"Bátorítani kell" a visszaélések bejelentőit - interjú a Transparency International elnökével

Védeni kell azokat az embereket, akik jelentik a korrupciót, és meg kell akadályozni, hogy retorziók érjék őket Huguette Labelle, a korrupció ellen küzdő Transparency International nevű szervezet elnöke szerint. Labelle szerint a korrupció annak a jele, hogy egy rendszer nem jól működik, és javításra szorul. A magyar pártoknak azt javasolta, hogy tegyék teljesen átláthatóvá költségvetésüket, az embereknek pedig lehetőséget adna, hogy pontosan követhessék, mire mennyi pénzt költ az állam.

- Próbálták már valaha megvesztegetni, vagy került olyan helyzetbe, amikor kenőpénzzel könnyebben elintézhetett volna valamit?
- Igen, méghozzá itt Európában, de nem Magyarországon. Éjszaka érkeztem abba az országba, és eléggé siettem. A férfi, aki a belépésnél ellenőrizte a papírjaimat, nem akart továbbengedni, pedig rendben volt az útlevelem, a megfelelő mennyiségű valuta is nálam volt, de ő sokáig nézegette a dokumentumokat, telefonált, majd ide-oda járkált. Fél óra után lett egyértelmű, hogy pénzt akart az útlevélbe rejtve vagy borítékban, bár nyíltan nem kérte a kenőpénzt. Ezúttal nem is kapott.

- A Kanadai Fejlesztési Ügynökség vezetőjeként milyen gyakran találkozott korrupcióval?
- Erről a szektorról, a fejlesztésekről és a közbeszerzésekről azt mondják, hogy átszövi azokat a korrupció, és mindennapos a vesztegetés, a cégek folyamatos összejátszása, de fontos hangsúlyozni, hogy a korrupció nemcsak a fejlesztéseknél, vagy például az energiaszektorban van jelen. Mindenhol ott van az életünkben. Akkor is például, amikor kenőpénzt csúsztat valaki egy rendőr zsebébe. A korrupció annak a jele, hogy egy rendszer nem jól működik, és javításra szorul. Fontos, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, hogy tenniük kell a visszaélések ellen.

- Felmérések szerint az emberek többsége mégsem jelenti, ha korrupcióval találkozik. A Transparency International 2010-es jelentése szerint például a visszaéléssel szembesülő magyarok kétharmada nem jelezte az esetet a hatóságoknak.
- Ennek több oka is lehet. Egyrészt lehet, hogy nem tudják, pontosan hol kellene bejelentést tenni, másrészt nagyon is elképzelhető, hogy az emberek félnek. Ha egy cégnél vagy egy kormányzati intézménynél tapasztalt visszaélést jelentenek, az könnyen a karrierjük végét is jelentheti. Éppen ezért lenne fontos a közérdekű bejelentők védelme, és hogy jogszabályok garantálják, hogy a korrupciót észlelő állampolgárok nem lesznek áldozatok, ha feljelentést tesznek.

- Azért jött Magyarországra, hogy bejelentse a szervezet legújabb antikorrupciós kampányát. Ezek szerint Magyarország a korrupció mintaországa?
- (Nevet) Nem, nem erről van szó! Jövőre kezdődik a kampányunk, amelynek címe "Ideje felébredni". Szeretnénk felhívni az emberek figyelmét, hogy a korrupció veszélyezteti a jövőjüket, ezért tenni kell ellene. Öt nagyon különböző országban, például Kolumbiában, Libanonban és Magyarországon is teszteljük a kampányt. Nem a korrupció feltételezett szintje, hanem a földrajzi és népességi adatok alapján választottunk.

- A Transparency tavalyi jelentése szerint a magyarok 76 százaléka érzi úgy, hogy az elmúlt három évben nőtt a korrupció az országban. Ez az egyik legrosszabb adat Európában. Mit kellene tennünk, hogy ez megváltozzon?
- Mivel a visszaélések titokban történnek, mindig aggasztó, ha a lakosság úgy érzi, hogy egyre csak nő a korrupció. Éppen ezért fontos, hogy a kormányzati vezetők komolyan vegyék a teljes átláthatóságot, például a független igazságszolgáltatást. A korrupció elleni harc egyik kulcsa ugyanis egy átláthatóan működő, a végrehajtói hatalomtól, vagyis a kormánytól teljesen független igazságszolgáltatás, amely képes a tisztességes embereket megvédeni, a tisztességteleneket pedig megbüntetni.

