Rálicitált a Fidesz a többi pártra a "pofátlan nyugdíjak" elleni harcban

A rendszerváltás után a pártok egyszer már nekifutottak a feladatnak, hogy felülvizsgálják a pártállami vezetők kiemelt nyugdíjait, de ma az MSZP kivételével mindegyik úgy látja: nem jártak sikerrel. A Fidesz lenyúlta a Jobbik ötletét, sőt, néhány ponton még keményebb is lenne az egykori kommunista vezetőkkel, mint az ellenzéki párt. Egyelőre nincs egyetértés sem arról, hogy kire vonatkozzon a csökkentés, sem arról, hogy megadóztassák vagy máshogy büntessék őket.

Az elvi egyetértés megvan ugyan a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP közt arról, hogy hozzá kell nyúlni a rendszerváltás előtt vezető beosztásban lévő személyek nyugdíjaihoz, de egyelőre sem ennek módjáról, sem az érintettek pontos köréről nem született megegyezés. Bár a keddi egyeztetés után mindenki (az MSZP képviselői nem voltak ott) optimistán nyilatkozott, az álláspontok valójában messze esnek egymástól.

A volt kommunista vezetők nyugdíjának kérdését eredetileg a Jobbik vetette fel, a párt képviselői tavaly nyáron törvényjavaslatot nyújtottak be a "politikai nyugdíj-privilégiumok megszüntetéséről". Ezt csak egyszer, tavaly novemberben vette napirendre a parlament, akkor megkezdték az általános vitát, de nem zárták le. Azóta a Jobbik többször is próbálkozott, hogy ismét napirendre vegye, de a kormánytöbbség nem járult hozzá ehhez, pedig tavaly novemberben több fideszes képviselő is támogatásáról biztosította a javaslat céljait.

Idén október 17-én azonban a Fidesz meggondolta magát, és Lázár János frakcióvezető bejelentette: Wittner Mária képviselő, 1956-os halálraítélt kezdeményezésére azt kérik a kormánytól, vizsgálja meg, hogy fizettethető-e jóvátételi adó azokkal, akik korábban a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vezető tisztségviselői voltak. Wittner korábban arról beszélt: a "hóhérok" nyugdíjai szemérmetlenül magasabbak, mint az áldozatokéi.

Második nekifutás

A rendszerváltás után, 1991-ben már született egy törvény a kommunista rendszer nyugdíjainak felülvizsgálatára. Halász János államtitkár a Jobbik javaslatának tavaly novemberi vitájában azt mondta: az 1991-es törvény alapján megszüntették a rendszerváltás előtt egyedi eljárás során megállapított nyugdíjakat, illetve azokat az ellátásokat, amelyekről az MSZMP pártszervei döntöttek. Ezeknek az embereknek ekkor újra kiszámolták a nyugdíját, immár az általános szabályok szerint.

A törvény azonban lehetővé tette, hogy pótlékokká alakítsák át a különböző kitüntetések után járó nyugdíj-kiegészítéseket. Halász szerint az átváltásról a Miniszterelnöki Hivatal és a Köztársasági Elnöki Hivatal döntött, de a két hivatal annak idején "nem tekintette szigorú szempontnak a történelmi igazságtétel igényét", és jelenleg mindössze 67 emberről tudnak, akinek a kiegészítését nem alakították át pótlékká. Az államtitkár szerint tehát az 1991-es törvény nem érte el teljesen a célját, így a Jobbik törvényjavaslata sem okafogyott.

Az előterjesztők nevében felszólaló Novák Előd arra hivatkozott, hogy Wittner Máriától "a parlament folyosóján" megtudta: Biszku Bélának, az 1957-ben az úgynevezett forradalmi munkás-paraszt kormány belügyminiszterének "több százezer forintos" nyugdíja van. Novák szerint az 1991-es törvény csak azt a kiegészítést szüntette meg, amelyet "a már egyébként is magas" nyugdíjakra tettek rá, így "a korábbi kommunista elnyomók nyugdíja még mindig pofátlanul magas".

Kiktől vennék el?

Az első nehézséget annak meghatározása okozza, hogy pontosan kikre is vonatkozzon a nyugdíjak felülvizsgálata. Lázár a keddi tanácskozáson azt mondta: azok nyugdíját érintené "pénzügyi következmény", akiknek megélhetését az MSZMP-ben betöltött vezető tisztségük biztosította, és érdemi döntéshozók voltak. Lázár szerint az MSZMP maga határozta meg annak idején, hogy kik számítanak vezetőnek, számuk mintegy 5700 fő lehetett. Lázár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy minden érintett esetében egyedi elbírálásra lesz szükség, nem támogatják a kollektív bűnösség kimondását.

Ezzel szemben a Jobbik törvényjavaslata konkrétan felsorolja, kiknek a nyugdíjából faragnának le. Ide tartoznának az MSZMP és elődpártjai (Magyar Kommunista Párt és Magyar Dolgozók Pártja) Központi Bizottságának és Politikai Bizottságának tagjai, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács tagjai, a megyei pártbizottságok elnökei, az úgynevezett függetlenített párttitkárok, a KISZ vezetői, a Munkásőrség századparancsnoknál magasabb beosztású tagjai, az 1956 utáni megtorlásokban részt vevő bírók és ügyészek, illetve "a szocialista rendszerekkel együttműködő egyházi személyek".

