Még narancssárgább lenne az ország Lázár ötletétől

A két MSZP-s körzetből egyet csinál, Molnár Oszkár kerületét pedig felolvasztja egy nagyobban a Fidesz által benyújtott új választási törvény. Az [origo] számításai szerint az új rendszerben csak egy biztosan ellenzéki választókerület marad, listán pedig még nagyobbat tarolna a Fidesz. A 2010-eshez hasonló erőviszonyok mellett háromnegyedes lenne a Fidesz többsége.

A 2010-ben súlyos vereséget elszenvedő MSZP utolsó fellegvárának számít a budapesti XIII. kerület, ahol a parlamenti és az önkormányzati választásokon is a szocialisták nyertek. A kerület eddig két országgyűlési választókerületre (Budapest 19. és 20. vk.) oszlott, illetve a Szent István körút közelében fekvő néhány háztömb az V. kerülettel együtt alkotta a 7. választókerületet.

A vasárnap benyújtott új választási törvénytervezet melléklete átszabja a választókerületek határait, mert a következő ciklustól kevesebb képviselő lesz a parlamentben, mint most, illetve a mostani beosztás aránytalan (van olyan kerület, ahol két és félszer annyian élnek, mint a legkisebb választókerületben, így egy-egy szavazat nem ugyanannyit ér). Az új beosztás szerint a XIII. kerület legnagyobb része egyetlen választókerületbe, a budapesti 7-es számúba kerülne. A határok összehasonlításával az látszik, hogy a 7. választókerülethez kerülnének a ma az V. kerülethez tartozó háztömbök (a Belváros a javaslat szerint az I. kerülettel, illetve a VIII. és IX. kerület belső részeivel együtt alkotná a Budapest 1. választókerületet).

XIII. kerület nagyobb térképen való megjelenítése

Ezek a Szent István körúttól a Radnóti utcáig terjeszkedő háztömbök tavaly sem számítottak a Fidesz bázisainak, a jóval szorosabb eredményt hozó 2006-os adatok alapján azonban az látszik, hogy ezt a környéket többségében kifejezetten szocialista, illetve szabad demokrata szimpatizánsok lakták. Átsorolásuk az új 7. választókerületben tehát nem változtatna érdemben az erőviszonyokon, illetve a fideszes vezetésű V. kerületben induló jelöltnek sem hiányoznak majd ezek az ellenzéki utcák.

A javaslat szerint azonban leválasztanak az új 7. választókerületből legalább három olyan szavazókört Angyalföld észak-keleti részén, amelyekben - a 2006-os és a 2010-es adatok alapján is - szintén erős MSZP-s többség él. Ezek a részben lakótelepi szavazókörök Újpesthez kerülnek át, amely 2006-ban ugyan még szocialista többségű volt, de a tavalyi választáson már a Fidesz jelöltje nyert, és ahol a budapesti átlagnál jobban szerepelt a Jobbik is.

Háromból egy

A XIII. kerületen kívül egy hely volt az országban, ahol a Fidesz veszített 2010-ben: a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 8. választókerület, amelynek központja Edelény. Itt a város polgármestere, a korábban fideszes, de a pártból kizárt Molnár Oszkár nyert, akinek a javára a második fordulóban a Jobbik is visszalépett. Ezt a választókerületet a javaslat megszűntetné, és egy újat (Borsod 4. vk., Sajószentpéter központtal) hozna létre, amelybe összesen 84 település kerülne a mai edelényi, sajószentpéteri és kazincbarcikai választókerületekből.

A 2010-es választások első fordulójában, a Borsod megyei 8. választókerületben az egyéni jelöltekre leadott szavazatok alapján Molnár Oszkár és a Jobbik jelöltje, Miklós Árpád együtt több szavazatot kapott, mint a fideszes Daher Pierre, a második fordulóban pedig Molnár megkapta a visszalépő Miklós szavazatainak legnagyobb részét, tehát feltételezhető, hogy 2014-ben Molnár, vagy egy vele együttműködő jobbikos jelölt jó eséllyel indulhatna az egyfordulós választáson.

