Nyolc évvel ezelőtt egyik nap megcsörrent Szécsi György telefonja. Egy ismerőse kereste, és közölte, hogy szeretné megvenni az általa elnökölt céget. "Rajtam nem múlik" - válaszolta erre Szécsi, de mivel csak ötszázalékos tulajdonrésze volt a cégben, azt tanácsolta az ismerősnek, hogy vegye fel a kapcsolatot a többi tulajdonossal.
Ezzel a telefonbeszélgetéssel kezdődött el egy olyan folyamat, amely mára nagymértékben átrendezte a magyar gazdaság egyik legjelentősebb szolgáltatási ágának, a biztonsági cégeknek a piacát. Szécsi György a Civil Biztonsági Szolgálat Rt. (CBSZ) résztulajdonosa volt a telefonbeszélgetés idején, a hívó pedig Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter, aki néhány hónappal első, 1998-tól 2002-ig tartó minisztersége után szeretett volna visszatérni az üzleti életbe. Pintérnek végül sikerült megegyeznie a tulajdonosokkal, és 2003 márciusában az irányítása alá került a CBSZ. Pintér hét éven keresztül, 2010 márciusáig vezette a céget, amelyet néhány héttel a parlamenti választás első fordulója előtt adott el, feltehetően azért, mert már készült újabb belügyminiszteri kinevezésére.
A cég Pintér irányítása alatt rohamosan fejlődött, bevétele 7 év alatt hatszorosára nőtt, így beverekedte magát a legnagyobb biztonsági cégek közé. Az igazi áttörés azonban az után következett, hogy az üzleti életben korábban nem túl aktív Kántor Tibor cége megvásárolta tőle a CBSZ-t. A cég azóta több jelentős közbeszerzést is megnyert, például a Magyar Villamos Művektől (MVM), a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB), a Szerencsejáték Zrt.-től, a Terror Háza Múzeumtól, a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságtól (KSZF), a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-től (BGYH) és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől (MNV) is kapott megrendeléseket. A Miniszterelnökség néhány napja hozta nyilvánosságra, hogy a CBSZ-szel kötött - a többi megbízáshoz képest nem túl jelentős összegű - szerződést pénzszállításra.
A biztonsági piacot ismerők szerint az állami és magánszférában szerzett megrendelései révén a CBSZ árbevétele többszörösére emelkedhetett, mióta Pintér tavaly eladta a céget. Ennek alapján a CBSZ egyértelműen piacvezetővé válhat egy olyan szolgáltatási ágban, ahol a piacot ismerő forrásaink szerint mintegy 130 ezren dolgoznak, és amely 2009-ben, az egy évvel korábbi adathoz képest közel 50 százalékos növekedéssel 134 milliárd forintot mozgatott meg a KSH szerint.
Az [origo] arra volt kíváncsi, hogy mi állhat a cég sikere mögött egy olyan piaci szektorban, ahol ismerői szerint erőteljesen jelen van a fekete foglalkoztatás, és ahol a különböző kormányzati ciklusok alatti sikercégeket rendre politikai kötődéssel kapcsolják össze. A cikk megírásához mintegy tucatnyi, a biztonsági piacon dolgozó vagy azzal foglalkozó emberrel beszélgettünk, de többségük csak azzal a feltétellel vállalta ezt, ha nem közöljük a nevüket. Az [origo] szerette volna megkérdezni a cikkben szereplő állításokról Kántor Tibort és Pintér Sándort is. Kántor a neki e-mailben elküldött kérdések után azt közölte, hogy nem kíván válaszolni azokra. Pintér Sándort a Belügyminisztériumon keresztül próbáltuk elérni. Hétfőn elküldött e-mailünkre csütörtökig kértünk választ, telefonon többször is visszahívást ígért a sajtóosztály, de cikkünk megjelenéséig nem jelentkeztek.
Volt benne fantázia - A CBSZ születése
A CBSZ története 1990-ig nyúlik vissza, amikor a többek között külföldi cégek Magyarországi befektetéseivel foglalkozó Inter-Mentor Holdingon belül létrehoztak egy biztonsági irodát, amelynek az volt a feladata, hogy a készítse elő egy biztonsági cég létrehozását. Az Inter-Mentor "eredeti tulajdonosi köre a Gamma Művek környékén keresendő" Mandrik István szerint, aki a CBSZ-nél dolgozott az 1990-es évek elején. Az Inter-Mentor főtulajdonosa Koi Ferenc volt, aki egyben a nukleáris méréstechnikai műszereket gyártó Gamma Művek igazgatósági elnöke, testvére, Koi Miklós pedig a vezérigazgatója volt.
