"Az lesz polgármester, aki segélyhez szokott" - csökkennek a fizetések az önkormányzatokban

Több kisebb önkormányzatot vezető polgármester méltánytalannak tartja azt a kormányzati tervet, amely jelentősen lecsökkentené a fizetésüket. Van, aki elfogadná, hogy az ország gazdasági helyzete miatt kevesebbet keressen, mások szerint igazságtalan a döntés, mert a polgármesternek több felelőssége van, mint a "gombnyomogató" képviselőknek.

"A polgármesternek és a jegyzőnek nagyobb a felelőssége, mint az Országgyűlésben a gombnyomogató képviselőknek. Ha az ország érdeke azt kívánja, hogy csökkenjenek a fizetések, ám legyen, de akkor történjen meg a legfelsőbb szinten is" - mondta Rátosi Ferenc, Sümeg polgármestere az [origo]-nak arra, hogy a kormány tervei szerint a jövőben csökkentenék a polgármestereknek adható illetményeket.

Harmadannyi fizetés a kistelepüléseken

A Belügyminisztérium októberben hozta nyilvánosságra az új önkormányzati törvény tervezetét, amely módosítaná a polgármesterek és képviselők jogállásáról szóló törvénynek azt a részét, amely a települések vezetőinek illetményeit szabályozza. Ha a kormány és a parlament változatlan formában fogadja el a javaslatot, jelentősen lecsökkenhet a polgármesterek fizetése.

Legrosszabbul a kistelepülések polgármesterei járnának, nekik eddigi fizetésük harmadával kellene beérniük: ma például az ezer fő alatti községekben a nem egészen negyvenezer forintos köztisztviselői illetményalap hét-kilencszeresét kaphatják, a javaslat szerint csak két és fél-háromszorosát, azaz bruttó százezer forintot keresnének. A kisvárosok esetében nagyjából feleződne a díjazás, a budapesti főpolgármester jelenleg 670 ezer forintos havi fizetése körülbelül 100 ezer forinttal csökkenne. Legkevésbé a nagyvárosokat és megyei jogú városokat vezetők éreznék meg a változást, ők eddig az illetményalap 14-15-szörösét kaphatták meg, a terv szerint a jövőben maximum a 12-szeresét kereshetnék.

Különféle nagyságú települések polgármestereit kerestük meg azzal, hogy mondják el véleményüket a Belügyminisztérium terveiről. A több tucatnyi megkeresett polgármester közül csak néhányan vállalták a véleményüket, volt, aki elfoglaltságára hivatkozva nem válaszolt, volt, aki nem ismerte a terveket, mások azt mondták, hogy a tervezet még "nagyon képlékeny", ezért nem akarják kommentálni, véleményüket legfeljebb akkor mondanák el, ha a parlament is megszavazza a csökkentést.

A nagyvárosok vezetői közül egyedül Cserna Gábort, a megyei jogú Dunaújváros fideszes polgármesterét értük el, ő írásban válaszolt kérdéseinkre. Cserna levele szerint őt elsősorban nem az illetmény nagysága, hanem a "megtett lépcsőfokok" hajtják előre a munkájában. "Egyetértve a változtatások fontosságának tényével, ha az önkormányzati törvény a jelenlegi formában kerül elfogadásra, bár lehet kevesebb illetményért, de változatlan hivatástudattal végzem a jövőben is a polgármesteri feladataimat" - írta.

Gondolkodniuk sem kell igazán a képviselőknek

"Hiába veszik el a feladatokat, az emberek ezentúl is a polgármestert fogják megkeresni a problémáikkal, nem a kormányhivatalokat" - mondta Ronyecz Péter, Adony kisváros független polgármestere is az [origo]-nak. "A polgármesterség nem anyagi kérdés, nem megélhetési politikus vagyok, de azt nem szeretem, amikor a tevékenységemet leértékelik" - mondta Ronyecz, aki szerint furcsa, hogy miközben a polgármesterek fizetését csökkentenék, az országgyűlési képviselőkét felemelik, pedig ott "gondolkodni sem kell igazán".

