Példátlanul széles felhatalmazást kap a személyes adatok kezelésére a kormány által felállítani kívánt Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) - írja közleményében a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). A TASZ szerint az új nemzetbiztonsági elemző csúcsszerv fenyegeti a magánszférához való jogot.
A kormány néhány nappal ezelőtt nyújtotta be javaslatát a rendvédelmi szabályok módosításáról. Eszerint a kormány összevonná a két katonai titkosszolgálatot, és új szervezetként a kormány létrehozza a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központot. A szervezet figyelemmel kíséri Magyarország teljes bűnügyi és biztonsági helyzetét, tájékoztatja a kormányt, elemez és értékel (erről bővebben itt olvashat).
A központ a szükséges adatokat más szervezetektől közvetlen számítógépes kapcsolat útján szerzi be, és az információk lehívását az érintett meg sem akadályozhatja. A NIBEK információt igényelhet a rendőrségtől, a polgári titkosszolgálatoktól, az adóhatóságtól, az idegenrendészeti és a menekültügyi hatóságtól, a katasztrófavédelemtől, a büntetés-végrehajtástól, a bűnügyi- és szabálysértési, valamint a népesség-nyilvántartásból, de még a kötelező biztosítások nyilvántartásától is.
"A hatályos jog már így is túl nagy és teljesen ellenőrizhetetlen hatalmat ad a nemzetbiztonsági szolgálatok kezébe. A jelenlegi javaslat azonban drasztikusan csökkenti a magánszférához való jogunk védelmi szintjét" - mondta Hüttl Tivadar, a TASZ Adatvédelem és Információszabadság programvezetője.
A TASZ azt kifogásolja, hogy a központ az összes jelentős államigazgatási nyilvántartáshoz közvetlen és teljes hozzáférést kap, és a szervezet az ország biztonságát nem fenyegető személyekről gyűjtött adatokat időbeli korlát nélkül tárolhatja. Ez a rendelkezés a TASZ szerint sérti az Alkotmánybíróság egyik tilalmát. A TASZ közleményében hozzáteszi, hogy "aggodalomra ad okot, hogy a központ elsődleges feladata a kormány tájékoztatása". A TASZ szerint ugyanis az eddigi összes kormány "hajlamos volt a nemzetbiztonsági szolgálatok politikai célú felhasználására, most ennek teremt tág lehetőséget a törvényjavaslat".
Egyetért a TASZ-szal az Eötvös Károly Intézet, amelynek igazgatója Szabó Máté Dániel a közleményben azt írta: "ez a javaslat a polgárok olyan megfigyelését teszi lehetővé, amely állandó, teljes és a megfigyeltek számára elkerülhetetlen. Ilyenfajta totális megfigyelésnek nem lehet helye egy magát nem totalitáriusként definiáló állam jogrendszerében".