Kádár János szóvirágai foghatnak ki a Fideszen

Megadóztatná a pártállami vezetők nyugdíját és felelősségre vonná az 1956-os megtorlások irányítóit a Fidesz. A megtorlások feltárását nehezíti, hogy alig páran élnek az akkori döntéshozók közül, ráadásul még Kádár János is kínosan ügyelt arra, hogy a törvényesség látszata mögé rejtsen egy-egy politikai döntést. A nyugdíjak megadóztatása pedig inkább szimbolikus lépés, a Fideszhez húzó Pozsgay Imre például azt mondja, szerény nyugdíjat kap.

"Ha a kormány azokat akarja megsápolni, akik igazságtalanul vettek fel nagy pénzeket és részt vettek a forradalom leverésében, az mindenképpen támogatható" - mondta az [origo]-nak Szűrös Mátyás, aki a rendszerváltás előtt az MSZMP Központi Bizottságának tagja volt, az elmúlt években pedig a Fidesz több rendezvényén is feltűnt.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn több, az előző rendszer vezetőinek felelősségre vonásáról szóló javaslatot ismertetett. Egyrészt a Fidesz felkérte a kormányt, vizsgálja meg, fizettethető-e jóvátételi adó azokkal, akik a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vezető tisztségviselői voltak. Lázár az adó mértékéről azt mondta: az érintettek nyugdíjából mindenképpen megmaradna a minimálnyugdíj kétszerese (vagyis 57 ezer forint). A befolyó pénzt 1956-os szervezetek támogatására, illetve 1956-os túlélők megsegítésére fordítanák. Lázár kedden ötpárti egyeztetést javasolt a kérdésben

A Fidesz másik javaslata a Büntető törvénykönyv (Btk.) módosításával vonná felelősségre az 1956-os megtorlások résztvevőit. A javaslat részleteiről kedden beszélt Gulyás Gergely fideszes parlamenti képviselő. Gulyás szerint a nürnbergi törvényszék meghatározta az emberiesség elleni bűncselekmények fogalmát, ennek az elévülését az 1968-as New York-i egyezmény kizárta. Ezt Magyarország 1971-ben egy törvényerejű rendelettel ki is hirdette, de nem tették a magyar jog részévé, a Fidesz ezt emelné be a Btk.-ba. A politikus szerint a Fidesz javaslata - amelyet a héten terjesztenek a parlament elé - néhány tucat embert érintene, közülük név szerint Biszku Bélát, az 1956-os forradalom alatti belügyminisztert említette.

Kádár szabad folyást engedett "a törvényes eljárásnak"

Az [origo] által megkérdezett történészek arról beszéltek, hogy a javaslatok megvalósítása nem lesz egyszerű és bonyolult kérdéseket vetnek majd fel. Rainer M. János történész, az 1956-os intézet főigazgatója azt mondta: az 1990-es években indult, az 1956-os forradalom idején végrehajtott karhatalmi sortüzek körülményeit vizsgáló perek esetén is nehezen haladt a bizonyítás, annak ellenére, hogy ezeket nagyon konkrét ügyekben indították el. Ráadásul csak karhatalmistákat, egységparancsnokokat ítéltek el, magasabb beosztású parancsnokokat nem. Rainer szerint a sortűz parancsnokokhoz képest jóval nehezebb lesz megállapítani az előző rendszer vezetőinek büntetőjogi felelősségét, ők ugyanis kizárólag politikai határozatokat hoztak.

Rainer szerint a helyzetet bonyolítja, hogy a Központi Bizottság (KB) és a még szűkebb döntéshozó testület, a Politikai Bizottság (PB) ülésein a résztvevők nem fogalmaztak egyértelműen. Nagy Imre peréről például többször is tárgyalt mindkét testület, ezeken nem hangzott el a "halálos ítélet" kifejezés, így bár feltételezhető, hogy Nagy Imre kivégzését politikai nyomás is elősegítette, emiatt nehezen lenne felelősségre vonható bárki a testület tagjai közül.

