"Rosszabb, mint gondoltuk" - miért olyan sok a lelki beteg Európában?

Európa népességének több mint harmada szenved valamilyen mentális betegségben, ez minden évben 164 millió embert jelent - derült ki egy átfogó európai kutatásból, amely 27 mentális zavart vizsgált - a szorongástól az alkoholizmuson és a depresszión át a demenciáig. Kurimay Tamás, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke szerint nem meglepőek a magas számok, de a válság okozta növekvő mentális terhelés és a Magyarországon újra növekvő számú öngyilkosságok miatt itt az ideje, hogy a lelki egészség első számú kérdéssé váljon.

"Rosszabb a helyzet, mint gondoltuk" - ez az egyik összefoglaló megállapítása annak szeptemberben nyilvánosságra hozott kutatásnak, amely az európaiak mentális állapotát vizsgálta. Ez az eddigi vizsgálatok közül a legszélesebb körű: 30 európai ország 514 millió lakosára vonatkoznak a megállapítások. Az ECNP nevű szervezet (Európai Neuropszichofarmakológiai Kollégium) által publikált kutatás szerint az európaiak összesen 38,2 százaléka szenved valamilyen mentális zavarban. Ez összesen 164 millió embert jelent, akik egy adott évben a vizsgált 27 mentális zavar legalább egyikében szenvedtek. A szerzők szerint mindez olyan mértékű terhet jelent az európai társadalmak számára, hogy a mentális zavarokról ki lehet jelenteni: Európa számára a 21. század legnagyobb egészségügyi kihívását jelentik. A vizsgálat készítői szerint a betegségek előfordulásának aránya még a mértnél is nagyobb lehet, a becslések szerint ugyanis az esetek mindössze egyharmadában jut el a beteg az orvosi kezelésig, és ez az arány régóta nem javul.

"Tisztázni kell, hogy mit értünk mentális zavar alatt. Sokan azt gondolják, hogy ha valakinek mentális zavara van, akkor valamilyen súlyos betegségre kell gondolni, kvázi bolond az illető, és a lelki problémákat nagyon sok megbélyegzés, stigma övezi" - mondta az [origo]-nak Kurimay Tamás, a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) elnöke, a János Kórház pszichiátriájának főorvosa. Az ECNP kutatásának eredményei szerint a leggyakoribb zavarok a következők: 69 millió embert érint valamilyen szorongás (ide tartoznak például a különféle fóbiák vagy a pánikbetegség), 29 millió ember szenved álmatlanságban, 30 millió depresszióban. 20 millió embernek van olyan lelki hátterű betegsége, amely testi tünetek formájában jelentkezik (ezek a szomatoform tünetek, régi nevükön pszichoszomatikus betegségek). 17 millió ember pedig alkohol- vagy drogfüggőségben szenved. A fiatalok 5 százaléka hiperaktivitással vagy valamilyen figyelemkoncentrációs zavarral küzd, a 85 év feletti idősek csaknem harmada pedig az időskori elbutulással, azaz demenciával. A kutatás eredményeiből kiderült az is - a tanulmány szerint -, hogy a mentális zavarok gyakoriságában nincs jelentős különbség az országok között.

Kurimay ismeri az ECNP-kutatás eredményeit, amelyek szerinte a szakembereknek nem jelentettek meglepetést. Ez a kutatás szerinte egy másikhoz hasonlóan, amelyet a 2000-es évek elején készített az Európai Agy Tanács (EBC), arra koncentrál, hogy melyek azok a betegségcsoportok, amelyek a legnagyobb terhet róják a társadalomra. "Tehát nem a halálozás esélye szempontjából vizsgálják csak a betegségeket, hanem azt nézik meg, hogy azok mennyire terhelik meg a családot, az egészségügyi rendszert, a munkaerőpiacot, és így közvetve a gazdaságot. Például arra figyelnek, mit jelent, ha valaki kiesik a munkából amiatt, mert a cukorbetegségének szövődményei vannak" - magyarázta.

A 2000-es évek elején készült vizsgálat arra jutott, hogy a mentális betegségek közül öt sorolható a társadalmakra a legnagyobb terhet jelentő betegségek közé. A legelső ezek közül az úgynevezett unipoláris depresszió. "Ez annyit jelent, hogy valakinek nincsenek ugyan hangulatingadozásai, de nyomott hangulata van, szorong, és csökken aktivitása, miközben gyakrabban vannak öngyilkossági gondolatai" - mondta a János Kórház főorvosa. A férfiaknál gyakoribb a befejezett öngyilkosság és az alkoholbetegség, a nőknél viszont a depresszió, és - mivel jellemzően tovább élnek - az időskori leépülés is.