- Csütörtökön találkozott az Alkotmánybíróság elnökével, Paczolay Péterrel. Miről volt szó a megbeszélésen?
- Arról beszéltünk, hogy a legfontosabb, hogy az Alkotmánybíróság is független és átlátható maradjon. A magyar igazságszolgáltatási rendszer, azt gondolom, rendben működik, ezért nagyon fontos, hogy a tervezett változtatások, az igazságszolgáltatási reform után ne csökkenjen a függetlensége és például a bírók kiválasztásának átláthatósága.
A beszélgetésbe itt bekapcsolódott Földes Ádám, a magyar Transparency International ügyvezető igazgatója: Az új alkotmány több rendelkezése szerintünk súlyosan csorbítja az Alkotmánybíróság jogköreit. Az Alkotmánybíróság kevesebb törvényről mondhat ítéletet és kevesebben is fordulhatnak a testülethez. A találkozón azt kértük, hogy az Alkotmánybíróság a jövőben amennyire lehet, legyen nyitott és átlátható.

- Magyarországi látogatásán Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke is fogadja, nem találkozik ugyanakkor egyetlen kormánytaggal sem. Miért?
H. L.: Csak néhány napra jöttem Magyarországra, így sajnos nem tudtunk közös időpontot találni.
F. Á.: Kezdeményeztünk egy külön találkozót a kormány valamelyik képviselőjével, de a Visegrádi négyek találkozójára és egyéb elfoglaltságokra hivatkozva senki nem tudta fogadni a Transparency International elnökét. A kanadai nagykövet fogadásán azonban tágabb körben találkoztunk Kovács Zoltán korábbi kormányzati kommunikációért felelős államtitkárral.

- Mit tanácsol a magyar kormánynak, hogyan harcoljon a korrupció ellen?
H. L.: Védeni kell a közérdekű bejelentőket, és egyben bátorítani az embereket, hogy jelentsék a visszaéléseket. A kormánynak és a parlamentek meg kell teremtenie a közérdekű bejelentések jogszabályi és intézményi hátterét. Legalább ugyanennyire fontos a költségvetési pénzek elosztásának átláthatósága is. Az embereknek lehetőséget kell adni, hogy ellenőrizzék, mire mennyit költ az állam, és hogy rendben zajlanak-e a közbeszerzések.

A Transparency International kampányklipje

- A magyarok a politikai pártokat tartják a legkorruptabbnak a tavalyi Transparency-jelentés szerint.
H. L.: Igen, ki ne felejtsük a sorból az átlátható pártfinanszírozást!

- A Fidesz frakcióvezetője új párt- és kampányfinanszírozási törvényt ígért még erre az évre, ennek részleteiről azonban még keveset lehet tudni. Ön szerint milyen elemeknek kellene szerepelniük a törvényben?
H. L.: A jogszabálynak először is elő kellene írnia, hogy minden jelölt kampányköltéseit nyilvánosságra kell hozni. Másrészt ugyanilyen fontos, hogy az emberek, a szavazók minden támogatásról, egyéni vagy céges hozzájárulásról tudomást szerezzenek. Vagyis egy kampányszámlán minden be- és kifizetést nyomon lehetne követni. Én egy maximális összeget is megszabnék, mennyit lehet a kampányban egy jelöltnek vagy egy pártnak költenie, habár például az Egyesült Államokban nincs ilyen korlátozás.
F. Á.: Emellett szükség van a teljes átláthatóságra akkor is, amikor épp nincs kampány. Vagyis a pártoknak nyilvánosságra kellene hozniuk, milyen ingatlanokat használnak, és kitől bérlik, vették vagy kapták. Ugyanígy megismerhetővé kellene tenni a pártok és pártalapítványok pénzügyi beszámolóit is. A Transparency jó pár éve foglalkozik a pártfinanszírozás kérdésével, törvényjavaslatot is kidolgoztunk, kíváncsian várjuk az új jogszabály tervezetét.

Kicsoda Huguette Labelle?
A kanadai Huguette Labelle majdnem húszéves politikai karrier után lett a Transparency International igazgatótanácsának elnöke. Korábban miniszterhelyettesként irányította a kanadai közlekedési vállalatot, és hat éven keresztül a Kanadai Fejlesztési Ügynökséget is vezette. Huguette Labelle jelenleg az Ottawa Egyetem egyik vezetője és az ENSZ Global Compact, vagyis a vállalatok társadalmi felelősségvállalását előmozdító szervezetének kuratóriumi tagja is. 2005-ben lett a Transparency International elnöke. Huguette Labelle filozófiából szerzett doktori fokozatot, tizenkét kanadai egyetem választotta díszdoktorának.