Szűrös és Pozsgay úgy érzik, rájuk nem vonatkozik
"Ha a kormány azokat akarja megsápolni, akik igazságtalanul vettek fel nagy pénzeket és részt vettek a forradalom leverésében, az mindenképpen támogatható" - mondta korábban az [origo]-nak Szűrös Mátyás, aki a rendszerváltás előtt az MSZMP Központi Bizottságának tagja volt, az elmúlt években pedig a Fidesz több rendezvényén is feltűnt. Szűrös szerint rá nem vonatkozna a javaslat, mivel a rendszerváltás után ment nyugdíjba havi 60 ezer forintos összeggel, és sem a rendszerváltás előtti, sem az azt követő rendszertől nem kapott semmilyen kedvezményt.

Pozsgay Imre a rendszerváltás előtt a PB tagja volt, de tagja volt annak a hatfős testületnek is, amelyet Orbán Viktor kormányfő még tavaly kért fel, hogy dolgozzák ki az új alkotmány koncepcióját. Pozsgay szintén azt mondta az [origo]-nak, hogy nem érintené a Fidesz javaslata, mivel "szerény nyugdíjat" kap, ráadásul aktívan rész vett a rendszerváltásban is. Pozsgay véleménye: meg kell vizsgálni, hogy alkotmányosan lehetséges-e a járandóságok ilyen jellegű korlátozása. Arra a kérdésre, hogy ezek szerint nem támogatja a javaslatot, azt felelte: nem vizsgálta a javaslatot, nem ismeri annak részleteit.

A törvényjavaslatban felvázolt kör igen bő, főleg a függetlenített - vagyis a munkahelyeken főállásban alkalmazott - párttitkárok lehettek viszonylag sokan. A tavaly novemberi vitában Schiffer András, az LMP frakcióvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy valószínűleg komoly nehézséget okozna meghatározni "a szocialista rendszerekkel együttműködő egyházi személyek" körét, hiszen még mindig nem lehet szabadon hozzáférni az egykori állambiztonság dokumentumaihoz.

A Jobbik úgy oldaná meg az érintettek beazonosítását, hogy az ismételt nyugdíj-megállapítás érdekében egy módosító javaslattal együttműködésre kötelezné az Országos Levéltárat és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárát, illetve az érintett személy munkáltatóját vagy annak jogutódját (ez azt a furcsa helyzetet is eredményezhetné, hogy az MSZP-nek kellene adatokat szolgáltatnia elődje, az MSZMP vezetőiről). Lázár János kedden arról beszélt: elképzelése szerint a nyugdíjbiztosító feladata lenne előkeresni az érintettek iratait.

Lázár György főtitkárhelyettes beszél az MSZMP 1988-as értekezletén, balra Kádár János

Büntetés vagy adó?

Jelentős nézetkülönbség van a Fidesz és a többi párt - köztük a KDNP - közt abban a kérdésben is, hogy milyen módon nyúljanak hozzá az érintett kommunista vezetők nyugdíjához. Lázár János következetesen jóvátételi adóról beszélt, de ezt mindenki elutasítja, így a keddi egyeztetés után a frakcióvezető már azt mondta az MTI-nek: a Fidesz kész egyeztetni a nyugdíjcsökkentés technikai kivitelezéséről, így az adóztatásról vagy a nyugdíjak újbóli megállapításáról.

Schiffer András az [origo]-nak azt mondta: a nyugdíj eddig adómentes volt, de ha a Fidesz kiskaput nyit, akkor elképzelhető, hogy a kormánypártok más esetekben is elfogadhatónak tartják majd a nyugdíjak megadóztatását. Hasonlóan érvelt az [origo]-nak Novák Előd, aki szerint nem lehet bizonytalanságban tartani 3 millió olyan nyugdíjast, akiket nem érintene a javaslat. A KDNP-s Varga László azt mondta, az érintettek nyugdíjának újbóli megállapításával értene egyet, és nem az adóztatással.

A Jobbik tavalyi javaslata a nyugdíjak újbóli megállapítását írja elő, de nemcsak az átlagos szintre csökkentené a kommunista vezetők nyugdíját, hanem kifejezetten büntető jellegű, hátrányos szabályokat írna elő a számukra. Az első változat szerint a meghatározott pozíciókban eltöltött időre csak a fizetés egy százalékát lehetne figyelembe venni az új nyugdíj-megállapításnál, később ezt úgy módosították, hogy az érintettek nyugdíját a nyugdíjminimum felére (jelenleg 14 250 forint) kellene csökkenteni.

A tavaly novemberi vitában Schiffer András felvetette, hogy ez olyan mértékű csökkenés lenne, ami egyrészt ellentmond a törvénynek (hiszen a nyugdíjminimum épp azért van, hogy annál kevesebb ne legyen az ellátás), másrészt szociálisan lehetetlen helyzetbe hozná az érintetteket. Sneider Tamás jobbikos képviselő azzal vágott vissza, hogy szerinte "ezek az emberek az előző rendszerben rendkívül szépen megtollasodtak, meggazdagodtak, és most komoly birtokokon ülnek", ha pedig nem lenne megtakarításuk, akkor fordulhatnak szociális segélyért.

A drasztikus nyugdíjcsökkenés miatt esetleg bekövetkező szociális problémákra valószínűleg Lázár János is gondolt, hiszen már a jóvátételi adó ötletének bejelentésekor azt mondta: az adót úgy állapítanák meg, hogy annak levonása után is megmaradna az érintetteknek legalább a nyugdíjminimum kétszerese, ami jelenleg 57 ezer forint.