Túl sok iszap volt a kolontári tározóban - megjelent az iszapkatasztrófáról szóló jelentés

Túl sok vörösiszap volt a Kolontár melletti zagytározóban, ez volt a fő oka annak, hogy 2010 októberében átszakadt a tározó gátja - olvasható a katasztrófa okait vizsgáló parlamenti bizottság csütörtökön megjelent jelentésében. A jelentés szerint a katasztrófa okai nagyon összetettek, de a Mal Zrt. a fő felelős.

Megjelent csütörtökön délután a parlament honlapján a tavaly őszi kolontári vörösiszap-katasztrófa okait vizsgáló parlamenti bizottság jelentése. A 2010. október 4-én történt katasztrófa során átszakadt a Kolontár melletti iszaptározó fala, több mint egymillió köbméter vörösiszap összesen 363 ingatlant rongált meg, ezek közül 306-ot le is kellett bontani. A katasztrófában tíz ember meghalt, több mint százan sebesültek meg, és nagyjából ezer embert kellett kitelepíteni az iszapömlés sújtotta területről.

A bizottság jelentése szerint a felelősség összetett, de "a tervezés és a kivitelezés során elkövetett hiányosságok miatt a tervezők és a kivitelezők marasztalhatók el". A jelentés szerint "a hatósági engedélyezés során a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a hulladékbesorolás, a töltésépítés, az üzemeltetés és annak időszakos felügyeletének ellenőrzése során alapvető hibákat követett el. Ezért az illetékesek felelősséggel tartoznak."

"Végezetül a MAL Zrt. alapvető felelőssége nem kérdőjelezhető meg [...] a katasztrófát nem lehet természeti katasztrófának vagy vis maiornak tekinteni, hisz egy sor technológiai, üzemeltetési hiányosságot lehetett az üzemnek felróni. Mindezek tételes igazolását és következményeit a bírósági tárgyalások hivatottak igazolni" - fogalmaz a jelentés.

A jelentés szerint a katasztrófa a bizottsági meghallgatások, tárgyi bizonyítékok és szakértői jelentések alapján a következő okokra vezethető vissza:

- a fő ok a jelentés összefoglalója szerint az, hogy az engedélyezettnél több vörösiszap volt a tározóban
- a jelentés szerint az engedélyezettnél több víz volt a tárolóban lévő vörösiszapon, ami hatalmas terhelést jelentett a gátnak
- a tároló állapotának figyelése nem volt megfelelő, a környezetvédelmi ellenőrzés is hiányos volt
- az iszaptározó töltéseinek építéséhez nem kértek megfelelő bányakapitánysági szakvéleményt, elég volt a jegyző jóváhagyása, ami a jelentés szerint "jogszabályi hiányosságra utal"
- az iszaptározó katasztrófavédelmi besorolása nem volt megfelelő, ezért nem őrizték az indokolt mértékben a tározót
- a hatóságok közötti egyműködés nem volt megfelelő
- nem volt körültekintő az átszakadt vörösiszap-tározó tervezése
- nem vizsgálták meg, hogy milyen feszültség keletkezik majd a tározó falában, és azt sem, hogy ennek milyen következményei lehetnek
- hibás volt az az engedély, amely nem veszélyes hulladékként sorolta be a tárolóban lévő vörösiszapot, így enyhébb követelmények vonatkoztak a kezelésére

Forrás: MTI

A katasztrófa után készült kép

Túl sok anyag volt a tározóban

A MAL Zrt. saját adatai alapján a katasztrófát okozó X. tározó 2010 közepére "csaknem megtelt". A tárolt vörös iszap felett több méter vastag lúgos folyadékréteg helyezkedett el, ami a cég szerint összesen 845 ezer köbméter volt, de a Műegyetem bizottság által idézett számítása szerint közel 960 ezer köbméter lehetett.

A tározó azért volt ennyire tele, mert a MAL Zrt. nem az úgynevezett száraz technológiát alkalmazta, hanem egészen híg állapotban, csővezetéken juttatta ki a gyárból a kazettába a vörösiszapot. "Az energiahordozók árának növekedése miatt az eleven iszap teherautós továbbítása a tározókba, vagy a bányászatban megszokott és jól bevált szállítószalagos továbbítás, mint lehetséges más megoldás választására nem került sor" - áll a jelentésben.

A bizottság jelentése geodéziai mérésekre hivatkozva azt írja: a katasztrófa következtében mintegy 1650 ezer köbméter anyag ömlött ki a X. kazettából, aminek kétharmada lúg volt. A MAL Zrt. jelentéshez csatolt észrevétele ezt vitatja, szerintük jóval kevesebb, "mintegy 3-400 ezer m3 vörösiszap és technológiai folyadék szabadult el a tározóból". A cég azt is vitatja, hogy a vörösiszap veszélyes hulladék lenne. "A vörösiszap nem veszélyes hulladék, A NaOH koncentrációtól függően maró, vagy irritáló (a vörösiszap felett található retúrvíz az irritáló kategóriába esik)" - állítja a cég.

