Jön a hallgatói szerződés és a kötelező felvételi nyelvvizsga

Vasárnapig lehet véleményezni az új felsőoktatási törvény tervezetét, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az oktatásért felelős államtitkárság. A javaslat szerint nem szűnne meg jövőre egyetlen felsőoktatási intézmény sem, az államilag finanszírozott képzésben szerződést kötne az állam a hallgatókkal, és felvételi feltétel lenne egy C típusú, középfokú nyelvvizsga.

Nyilvánosságra hozta az oktatási államtitkárság az új felsőoktatási törvény tervezetét a Kormány.hu oldalon. A 76 oldalas koncepcióról október 23-ig várja a véleményeket a tárca. A javaslat a többi között rögzíti, hogy az államilag támogatott képzésre felvételt nyerő jelentkezővel - még a beiratkozása előtt - állami ösztöndíjszerződést kell kötni, a szerződés részleteiről azonban nem ír a tervezet.

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter kedden tárgyalt a koncepcióról az azt visszautasító Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK). A miniszter azt mondta, hogy a szerződés az állami támogatással tanuló hallgatóknak "egyfajta figyelmeztetés lenne" arra, hogy a támogatásért cserébe munkát várnak el tőlük a végzés után. "Viszont ha nem akarnak részt venni a magyar társadalom életében, ennek bizonyos hátrányos következményei lesznek" - jelentette ki a miniszter.

Mint arról az [origo] korábban beszámolt, a tervek szerint visszafizettetné az állam a taníttatásuk költségeit azokkal a diplomásokkal, akik az egyetem vagy főiskola befejezése után külföldre mennek dolgozni. A diplomásoknak 7-15 évet kellene Magyarországon dolgozniuk (erről itt olvashat).

Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár a keddi megbeszélés után azt mondta, hogy napokon belül kidolgoznak két-három hallgatói szerződésmintát, a HÖOK képviselői ugyanis azt mondták, hogy az ösztöndíjszerződés vitatott pont marad addig, ameddig a hallgatói szerződés tartalmát nem ismerik. A HÖOK elnöke, Nagy Dávid a keddi tárgyalásról azt mondta, hogy szerinte nem történt előrelépés, és a hallgatói szervezet megtartja október 27-re meghirdetett demonstrációját (erről itt olvashat).

Legfeljebb három helyre lehet jelentkezni

A most nyilvánosságra hozott koncepció - a korábban kiszivárgott tervekkel ellentétben - nem szüntet meg egyetlen felsőoktatási intézményt sem: jövőre 19 állami egyetem, illetve kilenc állami főiskola működhet. A tervezetben már szerepel a január elsején induló Nemzeti Közszolgálati Egyetem is, amelybe a Rendőrtiszti Főiskola és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem is beolvad.

A törvényjavaslatból ugyanakkor nem derül ki, hogy hány állami férőhelyet biztosít a jövőben az állam, és hány részfinanszírozott, illetve hány önköltséges hely lesz az egyetemeken és főiskolákon. Ezeket a számokat a kormány évente rendeletben szabályozza.

A felsőoktatási intézménybe felvételiző a koncepció szerint legfeljebb három helyre jelentkezhet majd (korábban bármennyi helyet meg lehetett jelölni a jelentkezési lapon). Ha valaki ugyanarra a szakra államilag támogatott és önköltséges képzésre is jelentkezik, az egy jelentkezésnek minősül. A tervezet tartalmazza azt is, hogy a jövőben csak úgy lehetne felvételizni egyetemre vagy főiskolára, ha van egy középfokú C típusú, komplex nyelvvizsgája a jelentkezőnek (erről szóló cikkünket itt olvashatja).

Egy hallgató összesen tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben, beleértve a felsőfokú szakképzést is. A támogatási idő legfeljebb tizennégy félév lehet, ha a hallgató osztatlan képzésben vesz részt, például pedagógusnak készül.

A tervezet tartalmazza azt is, hogy ha az államilag támogatott hallgatónak megszűnik a jogviszonya, vagy a tanulmányait bármely okból önköltséges formában folytatja tovább, a helyére léphet egy önköltséges (régebbi nevén költségtérítéses) hallgató. Korábbi tervek szerint a kormány ezt az átsorolást megtiltotta volna. A tervezet szerint elbocsáthatják az egyetemről azt, aki négyszer bukik ugyanabból a tárgyból, és nem diplomázhat az, aki a főiskola vagy egyetem befejezése után öt éven belül nem teszi le a záróvizsgát (erről itt olvashat).

A felsőoktatási törvény tervezetéről szóló korábbi cikkeinket itt olvashatja.