"Külföldi tapasztalatok alapján üzletet láttak abban, hogy egy magánbiztonsági cég sikeres legyen" - mondta az [origo]-nak Szécsi György, aki gyakorlatilag a kezdetektől a cég 2003-as eladásáig a CBSZ vezetőjeként dolgozott. Szerinte a rendszerváltás utáni állami szerepcsökkentésből logikusan következett, hogy szükség van magánbiztonsági vállalkozásokra. A CBSZ-t végül 1990 decemberében hozták létre hat résztulajdonossal, akiknek a részesedése 10 és 20 százalék között mozgott. A tulajdonosok között volt például az 1991 és 1996 között az Opten céginformációs adatbázis szerint a Pintér Sándor által vezetett ORFK kutyaképző iskolája és a Fővárosi Közterület-felügyelet, de ők az 1990-es évek közepéig megváltak a tulajdonrészüktől. Ebben az időszakban több biztonsági cég is alakult, a biztonsági piacot ismerő szakemberek szerint a Testőr és az Őrmester számított nagyobb cégeknek akkoriban.
A CBSZ az alapítástól a 2003-as tulajdonosváltásig fokozatosan fejlődött, az akkoriban a cégnél dolgozó Mandrik István szerint 1993-ban körülbelül száz embert foglalkoztattak, három évvel később viszont már mintegy hatszáz alkalmazottjuk volt. Ebben az időszakban főleg őrzés-védéssel foglalkoztak, de a cég már ekkor törekedett arra, hogy lefedjék a biztonsági piac valamennyi szegmensét: biztonságtechnika, pénzszállítás, valamint adat- és információvédelem is szerepelt a profiljukban. Első jelentősebb megrendelőjük a Csepel Autógyár volt, később a Herz Szalámigyár, a Magyar Rádió és a Honvédelmi Minisztérium tartozott a komolyabb ügyfelek közé. A CBSZ árbevétele 2002-re elérte az egymilliárd forintot a cégbírósági adatok szerint, alkalmazottainak száma pedig 850 körül mozgott Szécsi szerint. A korábbi elnök szerint a CBSZ akkoriban az ötödik-hatodik legnagyobb őrzés-védelemmel foglalkozó cég volt, míg az [origo] több forrása is azt mondta, közepes vállalatnak számított a piacon. Volt, aki "nem jelentősnek" nevezte.
Az időközben részvénytársasággá alakult cég hiába volt nyereséges, Pintér Sándor vételi ajánlatakor a legnagyobb részvényes, az Inter-Mentor úgy döntött, nem akar tovább vagyonvédelemmel foglalkozni, így eladta részesedését, akárcsak a többi részvényes. Pintér számára mindenesetre nem volt ismeretlen a biztonsági piac: miután Kuncze Gábor akkori belügyminiszter 1996 végén menesztette országos rendőr-főkapitányi állásából, 1997 elején - többek között Valenta Lászlóval, aki jelenleg tanácsadóként segíti a Belügyminisztériumot - megalapította a Preventív-Security Biztonsági és Tanácsadó Rt.-t.
A tábornok és a katonás rend - Pintér bemelegít
"Itt csöppent bele az őrzés-védelembe" - mondta a a Preventív megalakításáról egy Pintért ismerő forrás. A menesztése után 48 évesen nyugdíjazott Pintér feltűnése az üzleti szférában több megkérdezett szerint sem számított meglepőnek, a biztonsági cégekben ugyanis jellemzően nyugdíjazott rendőrök, katonák vagy nemzetbiztonságiak lesznek vezetők. A forrás szerint az igazgatóság elnökeként dolgozó Pintér a rendőrkapitányként kialakított kapcsolatait is felhasználva üzletszerzőként dolgozott. Egy másik, Pintért ismerő forrás szerint a Preventívbe főleg "korábbi rendőröket vittek oda", és a cégnek "gyorsan híre lett" Pintér szerepvállalása miatt.
Pintér Sándor belügyminiszter
A Preventívnél alig több mint egy évet töltött el Pintér, akkor hagyta ott a céget, amikor Orbán Viktor 1998-ban kinevezte belügyminiszternek. Távozása után a Preventív gyorsan fejlődött, 2000-ben 256 millió forint volt a bevétele, amely 2001-re 620, 2002-re 844 millió forintra nőtt. 2003-ban érte el az addigi legjobb eredményét, bevétele ekkor az egymilliárd forintot is meghaladta, de innentől kezdve - két évet leszámítva - folyamatosan csökkent a bevétele, 2010-ban már csak 762 millió forint volt.
