Elutasította az ügyészség Gyurcsány panaszát Sukoró-ügyben

A Legfőbb Ügyészség elutasította a Sukoró-ügyben hivatali visszaéléssel megvádolt Gyurcsány Ferenc panaszát. A volt kormányfő által vezetett Demokratikus Koalícó a döntésre reagálva azt közölte: Gyurcsány a "pártirányítás alatt álló vádhatósággal" csak annyira lesz hajlandó együttműködni, amennyire azt a jogszabályok kötelezővé teszik.

Gyurcsány Ferenc Sukoró-ügyben történt meggyanúsítása miatt tett panaszát elutasította az ügyészség - közölte a Demokratikus Koalíció sajtóirodája. A volt miniszterelnök szerdán kapta meg az elutasításról szóló határozatot, amelyet az üggyel összefüggő többi irathoz hasonlóan közzétesz a perről szóló, általa indított honlapon. "Gyurcsány Ferenc teljes mértékben együttműködik a ma még független bírósággal. A pártirányítás alatt álló vádhatóság esetében azonban csak annyira teszi ezt meg, amennyire a jogszabályok szerint ez kötelező" - olvasható a Koalíció közleményében.

A volt kormányfőt október 3-án gyanúsította meg a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali visszaéléssel a sukorói kaszinóberuházás miatt indult büntetőügyben. A korábbi miniszterelnök a gyanúsításközléssel szemben panaszt jelentett be, ezt utasította el a Legfőbb Ügyészség. Az ügyészség álláspontja szerint a volt kormányfő a kaszinóberuházás ügyében azért döntött - törvényi felhatalmazás nélkül, hatáskörét túllépve - a telekcseréről, hogy egyoldalú, jogtalan előnyt biztosítson a befektetőknek, kiiktatva a versenyeztetést, kizárva a nyilvános pályázat lehetőségét.

Az állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. 2008. július 30-án csereszerződést kötött egy külföldi befektetői csoport képviselőjével. A csereszerződés tárgyát az állami tulajdonban lévő Sukoró külterületi ingatlanegyüttes, illetve az említett személy tulajdonát képező, Albertirsa és Pilis külterületén található egyes ingatlanok képezték. Az ügyészség szerint a csereszerződésben a sukorói területek 734,3 millió forinttal alulértékeltek, míg az albertirsai és a pilisi ingatlanok 593,5 millió forinttal túlértékeltek voltak. A főügyészség szerint így olyan szerződést hagytak jóvá, amelynek teljesülésekor az államot több mint 1 milliárd 327 millió forint vagyonvesztés érné.