Ronyecznek most bruttó 375 ezer forint a fizetése, szerinte ez 100 ezer forinttal alacsonyabb annál, mint amennyit kaphatna, de nem akarta a maximális összeget kérni a munkáért. Ha elfogadják a terveket, a 3800 fős kisváros élén legfeljebb az eddigi juttatásának a felére lenne jogosult. "Ebben a ciklusban biztosan megcsinálnám ennyiért is a munkát, hiszen négy évre szerződtem, de 2014-ben meggondolnám, hogy indulok-e" - mondta.

Rátosi Ferenc, Sümeg független polgármestere szerinte a tervek "jogi és morális" szempontból is problémásak: jogilag azért, mert a polgármesterek megkérdezése nélkül akarnak dönteni az őket érintő kérdésekről, morálisan pedig azért, mert "már megint a végeken akarnak megszorítani, miközben az országgyűlési képviselők fizetését felemelik" - mondta.

"Nem hiába megy el Magyarországról az értelmiség. Az orvosok már elmentek külföldre a vidéki településekről, megszüntetik az iskolákat is. Ha a falu elöljáróját is kiherélik, azzal végleg ellehetetlenítik a vidéket" - mondta Rátosi, aki szerint nem reális azt várni polgármesterektől, hogy elvállalják annyiért a munkát, amiből nem tudnak megélni. "Ha egy tiroli mosogatói állás is jobban fizet, akkor legfeljebb csak azok lesznek polgármesterek, akik a segélyhez szoktak" - mondta, és hozzátette: "gondolom, a kormánypárti kollegáimnak ugyanez a véleménye".

"Finoman szólva is tévedés"

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) szerint a Belügyminisztérium tervezete több szempontból is "tévedés": szerintük az illetmények szabályozásának nem a kétharmados önkormányzati törvényben van a helye, hanem ahogy eddig is, egy könnyebben, feles többséggel megváltoztatható külön törvényben. "Tévedés az is, ami benne van, méltánytalan az illetmények csökkentése" - mondta Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke az [origo]-nak.

Schmidt szerint a több száz önkormányzatot tömörítő szövetségben megtárgyalták a tervezetet, elküldték azzal kapcsolatos észrevételeiket a minisztériumnak. "Bízunk a parlamenti szakaszban" - mondta a fideszes Schmidt, hozzátéve, tudja, hogy a parlament bármit megtehet, de ez a terv "finoman szólva is egy tévedés", és bíznak benne, hogy elvetik, és maradnak a régi szorzók. "Azokat sem változtatták hat-hét éve" - tette hozzá.

Schmidt szerint a terveket azzal magyarázta a minisztérium, hogy az önkormányzatoktól több feladat átkerül az államhoz, és így a polgármestereknek is kevesebb dolguk lesz. Szerinte ez nem igaz, mert miközben az iskolákat átveszi az állam, az önkormányzatok új feladatokat - rendvédelmet, közfoglalkoztatást, kéményseprést - is kaptak.

A 4300 fős Tabot vezető Schmidtnek körülbelül a felére csökkenne a fizetése a terv szerint, de azt mondja, "nem maguk miatt" bíznak a parlament józan belátásában. "Az új törvény csak 2013-tól lépne életbe, 2014-ben választások lesznek, ha elfogadják, akkor az újra indulók már tudni fogják, hogy milyen feltételekkel vállalják a munkát" - mondta. Szerinte kényesebb kérdés, hogy ha a polgármesterek és a jegyzők fizetését lecsökkentik, akkor a polgármesteri hivatalokban mindenkinek csökkenni fog a fizetése, és "az ügyintézőé a minimálbérnél fog megállni".

A kormánypártok nem most először nyúlnának hozzá a polgármesterek fizetéséhez: tavaly decemberben Kósa Lajos és Rogán Antal fideszes képviselők - és polgármesterek - javaslatára törölték az önkormányzati törvényből azt a részt, amely kimondta, hogy a polgármester nem kereshet kevesebbet, mint elődje, azaz lehetővé vált, hogy a képviselő-testületek csökkentsék a polgármesterük illetményét.