A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásban foglalt állást abban a jogkérdésben, hogy egy károsult vagy vagyonbiztosítója a felelősségbiztosító mellett sikerrel perelheti-e a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező károkozót. Korábban ez a kérdés csak igen ritkán vetődött fel a gyakorlatban, mert a károsultak szinte mindig csak a fizetőképes felelősségbiztosítót perelték. Néhány éve azonban fizetésképtelenné vált a MÁV Általános Biztosító Egyesület, és ennek következtében több száz ügyben fordult elő, hogy a károsultak - vagy vagyonbiztosítójuk - a károkozókat is perelték.
A Legfelsőbb Bíróság mostani döntésével fenntartotta a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletét. Ennek értelmében nincs jogi akadálya annak, hogy a károsult vagy vagyonbiztosítója a felelősségbiztosító mellett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező károkozót is perelje, illetve őket a bíróság - mint egyetemleges kötelezetteket - egyetemlegesen marasztalja. (Az egyetemlegesség azt jelenti, hogy a károsult választhat, melyiküket perli.)
Alapvető szabály, hogy a kárt a károkozónak kell megtérítenie - mutatott rá a Legfelsőbb Bíróság. Biztosítással rendelkező károkozók esetében is az a Polgári törvénykönyv (Ptk.) főszabálya, hogy a károsult az igényét közvetlenül nem érvényesítheti a károkozó biztosítójával szemben. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén külön jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a károkozó közvetlenül perelje a felelősségbiztosítót. Ez a lehetőség a károsultak érdekeinek fokozott védelmét kívánja biztosítani, nem érinti azonban a kárért felelős személy károsulttal szembeni kárfelelősségét.
Annak érdekében, hogy a biztosító fizetésképtelensége ne jelentsen terhet a kötelező felelősségbiztosítással rendelkező károkozóknak, 2010. január 1-jétől a biztosítók által finanszírozott Kártalanítási Alap áll helyt a felszámolás alá kerülő felelősségbiztosítók helyett. A most tárgyalt és számos egyéb ügy azonban ennél korábbi - olvasható az LB közleményében.