Az ülések legfeljebb áttételesen utalnak a politikai vezetők felelősségre. Az egyik felszóló kérdésére, hogy nem lehetne-e kegyelmet gyakorolni, Kádár János akkori pártfőtitkár például egyszer azt felelte, "ez nem járható út". Rainer szerint az ülések többségén szavazás sem volt, hanem úgy zárultak az ülések, hogy Kádár megfogalmazta a határozat, ami általában úgy szólt, hogy "szabad folyást engednek a törvényes eljárásnak". Rainer szerint a megtorlások utáni ítéletek bírái esetén is nehéz bizonyítani a büntetőjogi felelősséget, Vida István, aki a Nagy Imrét halálra ítélő népbírósági tanácsot vezette, többször is azt állította: semmilyen politikai utasítást nem kapott.

A büntetőjogi felelősségre vonás szűk kört érintene, az érintettek jelentős része ugyanis már nem él. Rainer szerint a Nagy Imre peréről szóló KB ülésen 51-en vettek részt, és 17-en szóltak hozzá a kérdéshez, az ismertebb emberek közül azonban már csak Biszku Béla és Nyers Rezső van életben. Biszku ellen idén januárban emelt vádat az ügyészség "nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása" miatt. A rendszerváltás óta visszavonultan élő Biszkut Szilágyi György jobbikos képviselő jelentette fel, mert a Biszku a Duna Tv-nek adott interjúban azt mondta, hogy az 1956-ban történteket nem tartja forradalomnak.

Az eljárást februárban felfüggesztették, mert a Budai Központi Kerületi Bíróság az Alkotmánybírósághoz fordult az ügyben. A törvény szerint erre akkor van lehetőség, ha az ügy elbírálása közben olyan jogszabályt kell alkalmaznia a bíróságnak, amelyet alkotmányellenesnek tart. A Budai Központi Kerületi Bíróság akkori közleményéből nem derült ki, hogy pontosan melyik ez a jogszabály. Az Alkotmánybíróság később közölte, hogy soron kívül tárgyalja a bírói indítványt, de eddig nem döntött róla.

Pozsgay Imre és Szűrös Mátyás

Szűrös szerint jobban járt, akit dollárban fizettek

Nehéz terep a jóvátételi adó is. Ungváry Krisztián történész szerint a jóvátételi adó esetén a kérdés az lesz, hogy a Fidesz mit fog kezdeni a saját MSZMP-s múltú embereivel. Kérdés, hogy lesz egy külön testület, amely eldönti, hogy az egyes emberek tevékenysége negatív volt, vagy pedig automatikusan mindenkire vonatkozni fog-e javaslat - mondta a történész.

Mindez Pozsgay Imre esetén lehet érdekes, aki a rendszerváltás előtt a PB tagja volt, de tagja volt annak a hatfős testületnek is, akiket Orbán Viktor kormányfő még tavaly kért fel, hogy dolgozzák ki az új alkotmány koncepcióját. A javaslat részleteit ismerő fideszes forrás erről az [origo]-nak azt mondta: mindenkire vonatkozna a javaslat, aki a pártmunkája miatt kapott magas nyugdíjat. A forrás szerint tehát azokra is, akik jelenleg közel állnak a Fideszhez.

Szűrös az [origo]-nak azt mondta: szerinte nem vonatkozna rá a javaslat, mivel a rendszerváltás után ment nyugdíjba havi 60 ezer forintos összeggel. Se a rendszerváltás előtti, se az azt követő rendszertől nem kapott semmilyen kedvezményt. Szűrös azt állította, hogy hiába volt az 1980-as években moszkvai nagykövet, anyagilag sokkal előnyösebb helyzetben volt a finn követ, mivel ő rubelben kapta a fizetését, a Helsinkiben dolgozó nagykövet viszont dollárban.

Pozsgay szintén azt mondta az [origo]-nak, hogy nem érintené a Fidesz javaslata, mivel "szerény nyugdíjat" kap, ráadásul aktívan rész vett a rendszerváltásban is. Pozsgay véleménye: meg kell vizsgálni, hogy alkotmányosan lehetséges-e a járandóságok ilyen jellegű korlátozása. Arra a kérdésre, hogy ezek szerint nem támogatja a javaslatot, azt felelte: nem vizsgálta a javaslatot, nem ismeri annak részleteit.