Határozottsága miatt lett gyanús az ügyészeknek Gyurcsány a sukorói ügyben

Minisztériumi levelezésekre és több tanú vallomására alapozza az ügyészség az [origo] információi szerint azt a gyanút, hogy Gyurcsány Ferenc a hatáskörét túllépve gyorsította meg a sukorói kaszinóberuházáshoz szükséges állami ingatlancserét. Egy, az ügyészség álláspontját ismerő forrás szerint több bizonyíték utal arra, hogy Gyurcsány önkényesen, a szabályos ügymenetet figyelmen kívül hagyva döntött a sukorói befektetők érdekében.

"Ha egy miniszterelnöknek a kormánya azt mondja, hogy egy befektetés jogszerű és célszerű, akkor a miniszterelnöknek az a dolga, hogy hazáját szolgálva kifejezze a befektetés iránti támogatását. Ezt tettem" - mondta hétfői ügyészségi kihallgatásán Gyurcsány Ferenc korábbi kormányfő. A kihallgatás témája a Sukoróra tervezett kaszinóberuházás volt, amely miatt hivatali visszaéléssel gyanúsítja Gyurcsányt az ügyészség.

A sukorói ügy lényege, hogy egy befektetői csoport a Velencei-tó mellett fekvő területre kaszinót és szállodát magába foglaló komplexumot akart építeni. A befektetők - akik közt ott volt Ronald S. Lauder amerikai üzletember, illetve Fred H. Langhammer, a Walt Disney Company igazgatója - a sukorói ingatlanokat földcserével akarták megszerezni az államtól. A telekcsere végül megvalósult, de a Bajnai-kormány az ügyben indult nyomozás miatt kezdeményezte az erről szóló szerződés felbontását.

A Gyurcsány kihallgatásán elhangzott mondatnak azért van jelentősége, mert az ügyészség az [origo] információi szerint olyan dokumentumokkal rendelkezik, amelyekből az derül ki, hogy az akkori kormány semmilyen javaslatot nem tett arra, hogy milyen módon segítse az állam a beruházást, hanem az ügyben maga Gyurcsány döntött miniszterelnökként, miközben - véli az ügyészség - a jogszabályok szerint ezt nem tehette volna meg. A dokumentumokat az ügyészek hétfőn nem tudták megmutatni Gyurcsánynak, a politikus ugyanis nem volt hajlandó kérdésekre válaszolni, mivel szerinte az ügyészek nem az alkotmányhoz, hanem Orbán Viktor miniszterelnökhöz, illetve annak pártjához hűségesek.

Egy találkozóra koncentrálnak

Az ügyben nyomozó Központi Nyomozó Főügyészség érdeklődését annak a találkozónak a részletei keltették fel, amelyet 2008. május 21-én tartottak a Parlament Nándorfehérvári termében. A Gyurcsány-kormány tagjai itt találkoztak a befektetői csoport képviselőivel, akik itt közölték, hogy telekcserével szeretnének hozzájutni a beruházás megvalósításához szükséges földterülethez.

A hétfői kihallgatáson - az erről készült felvételt a "Gyurcsány Ferenc és barátai által szerkesztett" honlapon hozták nyilvánosságra - ismertetett gyanú szerint a találkozón Gyurcsány döntött arról, hogy a befektetők cserével szerezzék meg az ingatlanokat. Az ügyészségi szerint Gyurcsány ezzel túllépte a hatáskörét, a jogszabályok szerint ugyanis az állami vagyon felett őrködő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) hatásköre egy ilyen döntés előkészítése, illetve annak eldöntése, hogy milyen formában történjen az állami föld értékesítése. Ráadásul a jogszabályok szerint az állami vagyont alap esetben versenyeztetéssel - nyilvános pályázattal, árveréssel - kell értékesíteni. Az ügyészség szerint a csere kizárta a versenyeztetést, jogtalan előnyt biztosított a befektetőknek a lehetséges versenytársakkal szemben.

Nem volt döntési helyzet, mégis döntöttek

A nyomozást és az ügyészség álláspontját ismerő, vezető beosztású állami tisztviselő az [origo]-nak azt mondta: az ügyészség birtokában több olyan, általa pontosabban meg nem jelölt minisztériumi dokumentum van, amely a 2008-as parlamenti találkozó előtt készült. A forrás szerint a dokumentumok összefoglalták, hogyan áll az ügy, többek között azt, hogy a befektető cserével akarja megszerezni a sukorói földeket.

A kormányzati levelekben azonban többféle megoldás felvetődik arra, hogy az állam milyen módon adja el a befektetőnek a földeket: a csere mellett felmerült a bérlés, az adásvétel, a vagyonkezelői szerződés lehetősége is. A forrás szerint a kormányzati levelekből az derül ki, hogy a kérdésben nem született döntés, sőt még döntési helyzet sem volt. Az ügyészség a levelekben említett kormányzati tisztviselőket is meghallgatta, akik szintén ezt erősítették meg - állította a forrás.

