Részben helyreigazította botrányt kavaró nyílt levelét Kertész Ákos író

Kertész Ákos író helyreigazította viták nyílt levelének azt a kijelentését, mely szerint "a magyar genetikusan alattvaló". A fővárosi közgyűlés jövő héten tárgyal arról, hogy visszavonja-e az író díszpolgári címét a visszavont kijelentés miatt.

Az Amerikai Népszavában augusztus 29-én megjelent nyílt levélben Kertész Ákos író úgy fogalmazott: "a magyar genetikusan alattvaló. József Attila talált mentséget: 'ezer éve magával kötve, mint a kéve sunyít, vagy parancsot követ.' De ez nem mentség arra, hogy a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire. Ma már a második világháború borzalmaiért, a Holocaustért egyedül a magyar a felelős, mert a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta a bűneit, se töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogadta, hogy soha többé, se bűnbocsánatért nem esdekelt. Így aztán nem is kapott soha föloldozást!".

Kertész írása téma lett az országgyűlésben is, ahol a kormány nevében egy interpellációra válaszolva hétfőn Halász János államtitkár jelezte, hogy Kertész Ákosnak bocsánatot kell kérnie kijelentéséért. Az államtitkár egyben hozzátette: ha ez nem történik meg, az író "a kormány szemében méltatlanná válik a Kossuth-díjra". Kedden Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője kijelentette, hogy a kormány még nem foglalkozott Kertész Ákos Kossuth-díjának sorsával, de reméli, hogy "ez a bocsánatkérés meg fog születni".

A kitüntető cím adományozásáról szóló törvény szövege szerint a kormány előterjesztésére a köztársasági elnök vonhatja vissza a Kossuth-díjat attól, "aki arra érdemtelenné vált". A Kossuth-díjat utólag eddig egyszer vontak vissza: Nagy Gábor, a kazincbarcikai Borsodi Kooperáció vezérigazgatója 1952-ben a barnaszén-elgázosítás új technológiájáért kapta meg a kitüntetést, amelyet 1953 decemberben visszavettek tőle, mert kiderült, a technológia licencét az NSZK-ból lopta.

A fővárosi Fidesz-frakció az író budapesti díszpolgári címének visszavonását indítványozza a Fővárosi Közgyűlés szeptember 21-i rendkívüli ülésén. Kertész Ákos díszpolgári címének visszavonását korábban a Jobbik is sürgette, kedden pedig a párt fővárosi frakciója közölte: feljelentést tesznek közösség elleni izgatás bűncselekményének gyanújával az ügyészségen. Az MSZP fővárosi frakciója hétfőn jelezte, nem fogják engedni, hogy "Sztálinnal, Haynauval egy csoportba sorolják a szélsőségesek Kertészt, azzal, hogy megfosztják a díszpolgári címétől".

Kertész Ákos szeptember 2-án az MTI-nek úgy reagált: amit írt, azt az Amerikai Népszavának írta, s véleménye szerint azt itthon nem kérhetik rajta számon. Kedden végül helyreigazította nyílt levelének azt állítását, mely szerint "a magyar genetikusan alattvaló" volna. Helyreigazítását a következő módon fogalmazta meg: "helyesen ilyen mondat nincs".

A helyreigazítást a Klubrádió honlapján megjelentek szerint az író az Amerikai Népszavának címezte, de - mint írták - az a Klubrádió szerkesztőségébe is "eljutott". Kertész megjegyezte: "örömmel értesült" arról, hogy "a holokauszttal kapcsolatban az elmaradt bocsánatkérés ügyében" őt mások már helyreigazították. A rádió honlapja szerint a Kossuth-díjas író ezzel az önként vállalt helyreigazítással "az ügyet" a saját részéről lezárta. (Az Amerikai Népszava címlapján kedd este hatkor sem lehetett olvasni Kertész helyreigazítását.)