A Mal állítása szerint a tározóban nem lehetett a megengedettnél több lúgos víz, hiszen "nem volt szabályozva hatóságilag az összes vízmennyiség". Észrevételeiben a cég állítja, hogy "a katasztrófát talajtörés okozta". A bizottság jelentése a Mal szerint "láthatóan szándékosan kerüli azt a kérdéskört", hogy 2010 második és harmadik negyedévében az esős időjárás miatt több mint 1 millió köbméterrel több víz került tározót körbevevő résfalon belülre, mint a 2009-es évben.

Szűklátókörű a MAL Zrt. vezetése

A bizottság szerint a bekövetkezett katasztrófáért döntően a MAL Zrt. a felelős. A jelentés szerint a vizsgálat során arra jutottak, hogy a társaság igazgatósága és menedzsmentje az üzem működése és az iszaptározó-tér üzemeltetése során gondatlanul járt el, csak részben számoltak azzal, hogy milyen műszaki követelményei vannak a vörösiszap-tárolásnak.

Nem a jó gazda gondosságával járt el a cég a vörösiszappal keveredett és fedett magas lúgtartalmú folyadék tárolásánál, kezelésénél és ártalmatlanításánál sem - olvasható a jelentésben. A dokumentum szerint nem voltak elég elővigyázatosak, és nem tettek intézkedéseket, hogy védelmi rendszert alakítsanak ki, vagy hogy a környező települések megfelelő védelemben részesüljenek.

A vizsgálóbizottság szerint a megismert adatok, vallomások a helyszíni szemlén tapasztaltak, továbbá a felkért szakértők véleményei "arra utalnak, hogy az ipari katasztrófa fő oka a társaság és a tulajdonosok szűklátókörű, a nyereséget előtérbe helyez ő és a biztonságos működést nem kellően biztosító vállalati stratégia és az ezt szolgáló gazdasági és technológiai döntések sorozata" volt.

A vizsgálóbizottság szerint a MAL Zrt. mellett felelősség terheli a környezetvédelmi hatóságokat is, elsősorban a Középdunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség vezetőit és munkatársait, akik a társaság részére kiadott egységes környezetvédelmi engedélyek és részengedélyek betartását nem kellő körültekintéssel ellenőrizték. A vizsgálóbizottság véleménye szerint felelősség terheli a tervezőt és a kivitelezőt is, és megállapítják, hogy "a meglévő gátakat a többi kazettánál is haladéktalanul meg kell erősíteni".

Forrás: MTI

Több mint 35 milliárd a kár

A jelentés szerint a legutóbbi összesítés alapján több mint 35 milliárd forintnyi kárt okozott a katasztrófa. Az bizottság emlékeztet, hogy az állam a katasztrófa után rendelkezett a kárenyhítésről, de a kárenyhítésre fordított összeg célja nem a károkozók helyetti felelősségvállalás volt, csak szerették volna minél előbb rendezni az emberek lakhatását.

A bizottság szerint a MAL Zrt. is részt vett a kárenyhítésben, kb. 30 millió forintot adtak a károsultaknak, és a helyreállítási munkákban is részt vettek. A kárenyhítő alapba közel kétmilliárd forint folyt be. A jelentés megállapítja, hogy a MAL Zrt-re összesen 135,14 milliárd forint hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, de a cég ezt eltúlzottnak tartja és a jogalapját is vitatja.

A jelentés nem tér ki arra, hogy az állam hogyan szeretné visszaszerezni a felelősöktől a kárenyhítésre és a helyreállításra fordított több mint 35 milliárd forintot.

Jól csinálta a kormány a jelentés szerint

A bizottság szerint a tragédia ráirányította a figyelmet az engedélyező hatóságok és jogkörök tisztázatlanságára, de "mára többnyire egyértelművé váltak az engedélyezés szabályai". A jelentés szerint további lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy egyértelmű legyen a hulladékok és a technológiai eljárás részét képező anyagok megkülönböztetése, a veszélyes hulladékká minősítés folyamata és az, hogy ki hogyan köteles megtéríteni a károkat.

A jelentés hosszansan méltatja a kormány intézkedéseit, és egyetlen javaslatot tesz: azt, hogy "a szerzett tapasztalatok birtokában javasolt egy, a gazdasági élet minden területét lefedő szakmai stáb készenlétben tartása" arra az esetre, ha egy gazdasági szereplőt bármilyen okból állami felügyelet alá kell vonni.