunkaprogramok indítására vonatkozó ígéreteivel áll legjobban a kormány. Július 11-én elfogadta a parlament a közfoglalkoztatási törvényt, augusztusban pedig elindultak az első közmunka-mintaprogramok, a kiemelt településsé nyilvánított Gyöngyöspatán és Gyöngyösoroszin. A Széll Kálmán-tervben jelzett július 1-jei határidőt szigorúan véve nem tudta tartani a kormány, ugyanis a jogszabályi keret kialakítása mellett kivitelezési terveket is ígért, a közmunkások bérezéséről pedig például csupán augusztusban született döntés. Az új közmunkaprogram rendszerszerűen 2012. január 1-jén indulna a tervek szerint.

Mi lesz a közbeszerzésekkel?

Bár a saját maga által megszabott határidőről lecsúszott, végül mégis teljesült a kormány azon ígérete, hogy "az országgyűlés elfogadja az új közbeszerzési törvényt". A Széll Kálmán-terv július 1-jét szabta meg határidőnek, az országgyűlés július 11-én fogadta el a lényegesen leegyszerűsített törvényt.

Mi lesz az egészségüggyel?

A Széll Kálmán-tervben jelzett egészségügyi jogszabályok többsége elkészült. A vállalás szerint: "2011. július 1-jéig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium megalkotja az új gyógyszer-támogatási rendszer működéséhez szükséges jogszabályokat." A működéshez szükséges jogszabályokhoz nemcsak a törvény, hanem a még meg nem született rendeletek is hozzátartoznak, ezek azonban még hiányoznak a teljesüléshez.

Hogyan halad a munkával a kormány?

A Széll Kálmán-terv által meghatározott akcióterv 26 pontjából a többi vagy teljesült, vagy még nem időszerű. Csökkentették például a miniszterek szabadságát, és kidolgozták az új közszolgálati életpályamodelleket is. A táppénzcsalók elleni büntetőjogi fellépés és a táppénzfolyósítás szabályainak felülvizsgálata is megtörtént.

A kormány nemcsak a Széll Kálmán-terv bizonyos intézkedéseinek végrehajtásával, hanem a saját maga által őszre bejelentett törvényalkotási programmal is csúszásban van. Az országgyűlés elnökének júniusban megküldött tervezet 63 törvényjavaslat benyújtását irányozza elő a kormány részéről az őszi parlamenti szezonra. Ezek közül nyolcat júniusra, júliusra és augusztusra ígértek, további húszat pedig szeptemberre.

A országgyűlés honlapja szerint azonban a 28 törvényjavaslat közül egyelőre csupán egyet, a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szólót nyújtották be. Az őszi törvényalkotási programban olyan törvényjavaslatok benyújtása szerepel, mint például az új közoktatási törvény, a nemzetiségek jogait szabályozó törvény, a Munka törvénykönyvét szabályozó törvény vagy például az új önkormányzati törvény.

Az [origo] szerette volna megtudni, hogy mi az oka a kormányzati törvényalkotási program csúszásának, azonban hétfőn írásban feltett kérdéseinkre a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárság hétfő estig nem válaszolt.