Egyhangúlag fogadta el az országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága hétfőn azt az állásfoglalást, amelyben elutasítja a szerbiai vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt. A jogszabály szerint Szerbiában kizárják a kárpótlásból azokat, akik a második világháború idején a megszálló erők tagjai voltak.
A képviselők az állásfoglalásban rögzítették, hogy a kollektív bűnösség elvének ilyen formában való megjelenése súlyosan diszkriminatív a magyar közösséggel szemben. "Ilyen értelemben a szerb lépés nem összeegyeztethető a magyar nemzeti érdekekkel és a két nép közötti történelmi megbékélési folyamattal" - olvasható a bizottsági dokumentumban.
Az állásfoglalás kitér arra is, hogy a jogszabály ellentétes a Vajdasági Autonóm Tartomány képviselőháza által 2003-ban elfogadott 108. határozatával, amelyet a kollektív bűnösség eltörléséről alkotott.
A bizottság álláspontja szerint Magyarország érdekelt abban, hogy Szerbia esetében az uniós bővítési folyamat fennmaradjon és előrehaladjon. Ugyanakkor kiemelték: Magyarország nem tud lemondani semmilyen törvényes eszközről annak érdekében, hogy nemzeti közösségei érdekeit határain kívül is képviselje és megvédje. Ezért határozottan kérik a szerb kormányt és nemzetgyűlést, hogy módosítsa a törvényt az európai normákkal és az alapvető egyetemes jogelvekkel összhangban.
Martonyi János külügyminiszter múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a magyar kormány erkölcsileg, jogilag és politikailag is elfogadhatatlannak tartja a szerb vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt. Martonyi az után beszélt erről, hogy az Európai Unió tagjelölti jogállást javasolt Szerbiának.
Az Európai Bizottság bővítési biztosa péntek azt mondta, bízik abban, hogy Magyarország nem fogja megvétózni Szerbia EU-tagjelölti státuszát a szerb kárpótlási törvény miatt.