A Pintért és a CBSZ-t ismerő források szerint senki nem lepődött meg azon sem, hogy az első Orbán-kormány után Pintér visszatért a biztonsági piacra. A CBSZ gyors fejlődésnek indult, miután Pintér felvásárolta, 2004-ben 2,2 milliárd forintos árbevétellel megduplázta egy évvel korábbi eredményét. Az egyre sikeresebb cégbe beszállt a Magyar Fejlesztési Bank is, amely egy hitel fejében rövid ideig közel 50 százalékos tulajdont szerzett a CBSZ-ben. A CBSZ dinamikusan fejlődött Pintér irányítása alatt, és stabilizálta a helyét az öt legnagyobb biztonsági cég között. A legnagyobb szerepe ebben a cég felemelkedését közelről figyelő források szerint a katonás fegyelemnek, a cégstruktúra okos kialakításának és Pintér kapcsolatrendszerének volt.
Pintér a CBSZ megvásárlása után a rendőrségnél és a belügyminiszterként megismert kollégáit vitte magával a céghez forrásaink szerint. "Annyi volt rendőr és katona volt a vezetésben, hogy a régi formák megmaradtak: a rendvédelmi szervek terminológiáját használták, az állománygyűléseken például tábornokoztak" - mondta az egyik, Pintért ismerő forrás. "Látszott, hogy rend van. Kevés az olyan cég, amelyik ilyen nagy létszám mellett ilyen vertikumban dolgozik, és nem hallunk balhét" - mondta egy biztonsági vállalat korábbi vezetője. Pintért egy ismerője "nagyon katonás, nagyon fegyelmezett" embernek jellemezte. "Piszokmód tartotta az időket" - mondta a forrás, aki szerint a Pintérrel való tárgyalásai idején mindig kint kellett hagynia a telefonját a titkárnőnél.
Egy másik, a biztonsági piacot ismerő forrás szerint az is mutatta, hogy a vezetésben főleg egykori rendvédelmisek voltak, hogy más cégekkel ellentétben a CBSZ kevésbé a kigyúrt, félelmet keltő, "demonstratív megjelenésű" őrökre helyezte a hangsúlyt, sokkal inkább hétköznapibb testfelépítésű embereket alkalmaztak. Ezt mutatja a CBSZ kezdőlapján található kép is, ahol átlagos testalkatú őrökkel reklámozzák magukat. "Ebben persze az is szerepet játszik, hogy már nagyon nehéz embereket találni. Ez főleg a postánál csúcsosodik ki, ahová egy jó szakmai vezető nem rakna ki egy hatvanéves gumibotos őrt" - mondta az egyik, őrzés-védelemben dolgozó forrás, utalva arra, hogy a Magyar Posta fiókjait is a CBSZ védi.
Kiépül a birodalom - A CBSZ terjeszkedni kezd
Pintér a CBSZ megvásárlása után gyors építkezésbe kezdett, és új szerzeményén keresztül több céget is megvásárolt. 2005-ben 50 százalékos tulajdonrészt szerzett Kandolka Károly cégében, a biztonságtechnikával foglalkozó Erando Kft.-ben, amelynek az alapításában a Preventív-Security is részt vett. "Amikor kezdett összedőlni Kandolka cége, akkor érkezett a CBSZ. A CBSZ-nek nem volt műszaki részlege, és Pintér szerette volna komplexszé tenni a céget, Kandolkának meg kellett a pénz és a kapcsolatok" - mondta a biztonságtechnikai piacot jól ismerő forrás. Az Erandónak a CBSZ tulajdonszerzését megelőző évben 385 millió forintos árbevétele volt, jelenleg pedig az egyik legnagyobb biztonságtechnikai cégnek számít egy, a piacot jól ismerő forrás szerint.
A riasztórendszerekkel foglalkozó Mon-Da Kft.-t 2007-ben szerezte meg a CBSZ, és rövid időn belül egyedüli tulajdonosa lett. A cégnek a CBSZ megjelenése előtti évben 283 millió forint volt a bevétele, tavaly pedig 490 millió forint. Az őrző-védő cégként meghatározható Pajzs 07 Zrt.-t 2008-ban vásárolta fel a CBSZ. A Pajzsnak már 2007-ben több mint kétmilliárd forint volt a bevétele, amely 2010-ben már közel két és fél milliárdosra hízott. A közlekedési informatikával foglalkozó Best Way Traffic Kft.-nél a CBSZ már alapítóként volt jelen. A más CBSZ-érdekeltségekhez képest elenyésző, 2010-ben 14 millió forintos forgalmú cég legutóbb a magyar uniós elnökség által használt kocsik felszerelése miatt került be a hírekbe.