Nyomasztja a válság az öregedő Európát

Kurimay Tamás szerint Európa ma bajban van, mert a társadalmak idősödésével néz szembe. "Kitolódik az átlagéletkor, és ez nagy gazdasági veszélyt jelent, hiszen csökken a munkaképesek aránya, és nő az inaktívaké. Nő a feszültség, mert csökken a nyugdíjak értéke, anélkül, hogy erről tehetnének az egyébként aktív éveiket végigdolgozó generációk. Miközben egyre kevesebb pénz jut az egészségügyi és a szociális rendszerre, ezek a kiadások egyre magasabbak lesznek" - magyarázta.

Ezt az egyre nehezebb helyzetet rontja, hogy a gazdasági válságban egyre szaporodnak a problémák, és nő a mentális terhelés. "A WHO egy friss felmérése szerint a gazdasági válságban egyértelműen megnőtt a befejezett öngyilkosságok száma, és az alkoholbetegségre visszavezethető halálozások száma" - mondta Kurimay. Az MPT elnöke idézett egy másik vizsgálatot is, amelyből kiderült, hogy azokban az európai országokban, ahol a bajba jutott adósok megsegítésére akár a bankok, akár más szervezetek valamilyen szervezett formában lelki segítséget nyújtottak, jobb volt a törlesztési hajlandóság, miközben kevesebben választottak "öndestruktív megoldásokat".

"Ezek a jelenségek összefüggnek, ezért nem mindegy, hogy a lelki egészséggel törődünk-e. Ennek társadalmi szinten is a legfontosabb kérdésnek kellene lennie" - fogalmazott. "Ez nem azt jelenti, hogy mindenkit kezelni kell, de az biztos, hogy a helyzettel nem csak az egészségügyi rendszernek kell foglalkoznia. A pozitív eredmény a munkaképes napok számának a növekedésében mérhető" - tette hozzá.

Többe kerül, mint a rák

A mentális betegségek ugyanis nagyon gyakran okoznak a munkából való kiesést, és jelentősen növelik a táppénzes napok számát. "A kiesések csökkentik egész Európa gazdasági potenciálját, hiszen a mentális zavarok terhe olyan méreteket öltött, hogy ezzel európai szinten is, és minden kormánynak is foglalkoznia kell. Ez a befektetés nem luxus, hanem az európai társadalmak létérdeke" - fogalmazott. Kurimay szerint elég csak annyit mondani, hogy Magyarországon tízből négy táppénzen levő ember esetében lelki bajok állnak a háttérben, és ez még inkább óvatos becslés. "Tehát ez többe kerül a társadalomnak, mint a szív- és érbetegek ellátása, és többe, mint a daganatos betegek ellátása" - mondta.

A társadalmi szinten jelentkező költségeket próbálja mérhetővé tenni az ECNP-kutatásban is alkalmazott úgynevezett DALY-faktor (disability adjusted life years), amely a betegség okozta munkaképtelenség vagy az átlagosnál korábbi halál okozta "kieső éveket" veszi számba. Ennek alapján jutottak a kutatás készítői arra az eredményre, hogy az európai népesség 38,2 százaléka szenved valamilyen mentális betegségben. A legnagyobb veszteséget a depresszió okozza, és ennek kezelése a legdrágább. Jelentős terhet jelent még az alkoholizmus, a demencia, sőt, még a bipoláris betegségben (régi nevén mániás depresszióban) szenvedők, és a szkizofréniával élők csoportja is, akik mindenütt a társadalom egy százalékát - vagyis egy nagyon jelentős részét - adják - mondta Kurimay Tamás. "És akkor még nem beszéltünk a szorongásos kórképekről, amelyek nagyon elterjedtek" - tette hozzá.

Magyarországon az Európában átlagosnál jóval elterjedtebb a professzor szerint az alkoholizmus, amire "az elmúlt húsz évben a drog elleni fellépés mellett nagyon kevés figyelem jutott", holott egy 2005-ös felmérés szerint az alkoholos eredetű halálozásban az elsők között voltunk Európában, a teljes európai összehasonlításban csak a Szovjetunió egyes volt tagköztársaságaiban volt rosszabb a helyzet. A befejezett öngyilkosságok aránya is magas Magyarországon.

"Bár ez az elmúlt időszakban csökkenő tendenciát mutatott, a gazdasági válság következtében ez a folyamat megállt, és az utóbbi egy évben már növekedés tapasztalható. Az öngyilkosok között egyre több a fiatal, és az idős is. Pedig az öngyilkosság hátterében a leggyakrabban a kezeletlen mentális állapot áll" - fogalmazott a főorvos, aki szerint azt meg sem lehet becsülni, hogy a mentális betegségekben szenvedők mekkora része nem jut el Magyarországon orvoshoz. Az Eurobarometer egy 2010-es felmérése szerint a magyarok többsége azt sem tudta, hogy mi az a pszichoterápia.