Titkolt gyerekek miatt is küldtek el népszámlálókat

Több mint ezer háztartásban nem töltötték ki eddig a népszámlálási kérdőívet, a statisztikai hivatal szerint a legkülönbözőbb indokokra hivatkoznak az ellenállók. Van, aki gyerekeinek számát szeretné titokban tartani a családja elől, van, aki nem akar adóellenőrzést, és van, aki egy ingatlanadótól tartva küldte el a számlálóbiztosokat. Több településen büntetést helyeztek kilátásba a kimaradóknak, ők november 8-áig pótolhatják a mulasztást.

Összesen kétszázezer forintra büntetnek egy örkényi háztartást, mert nyolcszori időpont-egyeztetés után sem vett részt a népszámlálásban a város honlapján megjelent hétvégi közlemény szerint (erről itt olvashat). Az örkényi esetről téves információk jelentek meg a sajtóban, ugyanis nem négytagú családról, hanem egyetlen örkényi személyről van szó, és az ötvenezer forintos büntetést "a jegyző egyelőre kilátásba helyezte", november 8-ig ugyanis még kitölthetik a kérdőívet a válaszokat megtagadók - mondta az [origo]-nak Virágh Eszter, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálási szóvivője. Az [origo] próbálta elérni az érintett örkényi embert, de egyelőre nem sikerült.

Nem az örkényi az egyetlen olyan eset, amikor valaki megtagadta a népszámláláson való részvételt, ami szabálysértésnek számít, és pénzbüntetés szabható ki miatta. Nagyjából ezerkétszáz címen tagadták meg a kérdőív kitöltését az országban - mondta az [origo]-nak Virágh. A válaszadást elutasítók közül a legtöbben a fővárosban élnek: nagyjából hétszáz budapesti háztartásban nem kívántak válaszolni a kérdésekre. A KSH nyilvántartásában folyamatosan frissülnek az adatok, így végleges számot későbbre ígért a szóvivő.

Rejtegetett gyerekek, félelem az ingatlanadótól

A legtöbben a személyiségi jogok védelmére hivatkozva küldték el a népszámlálókat. A KSH szóvivője szerint a munkatársaitól érkező jelzések alapján volt, aki "egy lehetséges ingatlanadótól félt, ezért hallani sem akart a lakáskérdőívről, nehogy később valaki felhasználja ezeket az adatokat". Mások azért küldték el a népszámlálót, mert a foglalkozásról szóló kérdésekre nem akartak válaszolni, "nehogy a munkáltatónak kellemetlensége legyen amiatt, hogy kiderül, hogy hány alkalmazottja van valójában".

Előfordult olyan eset is, hogy valaki azért nem volt hajlandó kitölteni a kérdőívet, mert "nem szeretné, ha a családja megtudná, hány gyereke van". A szóvivő szerint a népszámlálók hiába magyarázták el, hogy az összegyűjtött adataik "biztonságban vannak, nem tud visszaélni azokkal senki".

A törvény szerint a KSH a válaszadó személyét felfedő adatot semmilyen szervezetnek nem adhat át. A KSH szerint az adatok védelmét szolgálja az is, hogy kérdőíven nem szerepel név, és az azonosító adatokat, így a lakcímet a feldolgozás során és utána is teljesen külön adatbázisban kezelik. Az adatfeldolgozás után a papír kérdőíveket megsemmisítik.

A szóvivő azt mondta, hogy a népszámlálás hétfőn lezárult, és volt olyan válaszadó, aki "direkt húzta a válaszadást", és október 31-én éjszakára adott időpontot a népszámláló biztosnak, hogy az éjféli határidő lejárta előtt néhány perccel tölthesse ki a kérdőívet. A választ megtagadók jövő keddig a helyi polgármesteri hivatalban még leadhatják a kérdőíveket, így elkerülhetik a szabálysértési eljárást. "Ha a jegyző felszólítása után sem töltik ki a kérdőívet, eljárás indul, és a jegyző akár ötvenezer forintos büntetést is kiszabhat személyenként" - mondta Virágh Eszter.

"Van, aki üvöltve kizavar"

A népszámlálás október 1-jén indult, és október 31-éig kellett mindenkinek válaszolnia a többi között a lakhelyéről, a családjáról, a munkájáról és az iskolázottságáról szóló kérdésekre. Október 15-éig az interneten is ki lehetett tölteni a kérdőíveket, utána már csak papíron. A jelenlegi adatok szerint a négy és fél millió háztartás 19 százaléka töltötte ki interneten a népszámlálási kérdőívet, a többség a személyes interjút választotta (erről itt olvashat).

Az [origo]-nak korábban nyilatkozó számlálóbiztosok sok rossz tapasztalatról számoltak be. Egyikük azt mondta, sokan annyira bizalmatlanok, hogy "már kukán is töltöttem ki, kint az udvaron kérdőívet". "Kinyitják az ajtót, rögtön mondják, hogy internet, vagy hogy a fiam feladja, majd kitöltöm, még ráérek" - sorolta a kifogásokat.

A KSH szóvivője szerint előfordult néhány alkalommal, hogy a biztosokkal durván bántak az emberek, de elenyésző számú volt ez a probléma. A biztosokról általában jók a visszajelzések, eddig csupán hármat kellett leváltaniuk, illetve páran elmentek maguktól. A leváltottak között volt olyan, akit azért küldtek el, mert az internetes kitöltés ellen kampányolt a körzetében, a biztosok ugyanis az interneten kitöltött kérdőívekért csak a kapcsolatfelvételi díjat kapják meg, ami településtől függően 150-180 forint címenként (a számlálóbiztosok hányattatásairól itt olvashat).