Molnár Oszkár, a Fideszt legyőző egykori fideszes

A vasárnap benyújtott javaslattal azonban egy stabil fideszes többségű választókerület jönne létre. Az új Borsod 4-es választókerület településein a 2010-es első fordulóban összesen majdnem 21 ezren szavaztak a Fidesz egyéni jelöltjeire, míg a szocialistákra alig 11 ezren, a Jobbikra pedig 12 ezren. Molnár Oszkár 2010-es támogatói közül 2700-an kerülnének ebbe az új választókerületbe, így az edelényi polgármester a Jobbikkal együtt sem látszik esélyesnek.

Az átszervezés másik hatása, hogy az új, nagy választókerületben elvész a szocialisták szerény többsége a valaha MSZP-s fellegvárnak számító Kazincbarcikán. Az egykori iparvárosban tavaly áprilisban, az első fordulóban mintegy 250-nel többen szavaztak az MSZP jelöltjére, mint a Fideszére, pedig LMP-s színekben elindult a város korábbi szocialista, de a pártból kizárt polgármestere is (a választókerületek átalakításának hátteréről, és az úgynevezett gerrymanderingről korábbi cikkünkben olvashat részletesen).

Jutalom a győzteseknek

A törvényjavaslat benyújtása előtt, de már a Lázár-féle koncepció ismeretében végzett számításokat a 2010-es és a 2006-os választások adataival az Origo. Ezek szerint a rendszer alapjaiban nem borítaná fel az erőviszonyokat, de tovább erősítené a győztest. A Fidesz és a KDNP a 2010-es elsöprő győzelemnél is nagyobb, 71 százalékos parlamenti többséget szerzett volna az új szabályok szerint. A jóval szorosabb 2006-os választás adatai alapján pedig az MSZP az SZDSZ nélkül is elérte volna az abszolút többséget (részletekről itt olvashat).

Korábbi cikkünk megírásakor még nem volt pontosan ismert a rendszer egyik eleme, az úgynevezett túlkompenzáció. Ez azt jelenti, hogy nem csak az egyéni körzetben vesztes jelöltek pártjai kapnak töredékszavazatot, hanem a győztes után is jár hasonló jóváírás. A szóba jöhető megoldások közül a Fidesz azt választotta, amely a legjobban segíti a győztest: annyi töredékszavazatot írnak jóvá az országos listán, amennyivel megelőzte a második helyezettet

Megismételt számításaink szerint a túlkompenzáció kiegyenlített erőviszonyoknál nem sokat változtat a végeredményen, viszont ekkor is a nagyobb pártoknak kedvez, hiszen a kicsik nem képesek egyéni körzetet nyerni. 2006-ban például az első fordulóban az MSZP jelöltjei (és az MSZP által támogatott SZDSZ-esek) 99 helyen álltak az első helyen, a Fidesz jelöltjei 76 helyen győztek. Az új rendszerben ez alapján a Fidesz 289 ezer, az MSZP 320 ezer töredékszavazatra lenne jogosult, ami az országos listán mindössze egy plusz szavazatot jelentene a Fidesznek, az SZDSZ rovására.

Egy nagyarányú győzelem esetén viszont a túlkompenzáció könnyen elérhetővé teszi a kétharmados, vagy még nagyobb parlamenti többséget is: 2010-ben a Fidesz jelöltjei 1,6 millió szavazattal többet kaptak, mint az MSZP jelöltjei. A 2010-es adatokkal, de az új rendszer szabályai szerint elvégzett számítás szerint ez mintegy 12 listás mandátummal többet jelentene a Fidesz-KDNP-szövetségnek az ellenzéki pártok rovására, így a Fidesznek háromnegyedes többsége lenne a parlamentben.