Kudarcba fulladt a választási törvényről tárgyaló parlamenti bizottság munkája

Várhatóan nem folytatódik az új választási rendszer kialakításán dolgozó parlamenti albizottság munkája, miután egyik pártnak a javaslata sem kapott többséget. Az ellenzékiek a kormánypárti javaslatból csak azt támogatják, amely a nemzetiségi kisebbségek parlamentimandátum-szerzéséről szól.

Nem tudott döntést hozni az új választási rendszer alapjairól az országgyűlés ezzel a feladattal megbízott albizottsága. A három kormánypárti és három ellenzéki képviselőből álló testület hétfői ülésén egyik párt választójogi koncepciója sem kapott többséget. A Fidesz és a KDNP koncepcióját, amelyet Lázár János fideszes frakcióvezető a múlt héten ismertetett, csak a három kormánypárti képviselő támogatta. Saját javaslattal érkezett a három ellenzéki párt képviselője is, de ezek sem kaptak többséget.

Salamon László, az albizottság KDNP-s elnöke a szavazás után azt mondta, mivel nem tudtak döntést hozni, kétséges, hogy a testület szerepet játszhat-e az új választási rendszer kidolgozásában. Hozzátette, hogy az elvégzett munkáról tájékoztatja az országgyűlés elnökét és az alkotmányügyi bizottságot, de újabb bizottsági ülést már csak akkor hívna össze, ha lenne egy ötödik választójogi koncepció, és lenne remény rá, hogy azt több párt is támogatja.

A bizottsági ülésen abban részleges egyetértés alakult ki, hogy a határon túl élő magyar állampolgároknak is legyen választójoguk, ezt ugyanis a kormánypártok mellett a Jobbik is támogatta. A kormánypárti javaslatnak egy olyan eleme van, amelyet mindegyik párt támogatásról biztosított: az, hogy a hazai nemzetiségi kisebbségek listás választáson szerezhessenek parlamenti mandátumot.

Az új alaptörvény jövő év elején esedékes hatálybalépése és egy korábbi alkotmánybírósági döntés szerint is új választási rendszert kell alkotni december 31-ig. A Fidesznek és a KDNP-nek megvan a szükséges kétharmados többsége a parlamentben ahhoz, hogy elfogadják a saját javaslatukat.

A Lázár János által a múlt héten ismertetett javaslat szerint a jelenleg 386 fős parlament létszáma 200 fősre csökken, és ebből 106 helyet egyéni körzetben lehetne elnyerni, 94-et pedig országos listán. A választás egyfordulós lenne a Lázár által felvázolt koncepció szerint, továbbra is minden választónak két szavazata lenne, és a töredékszavazatokat is visszaforgatná a rendszer. A Fidesz frakcióvezetője szerint az új rendszerben három választói névjegyzéket állítanának össze, egyet a Magyarországon lakóhellyel rendelkezőknek, egyet a határon túli magyar állampolgároknak és egyet a Magyarországon élő nemzeti kisebbségekhez tartozóknak.

A Magyarországon lakóhellyel rendelkező választóknak két szavazatuk lenne. Az elsőt az egyéni jelöltekre adhatnák le, a másodikat pedig a pártok országos listájára vagy a nemzetiségi listára. A választók eldönthetnék Lázár javaslata szerint, hogy pártlistára vagy kisebbségi listára szavaznak-e. A külföldön élő magyar állampolgárok egy szavazattal rendelkeznének, amelyet pártok országos listáira adhatnának le.