WikiLeaks: Bizalmatlanság és egy katasztrófa akasztotta meg Orbán tervét

Új, a mostaninál szorosabb közép-európai együttműködést akart összehozni Orbán Viktor még a választások előtt, és ennek érdekében hajlandó lett volna arra is, hogy beálljon a szövetséget tervei szerint vezető lengyelek mögé - derül ki a WikiLeaks által kiszivárogtatott amerikai diplomáciai táviratokból. Orbán tervének megvalósulását több dolog is ellehetetlenítette. A korábbi lengyel vezetés nem bízott a kisebb közép-európai országokban, az oroszok kegyét kereső Gyurcsány-kormány rontotta az együttműködés esélyeit, a szmolenszki repülőszerencsétlenségben elhunyt, az ötlettel szimpatizáló lengyel politikusokat váltó új lengyel elit pedig arrogánsan fogadta a magyar gesztusokat.

Intenzívebb közép-európai együttműködést akart, de átengedte volna a lengyeleknek a vezető szerepet Orbán Viktor miniszterelnök még pártja választási győzelme előtt - derül ki egy 2009-es, a WikiLeaks által kiszivárogtatott amerikai nagykövetségi táviratból. Orbán számítását azonban váratlan húzta keresztül.

Orbán Richard Morningstarnak, az amerikai külügyminisztérium eurázsiai energiaügyi különleges megbízottjának beszélt az energiapolitika mellett külpolitikai elképzeléseiről 2009 novemberében. Egyetértettek abban, hogy szorosabb közép-európai együttműködésre van szükség az EU-n belül az energiapolitikában is. Orbán a távirat szerint azt is mondta, hogy sokkal kezdeményezőbb Közép-Európát szeretne, amelyet szerinte addig a nagyszabású együttműködésben gondolkodó, "megkínzott értelmiségiek" domináltak, de ő kisebb, könnyebben megvalósítható projektekben gondolkozik.

A távirat szerint Orbán azt mondta, hagyná, hogy a lengyeleké legyen a vezető szerep, "mert megérdemlik, és mert azt gondolják, megérdemlik", és azért is, mert könnyebben rábírnák a szlovákokat a csatlakozásra. Szerinte ez megkönnyítené Magyarország számára, hogy déli szomszédaira, a Balkánra koncentráljon.

A táviratban Orbánnak tulajdonított kijelentések egybevágnak a kormány két látványos külpolitikai gesztusával. Orbán első útja miniszterelnökként Lengyelországba vezetett, a magyar EU-elnökség egyik kiemelt - és megvalósított - célja pedig a horvát csatlakozási tárgyalások lezárása volt.

Nem bíztak a lengyelek a kis országokban

Egy másik, közvetlenül Morningstar budapesti tárgyalásai után tartott varsói megbeszélésről az USA ottani nagykövetségén készült távirat szerint a lengyelek nem voltak vevők arra, hogy vezető szerepet töltsenek be az EU tíz közép-európai tagja közötti együttműködésben. Pedig erre bátorította őket az amerikai diplomata is.

Donald Tusk lengyel kormányfő igyekezett megkülönböztetni országát a kicsiktől egy távirat szerint

A távirat szerint a lengyelek üdvözölték az ötletet, de a térségbeli kisebb szomszédaik megbízhatóságában kételkedtek, és így mégsem voltak elragadtatva az ötlettől. Attól tartottak, hogy a kisebb államokat könnyebben tudja befolyásolni Oroszország, és túl félénkek Brüsszelben. Ráadásul - jegyezte meg a varsói távirat - Donald Tusk lengyel miniszterelnök gyakran igyekezett megkülönböztetni országát apró szomszédaitól, mondván, Lengyelországnak saját jogán is megfelelő hatalmi pozíció jár az Unión belül.

Orbán nem csak az amerikai követnek beszélt elképzeléseiről. Az Uwazam Rze konzervatív lengyel hetilap egy idén júniusban megjelent, MTI által is szemlézett cikke szerint 2009 májusában azt mondta nekik Orbán, hogy a következő tíz évet a közép-európai országok szövetségének kiépítésére akarja szánni, amelyben Lengyelországé lenne a vezető szerep. Orbán álmait a tavaly április 10-ei szmolenszki repülőszerencsétlenség zúzta szét végérvényesen a lengyel lap szerint. A balesetben nemcsak a lengyel jobboldali politikai elit jelentős része, de Lech Kaczynski államfő is életét vesztette, aki támogatta a közép-európai országok szorosabb szövetségét.

Lenézés és arrogancia

Az Uwazam Rze szerint a baleset után átalakuló, a külpolitikában új hangsúlyokat kereső lengyel vezetés inkább a német-francia-lengyel együttműködésre és az Oroszország felé történő nyitásra fókuszált, és lenézte, arrogánsan fogadta Budapest javaslatait és gesztusait.
A két ország elképzelései közötti eltérést jól mutatja a lengyel lap szerint, hogy pár éve még Lengyelország szorgalmazta az Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger között elterülő országok szoros politikai együttműködését. Ezt azonban akkor a Gyurcsány-kormány vette semmibe azzal, hogy megállapodást kötött a Gazprommal, megszegve a közép-európai országok energetikai szolidaritásának alapelvét. Most viszont már Lengyelország csinálja ugyanezt - utalt a lap a lengyel PGNiG, illetve az orosz Gazprom között tavaly októberben aláírt gázszállítási megállapodásra.

A magyar kormány külpolitikájában egyelőre nehéz tetten érni az Orbán által 2009-ben felvázolt irányt - mondta az [origo]-nak Hamberger Judit, a Külügyi Intézet visegrádi országokkal foglalkozó kutatója. A kutató szerint nem lehet kijelenteni, hogy lett volna irányváltás a térséggel kapcsolatos magyar külpolitikában, de ezt szerinte nem is nagyon tehetné meg a kormány, mivel a visegrádi együttműködéssel számos kényszer és kötelezettség jár. Hamberger részben alátámasztotta a lengyel lap megállapításait, szerinte az elhunyt Kaczynski jobb viszonyban volt a magyar kormánypártokkal, mint a jelenlegi lengyel vezetés.