Az ügyben keletkezett összes kormányzati dokumentum nem áll az ügyészség rendelkezésére, ezeket ugyanis a nyomozók nem találták meg a korábbi Miniszterelnöki Hivatal (MeH) irattarában - állította az [origo]-nak a nyomozás részleteit ismerő forrás. Azt nem tudta megmondani, mi lett az iratok sorsa, mindössze annyit közölt, hogy az ügyben vizsgálódó Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) sem bukkant az iratok nyomára. A forrás szerint a parlamenti találkozóról készült emlékeztető az első kormányzati irat, amely kimondja, hogy az állam cserével értékesíti a sukorói földeket. Az emlékezetőt a forrás szerint szintén nem találták meg a MeH irattárában, a nyomozók a MNV-től szerezték meg annak másolatát.

Ellentmondásos vallomások és meggyorsított döntés

A forrás szerint az ügyészek úgy vélik, hogy Gyurcsány azzal, hogy a találkozón a csere mellett döntött, jogszerűtlenül gyorsította meg és határolta be az eljárást. Az emlékeztetőben erről az olvasható: "a beruházás helyszínéül szolgáló Fejér megyei földterületek befektető általi hasznosítását (csereingatlanok értékbecslése, tulajdonjog-rendezés) előkészítjük". Egy ilyen döntést azonban csak úgy lehetett volna meghozni az ügyészség szerint, ha az értékesítés más lehetőségeit megvizsgálják, értékbecslés készül. A forrás szerint ezt nem helyettesítette, hogy Gyurcsány Tátrai Miklóstól, az MNV vezérigazgatójától - Tátrai nyilvánosságra került vallomása szerint - a parlamenti találkozón megkérdezte, hogy van-e lehetőség a cserére. Tátrai - a vallomása szerint - azt felelte: "Azt a választ adtam, hogy elméletileg van, de a konkrét ügyet alaposan meg kell vizsgálni."

A nyilvánosságra hozott vallomások alapján a résztvevők ellentmondásosan nyilatkoztak arról, hogy mi hangzott el a parlamenti találkozón. Gyurcsány tavaly áprilisi tanúvallomásában arról beszélt, hogy az ilyen jellegű találkozók nem alkalmasak a beruházási engedélyek megadására. Majd később hozzátette: "A találkozó célja - egyebek mellett - az volt, hogy kifejezze a magyar állam készségét, hogy egy kölcsönösen előnyös, értékarányos, jogszerű cserében részt vegyen." Radnai György, miniszterelnöki kabinetiroda titkára 2009 novemberi vallomásában viszont azt mondta, hogy a csere csak javaslatként merült fel, erről az egyeztetésen döntés nem született. Tátrai pedig a vallomásában arra az ügyészi kérdésre, hogy miért csak a csere lehetőségét vizsgálták, azt felelte: "Azért ingatlancserével foglalkoztunk, mert a parlamenti egyeztetésen erről volt szó."

Az ügyészség eddig 85 embert hallgatott ki az ügyben, akik közül - a forrás szerint - többen megerősítették, hogy felgyorsította az ügyet a parlamenti egyeztetésen született döntés. Az ügyészség szerint ennek oka - az [origo]-t tájékoztató forrás szerint - az volt, hogy elkerüljék a nyilvánosságot, illetve, hogy ne legyen konkurenciájuk a beruházóknak. A közép-dunántúli régióban ugyanis csak egyetlen kaszinó működtetésére lehetett engedélyt szerezni. A régióban azonban volt egy másik befektető is, aki turisztikai beruházást tervezett kaszinóval együtt - állította a nyomozás részleteit ismerő forrás, de azt nem közölte, hogy ki volt ez a másik befektető.

Gyurcsány Ferenc, a Táncsics Alapítványon keresztül megkeresésünkre azt válaszolta: "Nem könnyítjük meg az ügyészség koncepciós eljárását azzal, hogy a szedett-vedett gyanúsítást kommentáljuk. Ha az ügyészségnek vannak bizonyítékai, akkor tárják azokat a nyilvánosság elé. Ha az ügyben vádemelés történik, akkor állunk a bíróság rendelkezésére."

Bajnai nem lesz gyanúsított

A forrás szerint a nyomozás során korrupció gyanúja nem merült fel az ügyben, illetve Bajnai Gordon korábbi kormányfővel összefüggésben sem vetődött fel semmilyen gyanú. Bajnai akkori gazdasági miniszterként szintén jelen volt a parlamenti egyezetésen, az erről szóló emlékeztető Bajnait jelölte ki a projekt felelősének, illetve a "kontaktszemélynek" a befektetők számára.

A Központi Nyomozó Főügyészség 2009 áprilisa óta folytat noymozást az ügyben. Gyurcsány ellen Schiffer András, az LMP jelnelegi frakcióvezetője tett fejelentést 2009 októberében. Az ügyben összesen hét embert gyanúsítottak meg, minegyikük szabadlábon védekezik. Tátrai Miklóst, az MNV volt vezérigazgatóját jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítják, többek között azért, mert a csereszerződésben a sukorói területeket 734,3 millió forinttal alul, a befektető által felajánlott földeket 593,5 millió forinttal túlértékelték. A gyanúsítottak között van a Pénzügyminisztérium akkori szakállamtitkára, illetve az értékbecslés készítője is.