"A Civil nagyon komoly birodalmat épített fel. Tudatosan fejlesztették olyanra, hogy a vagyonvédelem teljes palettáját lefedje" - mondta az egyik, több CBSZ-es vezetőt személyesen ismerő forrás. Egyedül a pénzszállítási piacra nem tudtak betörni, bár az egyik, a piacot jól ismerő forrás szerint volt rá egy kísérletük évekkel ezelőtt. "Volt egy törekvés erre, de nagyon nagy tőkét kell megmozgatni hozzá. Volt egy-két megrendelőjük, de egy idő után felhagytak vele" - mondta.
Keresték a társaságát - Pintér kapcsolatrendszere
A CBSZ sikereiben Pintér kapcsolatainak volt a legnagyobb szerepe forrásaink szerint. "Nagyon jól kihasználta, hogy rendőrfőkapitány és belügyminiszter volt, sokan keresték a társaságát. Olyan kapcsolatrendszere van, amilyen nem sok embernek" - mondta róla egy ismerőse, aki több olyan találkozón is részt vett Pintérrel együtt, ahol a gazdasági és a politikai elit tagjai találkoztak egymással. "Pintér inkább a lobbizással foglalkozott, mindig tudta, hogy kivel kell teniszezni" - mondta a forrás, hozzátéve, hogy Pintér rendszeresen résztvevője a hasonló találkozóknak. "Magabiztos, jó humorú és tehetségesen lobbizik" - jellemezte Pintért.
Pintér és a vele jó kapcsolatban álló Csányi Sándor OTP-vezér
Egy őt személyesen ismerő forrás szerint Pintér kapcsolatrendszerét annak is köszönheti, hogy "nagyon sok embernek segített". "Ügyesen tud lekötelezni embereket, de magukat az embereket is nagyon ügyesen kezeli" - mondta a forrás, akinek személyes ismeretségük előtt Pintér nem volt rokonszenves, de ez megváltozott, miután többször beszéltek egymással. Szerinte ez nagyban köszönhető a nyomozói múltjának, mert az ilyen emberek szerinte nagyon jó emberismerők. "Nagyon jól érzi, hogy mikor van pozícióban, jól eltalálja a hangot" - tette hozzá. A forrás szerint Pintéren nagyon sok információ átment, amikor a BM-nél dolgozott. "Minden átmegy rajta" - magyarázta. Szerinte Pintér sok olyan informális találkozóra elmegy, ahol az üzleti és a politikai elit tagjai vesznek részt, "tudja, hol éri el azokat, akikkel üzletelni akar".
Ismerősei szerint az is jól jött a CBSZ-nek, hogy Pintér az első Orbán-kormány után az OTP igazgatóságának is tagja lett, itt is több kapcsolatra tett szert, ráadásul a CBSZ szerezte meg az OTP országos hálózatának védelmét. Az MSZP és az SZDSZ kormányzása alatti nyolc évben jobbára a magánszférában szerzett megrendelések révén terjeszkedtek, főleg a banki szférában voltak nagyon erősek, legnagyobb ügyfelük pedig a Mol volt az egyik forrás szerint.
A piaci szerződések mellett már ebben az időszakban is sikerült állami megrendeléseket is megnyerniük: megrendelőjük volt például a BKV, az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet vagy az ORFK. Az egyik forrás szerint a 2006-os önkormányzati választás után számos fideszes önkormányzatnál nyertek közbeszerzési pályázatot, ilyen volt például az óbudai és az V. kerületi önkormányzat vagy éppen a Bács-Kiskun megyei közgyűlés. "Pintérnek a baloldallal is voltak kapcsolatai, abban a nyolc évben sem voltak elnyomva. A kampány előtt volt az Eclipse-ügy, de az is köddé vált" - mondta az egyik konkurens cég vezetője. A forrás arra utalt, hogy 2010 márciusában az Eclipse nevű cég egyik olyan irodájában is tartottak házkutatást, amelyet a CBSZ irodaházában bérelnek, Pintér lánya, Pintér Hajnalka pedig dolgozott a cégnek.
A következő oldalon kiderül, hogy ki az a titokzatos figura, akinek Pintér eladta a CBSZ-t és hogy mi könnyíti a CBSZ terjeszkedését.