WikiLeaks: Reménytelenül felkészületlen volt Gyurcsány

Gyurcsány Ferenc rajongva beszél az "új Oroszországról", és a keleten befektetni vágyó magyar üzletemberek - Demján Sándor, Csányi Sándor, Kapolyi László, Hernádi Zsolt - hatására erősíti Magyarország keleti kapcsolatait - így látták 2007-ben a magyar-orosz kapcsolatokat az amerikaiak egy WikiLeaks-távirat szerint. A miniszterelnök és a magyar kormány szerintük túlértékelte az orosz kapcsolatokat.

"Nyugati értékek... keleti érdekek" - ez a kétarcúság jellemezte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök külpolitikáját 2007-ben egy amerikai követségi távirat szerint. A 2007 augusztusában kelt, az orosz-magyar diplomáciai kapcsolatok fejlődéséről szóló elemzést a WikiLeaks szerezte meg.

A rendszeres találkozók Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, a magyar miniszterelnök lelkesedése az "új Oroszország" iránt zavarta az amerikai diplomáciát a távirat szerint, és úgy látták, a háttérben több dolog áll: az érzés, hogy Magyarország háttérbe szorult az EU régebbi tagjaival szemben; Gyurcsány személyes motivációi; a magyar pénzemberek befolyása.

Az elemzés szerint miközben Gyurcsány gyakran hangsúlyozta a transzatlanti kapcsolatok és a nyugati értékek iránti elkötelezettségét, valójában Oroszország és Ukrajna felé fordult szívesebben. Putyinról és Oroszországról érezhetően jóval nagyobb lelkesedéssel beszélt, mint a nyugati kapcsolatokról. Az elemzés megjegyzi, hogy csak az előző egy évben háromszor találkozott személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Alig tíz nappal a harmadik találkozó után - ez 2007 júliusában történt - Gyurcsány bejelentette, hogy kész aláírni egy megállapodást Ukrajnával egy egymilliárd köbméteres kapacitású gáztározóról. A miniszterelnök az állami energiacég, az MVM érdekeit látszott képviselni, a szektor ismerői szerint viszont a tárolóból az Emfesz húzott volna hasznot. A cég akkori anyavállalata, a RosUkrEnergo felerészben a Gazprom, felerészben egy ukrán üzletember, Dmitrij Firtas tulajdonában állt - olvasható az elemzésben. Az Emfeszt azóta zavaros körülmények között értékesítette a cég ügyvezetője egyetlen dollárért egy svájci cégnek. Az eladást Firtas bíróságon támadta meg. (Az Emfesz-ügyről részletesen itt olvashat.)

Az elemzés szerint "a magyar kormány tagjai túlértékelik az Oroszországgal szorosra fűzött kereskedelmi szálak hasznát", gyakran utalgatva arra, hogy szimbiotikus kapcsolatról van szó. Valójában azonban Magyarországra sokkal nagyobb az orosz behozatal, mint az Oroszországba irányuló magyar export, az energiabehozatalt ugyanis nem tudja ellensúlyozni az agrártermékek exportja. A magyarok elfelejteni látszanak, hogy mennyire fontosak is az országnak a német, holland és osztrák befektetők - áll a dokumentumban.

Demjánt mindig meghallgatja Gyurcsány

Erre több lehetséges magyarázatot ad az elemzés. Az egyik a magyar üzletemberek keleti ambícióinak hatása a kormányra. A szöveg a Világgazdaság egyik cikkére hivatkozik, amely megállapította, hogy "mivel számos magyar iparvállalat tervezi a keleti expanziót, jól jön nekik, ha a kormányzat részéről megtámogatják őket". Erre az elemzés szerint számos eset mutat: például Demján Sándor - "aki mindig nyitott fülekre talál a miniszterelnöknél" - éppen 2007 júniusában kötött megállapodást a szentpétervári polgármesterrel arról, hogy cége, a Trigránit nagyszabású ingatlanfejlesztésekbe kezd a városban.

Csányi Sándor, az OTP vezére is kacsintgatott kelet felé a távirat szerint: 2006-ban az OTP megvette az orosz Investerbankot, Ukrajnában pedig terjeszkedni kezdett. A magyar parlament leggazdagabb akkori tagja, a magyar energiaszektor egyik főszereplője, Kapolyi László pedig elkísérte Gyurcsányt a Putyinnal való találkozóra, és nagy szerepe volt az ukrán gáztározós megállapodásban, legalábbis "ellenzéki források" szerint - írja a dokumentum. Még Hernádi Zsolt, a Mol vezére is igyekezett szorosabbra fűzni kapcsolatait a Gazprommal - állította a követség. "Miután a vezető magyar véleményformálók és üzletemberek kelet felé tekintenek, nem kellene meglepődnünk azon, hogy Gyurcsány - aki maga is a privát szektorban szerezte vagyonát - az üzletemberekhez igazodik ebben a törekvésében" - írta a követség elemzője.

Gyurcsány azt látta Putyinban, ami benne nem volt meg

Az oroszok felé fordulás másik okát az elemzés szerint Gyurcsány személyes motivációiban kell keresni. "Úgy érezzük, valami személyes dolog is szerepet játszik. Gyurcsány gyakran beszél arról, Putyin mennyire népszerű, július 30-án például megjegyezte, 'az orosz nők könyörögnek Putyinnak, hogy maradjon'. Putyin kétségkívül tett róla, hogy Gyurcsány szívesen látott vendégnek érezze magát nála. Ugyanezt nem érezheti az európai vezetők körében" - áll a szövegben, amely szerint Gyurcsányéhoz hasonló kisebbrendűségi érzésük lehet a magyaroknak az EU-ban, hiszen gyakran másodrendű tagállamnak érzik magukat.

Gyurcsányt az elemzés szerint két okból nem látják olyan szívesen Európában: az egyik az "otthonról hozott csomagja" - itt feltehetően Gyurcsánynak az őszödi beszéd utáni elszigetelődésére utal a szöveg; a másik problémát egy meg nem nevezett nyugati nagykövet így jellemezte a távirat szerint: a magyar miniszterelnök "reménytelen felkészületlensége a magas szintű találkozókra". "Gyurcsány talán azt értékeli Putyinban, ami neki nincs a birtokában - a hazai pozíciójának szilárdságát és a külpolitikában meglévő magabiztosságát" - összegez a távirat.

A távirat végén az olvasható: Gyurcsány előtt "világossá tettük, hogy reméljük, Magyarország 'visszanyeri a hangját', és újra megerősíti helyét a nyugati közösségben".